Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2013-10-25

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a székelyek miért nem kérik egész Erdélynek az autonómiát?
--3.l4l.592.65.3.59 vita 2013. október 25., 15:12 (CEST)[válasz]
További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Hol van »egész« Erdély? Kik élnek benne? Kik akarnak autonómiát?

A Székelyföld Fájl:Tört Székelyföld.png cikk szerint csak egy kis rész Erdélyben Fájl:TransylvaniaProper.png.

Vagy Székely === Erdély? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 3.l4l.592.65.3.59 (vitalap | szerkesztései)

Azért, mert abban 75% román él, és akkor cseberből vederbe esnek. --Wikizoli vita 2013. október 25., 18:23 (CEST)[válasz]

Erdély történelmi fogalom abban az értelemben, hogy több évszázados államiság áll a hátterében. Ennek területe nem azonos azzal a területtel, ahol jelentős magyar etnikum él. Az a terület, amely a magyar néphez kötődik, jóval nagyobb, mint a Székelyföld. Székelyföld neve a székely székekből származik; de ma már ennél kisebb területet tekintünk Székelyföldnek: régi nevén Csík és Háromszék megye területét (Hargita és Kovászna). Sepsiszék lakossága például jelentősen elrománosodott. Kolozs megye, Szilágy megye például nem Székelyföld, mégis jelentős lélekszámú magyar lakossága van. MZ/X vita 2013. október 25., 21:46 (CEST)[válasz]
Pontosítás

A Székelyföldön magyar és szász székek is léteztek. Előbbi megjegyzésemet pontosítom: a Sepsi szék területe még jelenleg is magyar többségű. Másrészt, az Aranyosszék egy része a mai Kolozs megyéhez tatozik. A sedes szó tulajdonképpen bírói széket jelent, tehát a bíráskodás (hatalmi) központját. MZ/X vita 2013. október 26., 16:35 (CEST)[válasz]

A pontosítás pontosítása

Szász székek Székelyföldön nem voltak! Azok Szászföldön voltak. A szomszédban. ;-))) --Wikizoli vita 2013. október 26., 18:49 (CEST)[válasz]

Vasúti járművek 2 oldali kereke tud-e eltérő sebességgel forogni kanyarban?[szerkesztés]

Vonat és villamos kerekeinek profilja
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy kanyarban a vasúti járművek (mozdony, vagon, villamos, stb.) 2 oldali kereke tud-e eltérő sebességgel forogni? Köszönöm.
--92.249.158.95 (vita) 2013. október 25., 19:25 (CEST)[válasz]

Nem, a két kerék mereven van egybeépítve a tengellyel. A fordulási sugár eltérőségéből adódó problémára szellemes megoldás, hogy a kerék futófelülete egészen enyhén kúpos, és amikor a kanyarban a centrifugális erő a kocsit kifelé tolja, a külső kerék a karimáig kitolódik, ezzel kicsit nagyobb kerületű részével futva a sínen, a belső kerék pedig kicsit lejjebb csúszik a sínről, szűkebb kerületű érintkezési vonalon futva. Kicsi elmozdulásokról van szó, de mégis számítanak valamennyire. Amikor pedig a szűk kanyarban a kerék mégis csúszik, gördülés helyett, az adja a villamosok jellegzetes, fémes sikoltó hangját. A vasúti pályák kanyaríve sokkal nagyobb sugarú, előírás szerint. - Orion 8 vita 2013. október 26., 00:20 (CEST)[válasz]

Megjegyzés a kapott képhez: a jobb oldali megoldás nálunk még elég ritka. Azokon a budapesti villamosvonalakon, amelyeken én szoktam utazni, még a régimódi vasúti sín van. De ezeket nem akarták szintbe hozni az úttal, hanem önálló zúzottköves-talpfás pályák. - Orion 8 vita 2013. október 26., 15:20 (CEST)[válasz]

És az alacsonypadlós villamosok? Például Combino, Skoda T-k, stb. De alacsonypadlós villamos motorvonat is van.

Azt nem tudom, hogy az alacsony padló mennyire lehet(ne) erre a dologra hatással, de a belvárosokban járó villamoskocsik esetében talán elképzelhető, hogy differenciálműves tengelyt kapnak, a zaj csökkentése érdekében, bár szerintem az nagyon drága dolog lehet. Más szerkesztők talán még hoznak pontos infókat. - Orion 8 vita 2013. október 26., 15:20 (CEST)[válasz]
Észrevétel

A vasúti sín és a városi villamos sín egymással kompatibilis (bár eltérő a teherbíró képessége). 1945-ben és 1956-ban is minden további nélkül vontatták be a vasúti teherkocsikat burgonyával megrakva a városi sínhálózatra.

A vasútépítés gyakorlatában ismert a szélső sínszál túlemelése azért, hogy kb. azonos terhelés érje mindkét oldalt; s ebből következően stabil legyen a kanyarodás (a súlyerő és a centrifugális erő eredőjének a szélső alátámasztási ponton belül kell érnie az alapozást). MZ/X vita 2013. október 26., 16:24 (CEST)[válasz]