Wikipédia:Wikitanács/Az AB megválasztásának módja más Wikipédiákban

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd!
Megjegyzés
 Ez a lap az Wikipédia:Arbitrációs Bizottság megválasztásának menetéről szóló információkat és konkrét javaslatokat gyűjti össze. A megbeszélésre kérjük használd a vitalapot.

Gyakran alkalmazott módszerek

Szükséges feltételek jelöltek számára

Támogatási küszöb

Bizottság létszáma

Mandátumok hossza

Hogyan választják meg a bizottságot más Wikipédiákban

Nyelv Létszám (1 turnus)[1] Ebből aktuálisan admin Mandátum Választási módszer Szavazatok száma kb.[2] Indulási küszöb Link Megjegyzések
Angol 10 (5) 100% 3 év (2 év) 50% + 1, legnagyobb mellette % nyer[3] 70-400 1000 szerkesztés 2006 A jelölteket névlegesen Jimbo választja ki.
Finn 10 (5) 50% 2 év (1 év)[4] csak támogató szavazatok 2-63 nincs 2007 Csak nemrég indult a finn bizottság.
Francia 10 (5) 50% 1 év min 2/3, legtöbb mellette nyer 40-80 350 szerk., 3 hónap 2007 2005 óta működik, az utolsó 6 hónapban 24 esetet vizsgáltak ki
Német 10 (5) 100%, mert aki nem admin, az ideiglenes adminságot kap 1 év (fél év) min 2/3, legnagyobb mellette % nyer 50-320 400 szerk, 4 hónap 2007 máj. A német bizottság egyelőre kisérleti, még párhuzamosan működik a WP:FK-hoz hasonló rendszerrel.
Svéd 9 (3) 100% 18 hónap min 75% mellette, legtöbb mellette nyer 20-40 400 szerk + 3 hónap Választások Még csak 2-3 ügy került eddig az ArbCom elé. ArbCom választás esetén automatkusan admin jogot is kap a jelölt.
Spanyol 7 (+2 pót) 100% 6 hónap, egyszer mindenki újraválasztható csak támogató szavazat van (lásd a megjegyzést) változó (legutóbbi: 5-145, átlag: kb. 20-80) nincs 2007 első félév A választás csak támogató szavazatokkal történik (ellenszavazat nincs), minden szavazásra jogosult szerkesztő legfeljebb 7 jelöltre adhat le voksot. A bizottságba a 7 legtöbb szavazattal rendelkező jelölt kerül be.
  1. ↑ Nem a teljes bizottságot választják mindig újra, hanem csak pl. a felét
  2. ↑ Egy jelöltre leadott összes szavazatok (mellette/ellene) nagyjából
  3. ↑ A legjobb százalékos arányú jelölteket nevezte ki Jimbo. Legutóbb a legjobb 5 3 éves mandátumot kapott, további 2 pedig 2 éveset.
  4. ↑ Legjobb 5 jelölt 2 éves mandátumot kapott, második legjobb 5 1 éveset.

„A” és „B” Javaslat

A szerda esti megbeszélésen (log) a következő két javaslat merült fel az „ArbBiz” tagok megválasztásával kapcsolatban:

„A” Javaslat: kísérleti bizottság megválasztása kíméletes módszerrel

A kiindulási probléma, hogy kevés jelölt van. Eddig 3-an jelezték egyértelműen, hogy vállalnák a megbízatást. A cél az, hogy a jelöltek önbizalmát növeljük: nem stresszeljük őket:

  • kérdésekkel
  • ellenszavazatokkal
  • megkritizálással

Ehelyett:

  1. Egy erre a célra megnyitott lapra bárki felírhatja az általa alkalmasnak tartott személyeket, illetve a listán szereplők bármelyikét támogathatja aláírásával. Erre az jogosult, aki adminválasztáson is szavazhat (ld. WP:SZI).
  2. 3 hét elteltével a legalább 15 támogató szavazatot begyűjtött jelöltek felkérést kapnak, hogy vállalják a megbízatást.
  3. Ha a megbízatást elvállalók 5 főnél kevesebben vannak, akkor a bizottság működésképtelen: majd később visszatérünk rá.
  4. Ha 5 és 10 fő közötti létszám alakul, ki abban az esetben ők alkotják a bizottságot.
  5. Ha több mint 10-en vállalják, akkor a 10 legtöbb szavazatott kapott személy bizottsági tag lesz, míg a többiek tartalékként maradnak meg (a bizottsági tagok érintettsége vagy inaktívvá válása esetén a helyükre lépnek).

A bizottság első kísérleti fázisában a tagok mandátuma 6 hónapra szól. A féléves próbaidőszak után levonjuk a következtetéseket és ezek alapján módosítunk a működés és a tagválasztás menetén.

Javaslat A1: min 2/3 támogatás, legtöbb mellette nyer

A jelöltek mellett és ellen szavazhat mindenki. A bizottsági tagság támogatásának feltétele az, hogy valaki minimum 2/3-os támogatási arányt kapjon. Ez biztosíték arra, hogy ne legyen olyan jelölt, akit túl sokan alkalmatlannak tartanak.

Hátrány: kiderülhet, hogy nincs elegendő alkalmasnak tartott tag a jelentkezők között.

Akik a 2/3-os feltételnek megfeleltek, azokból a legjobb x jelölt y jónapos mandátumot kap, a második legjobb x jelölt pedig, y/2 hónapos mandátumot kap.

Példa: x = 5, y = 12 hónap

A 2/3-os jelölteket rangsoroljuk a támogató szavazatok alapján. Az 1-5. helyezettek 12 hónapos mandátumot kapnak, az 5-10. helyezettek 6 hónaposat. Ezután félévente van szavazás, ahol mindig 5 jelöltről döntünk.

Javaslat A2: csak mellette szavazatok (approval voting)

Mindenkire csak mellette szavazatot lehet leadni és minden szavazó akármennyi jelöltre szavazhat, de mindenkire csak egyszer (en:Approval voting). A helyezéseket a támogató szavazatok összege alapján állapítjuk meg és innentől a módszer ugyanaz, mint az első javaslatnál.

Az ún. approval voting a kompromisszumos jelölteknek kedvez (akit kevesen utálnak azzal szemben akit sokan szeretnek). Előnye, hogy ellenző szavazatok hiányában kevésbé stresszes a jelölteknek.

Egy hátrány az, hogy ha gyenge a jelentkezők mezőnye, akkor olyan is bekerülhet, akit a többség igazából nem tart alkalmasnak és ez ráadásul ki sem derül.

Javaslat A3: Condorcet-módszer

Minden szavazó az általa preferált sorrendbe állítja az összes jelöltet. A sorrendet ezek után a Condorcet-módszer segítségével állapítjuk meg.

Tipikusan a kompromisszumos jelölteknek kedvez. Akárcsak az approval voting-nál itt sem derül ki, hogyha a többség alkalmatlannak talál egy jelöltet.

Előnye, hogy a választóknak lehetősége van preferenciák kifejezésére is: pl. Anitát alkalmasabbnak találom mint Beátát. Hátránya nagyjából ugyanez: a jelentkezőknek vállalniuk kell, hogy egy "szépségversenyen" megmérettetnek mindenki mással szemben (és nem csak a "tömeg" teszi őket sorrendbe, hanem minden egyes választó).

Példák Condorcet-szavazásokra a HuWikiben: Sablon hivnyelv, interwiki sorrend

„B” Javaslat: „szigorú” választás

Ez a javaslat szétválasztja a jelöltgyűjtést a választástól, és a mércét nem engedi le egy olyan bizottság megválasztásakor, amely felülbirálhat minden döntést amit szerkesztő, admin, véleménykérés, stb. hoz.

Fázisai:

B/1.fázis: Jelöltek gyűjtése

Két héten keresztül:

  • Mindenki felírhat a gyűjtőlistára akárhány nevet.
  • Mindenki támogathat akárhány nevet.
  • Nincs indoklás.
  • Akinek van tíz támogatója, az potenciális jelöltté válik, és átkerül ezek listájára.

A két hét elteltével a potenciális jelöltek nyilatkoznak, hogy elfogadják-e a jelölést.

B/2.fázis: Vélemények gyűjtése

  • Két héten keresztül gyűjtjük az ajánlásokat/eltanácsolásokat a jelöltekről, jelöltenként egy-egy ajánlólapra.
  • Aki szavazni szándékozik egy jelölt mellett vagy ellene, az leírja a véleményét dióhéjban (max.1000 betű) az ajánlólapra. A saját összefoglalóját mindenki továbbcsiszolgathatja amig a szavazás meg nem kezdődik.
    Az ajánlások/eltanácsolások ilyen jellegűek lehetnek:
    • Szavazzatok rá, mert...
    • Ne szavazzatok rá, mert...
    • Csatlakozom XY véleményéhez.
  • Az ajánlólap vitaoldalán folyik az eszmecsere a jelöltről, kérdezgetni is ott lehet őt.

B/3.fázis: Szavazás

  • Az szavazhat egy jelöltről, aki:
    • Jogosult lenne admint választani, és
    • véleményt írt a jelöltről az ajánlólapra
  • Ha a szavazók 2/3-a, de legalább 10-en megszavaznak egy jelöltet, akkor az tagja lesz a bizottságnak.
Ha nincs 5 megválasztott jelölt, nem jön létre bizottság.
A bizottság egyelőre kisérleti, féléves mandátummal.

A kedves és humoros képeket és a kevésbé kedves megjegyzéseket átvittem a vitaoldalra. Karmelaposta 2007. november 2., 16:02 (CET)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Wikitanács/Az_AB_megválasztásának_módja_más_Wikipédiákban&oldid=22636698”