Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2019-09-12

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Lapos kijelzőknél minden alképpontnál van digitál-analóg átalakító?[szerkesztés]

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Lapos kijelzők: plazma, folyadékkristályos = LCD: van fénycsöves és LED-es háttérvilágítású, LED: van közvetlenül látható fényt kibocsátó RGB LED, valamit OLED, ami nem feltétlenül látható fényt bocsát ki, de a lényeg hogy mindhárom színösszetevő LED-je ugyanolyan fényt ad, és egy szerves anyagból készült rétegre vetíti, amiben látható fényt kelt, a kék színösszetevőé hamar tönkremegy. Alképpont: színes kijelzőknél vörös, zöld, kék alképpontok vannak: 1 képpont 3 alképpontból áll. A kérdés: a lapos kijelzőknél minden alképpontnak van saját digitál-analóg átalakítója? Ha nincs, feltölthet egy kondenzátort vagy tranzisztoros áramkört, ennek mivel idővel magától megváltozik a töltése, frissíteni kell időnként. Nyilván nincs annyi elektromos kivezetése egy kijelzőnek ahány alpixele van, a kivezetésein keresztül egyszerre 1 képpont színét lehet beállítani, addig a többi megtartja a színét, így maga a kijelző tárolja a képet amit látunk rajta. FRC technológiásaknál valószínűleg van, hiszen egyébként felesleges lenne az FRC. Van még a monokróm LED, tömegközlekedési megállókban és járműveken használják, meg egyes boltok külső falán. Ennél is 2 eset lehetséges: ha beállítom a képet, és kap tápfeszültséget, megtartja, vagy pedig idővel a kikapcsoltak világosabbá válhatnak, a bekapcsoltak sötétebbé: ekkor frissíteni kell a képet, vagyis másodpercenként néhányszor be kell állítani mi legyen látható rajta: akkor is ha ugyanaz ami jelenleg. Köszönöm.
94.27.135.101 (vita) 2019. szeptember 12., 16:59 (CEST)
Némi válasz

Érdemes elolvasni az aktív mátrix és a passzív mátrix részét a forrásnak. Lásd: monitor. A kérdésben szereplő fénycső neve pontatlan; erre a célra hidegkatódos oldalsó megvilágítást használtak. MZ/X vita 2019. szeptember 12., 20:51 (CEST)

A vezérlőjel és a mátrix képe jól láthatóebben a cikkben. Az első ábrán látható, hogy az impulzusjel hossza arányos a polarizáció elforgatásával, és így a megjelenítendő szín fényességével.MZ/X vita 2019. szeptember 12., 21:02 (CEST)

A kérdező

A cikkekből egyértelműen kiderült, hogy nincs, egyiknél se. Kondenzátor és tranzisztor van, analóg jelet kap. Kár hogy még mindig az LCD az elterjedt, mert a LED még drága. Pedig az jóval kevesebbet fogyaszt, minden emberi szem által észlelhető színt meg tud jeleníteni, és még egyszerűbb is, vékonyabb is. Az RGB LED tartósabb is, megnyomásra se érzékeny annyira, passzív 3D-t tud lényeges költségnövekedés nélkül. Azt mondják a szivárványhártya egyenetlenségei miatt 2,5-szer kisebb a szem felbontása, mint a fényérzékelő sejtek miatt lehetne, elképzelhető hogy lézerrel le tudják majd szedni az egyenetlenségeket. 16384*12288*2 felbontás lenne az igazi, a passzív 3D miatt írtam hogy *2: valójában az egyik felbontása duplája lehetne, tehát 2:1 arányú téglalap lenne. Persze elé tehető a 3 színt összekeverő réteg vagy lencse, persze az összes lencsét összeépítve, vagyis dombornyomottan, ekkor már 1:1 arányú lenne. 1 073 741 824 színben, legalább 80 Hz-en, ez 1 Tbit/s. Na majd 10 év múlva lehet hogy lesz ilyen. Köszönöm a linkeket. 94.27.134.223 (vita) 2019. szeptember 12., 23:36 (CEST)