Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-09-23

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Végtelenül hasznos, és nagyon köszönöm. Csak egy apró kérdés mindehhez: tehát a különálló elektromos töltésnek elektromos tere nem létezik? És a permanens mágnesnek sincs mágneses tere, csak akkor, ha megmozdítják? MZ/X vita 2024. szeptember 23., 11:59 (CEST)[válasz]
felelet
A különálló elektromos töltésnek is van tere: elektromos tere. Ami teljesen gömbszimmetrikus. Aminek létezését úgy lehet felfedezni, hogy odaviszünk egy másik töltést. A köztük ébredő erők több térbeli ponton történő megmérésével térképezhetjük fel az elektromos teret. És ezen adatok alapján absztrahálhatjuk a vizsgált "különálló" töltés elektromos terének gömbszimmetrikus volták (más ütja nincs a különálló töltés terének minéműségéről beszélni... mert egyébként a különálló elektromos töltés is elméleti absztrakció).
Tehát ez alapján jelentjük ki, hogy egy különálló töltésnek is van elektromos tere. Is.
A permanens mágnesnek is van mágneses tere, mert ezt vitatni nyelvészeti ellentmondás, hiszen e tulajdonságáról van elnevezve.
A permanens mágnesnek azért van mágneses tere, mert a benne lévő atomok elektronhéjai olyan szerkezetűek, hogy a külső héjakon keringő elektronok a (fémes) kristályrácsban elektronfelhő formájában keringenek. (Ezt nevezzük az anyagok fémes kötésének.) Vagyis az elektronok áramlása így kelt mágneses teret. Statikus teret.
Mivel a mágnesség forrása mikroszkópikus méreteknél is kisebb tartományokban van, azért mem tudjuk szétválasztani a mágneses pólusokat, akárhány lépésben is próbálunk egyre kisebb mágneses részecskéket előállítani. Az atomi méretekig eljutva meg is szűnik a a kristályrácsban kavargó elektronfelhő. engedelmesen maradnak eredeti elektronhéjukban az elektronok, és ezzel megszűnik a mágneses hatásuk. Vagyis: ezért nincsenek különálló mágneses pólusok.
Az elektronáramok eredője szabja meg a permanens mágnes mágneses erejét.
vitorlavita 2024. szeptember 23., 13:16 (CEST)[válasz]