Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Szondi-teszt
Szondi-teszt[szerkesztés]
A Szondi-teszt alkotójáról, Szondi Lipót magyar származású svájci pszichiáterről elnevezett pszichológiai vizsgálati eszköz. A teszt felvétele során a vizsgált személy (vsz.) pszichiátriai kezelés alatt álló személyek arcképeit osztályozza aszerint, hogy azokat rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek találja-e. A kritikák ellenére a Szondi-teszt – elsősorban Magyarországon – a gyakorló pszichológusok máig kedvelt személyiségvizsgálati eszköze.
Szondi Lipót pszichiátriai gyakorlatában kiemelt szerepet kapott a páciensek családi hátterének föltérképezése, és spontán megfigyelései, majd szisztematikus vizsgálatai nyomán alakította ki elméleti magyarázó rendszerét, amely a sorsanalízis nevet kapta. Ennek kiinduló feltevése, hogy az ember élete (sorsa) választások sorozatában bontakozik ki; végső soron döntéseivel implicite önmaga választja ki betegségeit és halálát is. A tapasztalatok arra vezették Szondit, hogy a választások jellege családon belül igen gyakran bizonyos mintázatokat követ. Adódott a következtetés, hogy életünk során választásainkban ösztöneinknek engedelmeskedünk, s ezeket az ösztönöket annak rendje s módja szerint genetikusan örököljük. Szondi úgy találta, hogy az ember ösztönös működésének komplexitása végsősoron négy ún. ösztönkörre redukálható.
A Szondi-teszt 48 db, nagyjából gyufásdoboz-méretű, egy-egy fekete-fehér arcképet ábrázoló kártyából áll. A kártyák egy hatrekeszes dobozban vannak, nyolcas csoportban. Minden egyes csoport egy sorozatot alkot. A hat sorozat 8–8 olyan ösztönbeteg fényképét tartalmazza, akiknek diagnózisa, kórtörténete és családi háttere pontosan ismert. A teszt működése azon a feltételezésen alapul, hogy a képek különleges felszólító erővel gyakorolnak hatást a vizsgált személyre, s az így benne keletkező ösztönös feszültség rokon- és ellenszenvi választásaiban megjelenik.
támogatom--Lily15
üzenet 2007. május 15., 10:42 (CEST)- támogatom--Buda vita 2007. május 16., 07:01 (CEST)
