Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Belgium történelme (másodszor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Belgium történelme (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 07. 14.)[szerkesztés]

Kezdete: 2008. június 13., vége: 2008. július 28. tartalmas cikk. user:Viktorhauk szócikke. Előző szavazás: Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Belgium történelme Zastava S. Jugoslavije.png Szajci reci 2008. június 13., 12:15 (CEST)

  • Symbol support vote.svg támogatom – A korábbi szavazás óta jelentős változásokon ment keresztül. Még javítgatom benne az apró hibákat, de ettől függetlenül megérdemli a csillagot. – Susulyka Cancer.svg hm? 2008. június 13., 13:28 (CEST)
  • Symbol support vote.svg támogatom [törölt kép] Doncsecz Töj njaš spor.
  • Symbol support vote.svg támogatom Jól ki van dolgozva! Bgergo vitám GC fotók blog 2008. június 16., 11:39 (CEST)
  • Symbol support vote.svg támogatom Nagyon részletes, jól kidolgozott szócikk. Szalax vita 2008. június 17., 22:21 (CEST)
  • Symbol opinion vote.svg megjegyzés A belga munkáspárt és a szakszervezeti mozgalom szakaszban ezt találtam: „Marx ekkor meghívta a francia anarchista Pierre-Joseph Proudhon-t. Proudhon a meghívást visszautasította, mire Marx a Filozófia szegénysége (The Poverty of Philosophy) c. kritikájában állt bosszút rajta.” A mű magyar kiadásának címe A filozófia nyomorúsága, Marx eredetileg franciául írta La Misère de la philosophie címmel, direkt emiatt tanult meg franciául. Ez válasz volt Proudhon La Philosophie de la misère (A nyomor filozófiája) című művére. Ezt a bosszúállós történetet nem ismertem, jó lenne valami forrás hozzá. – Villanueva vita 2008. június 21., 11:19 (CEST)
    • Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
      A címet átírtam a magyar kiadásnak megfelelően és referáltam a francia eredetiket. A jegyzetekbe beszúrtam Marx egyik "kedvesebb" megjegyzését Proudhon-ról a A filozófia nyomorúsága előszavából. A személyes ellentétre vonatkozó forrás Marx levelezése: meghívta Proudhon-t, hogy joinolja a levelező társaságukat[1], mire Proudhon kedvesen elküldi (mondván hogy nincs sok ideje, sem kedve arra, hogy gazdasági elméletekről vitázzon)[2] és [3]
Továbbra is hiányzik a forrás arra, hogy Marx a művét bosszúból írta, és nem azért, mert a nézeteik jelentősen eltértek egymástól (a forrásod szerintem az utóbbit támasztja alá). Az irónia milyen kapcsolatban van a bosszúvággyal?
Hát...előbb meghivsz valakit egy vitakörbe, majd miután elutasítanak, megtanulsz franciául, hogy az illető egyik művét jól le tudd dorongolni. De értem mire gondolsz, ez a cikk nem arra való, hogy Marx jellemét boncolhassuk, uhogy átalakítom a szóban forgó részt. Kis türelem...Viktor vita 2008. június 26., 09:42 (CEST)
Ez egy remek cikk Belgium történelméről. Mi szükség van itt Marx jellemének kritikájára? Nem az lenne-e jó, ha a Marxról szóló tényszerű adatok szerepelnének itt – ha már szóba kerül az öreg – és nem azok antimarxista értelmezése? Még néhány példa a szövegből:
„Tizenhét másik német emigránssal együtt létrehoztak egy filozófiai vitakört, amelyet azonban hamarosan Marx dominált – olyannyira, hogy hárman ki is léptek (vagy kizárták őket).” Milyen forrásból tudjuk, hogy Marx üldözte el őket?
Idézet Marx egyik orosz barátjának, P. V. Annenkov memoárjából, aki 1846. március 30-án részt vett a vitakor egyik ülésén, ahol Marx és Wilhelm Weitlinget összevitatkoztak: "Marx finally lost control of himself and thumped so hard with his fist on the table that the lamp on it rang and shook. (1846. májusára) Weitling found himself in a position of complete isolation." A forrás: The Life of Friedrich Engels, by William Otto Henderson. Bár feltételezem, hogy a másik két személy is hasonló okok miatt távozott, de kivettem ezt a szekciót, mert tényleg felesleges. Viktor vita 2008. június 26., 12:08 (CEST)
„A természetesen Marx vezetése alatt álló új Kommunista Liga...” Kinek természetes?
OK, a megfogalmazás nem a legjobb. Viszont elég hamarosan Brüsszelbe költözött a Liga központi irodája, Marx javaslatára lett az új szervezet neve "Kommunista Liga", a mottója "Világ munkásai, egyesüljetek!" és első nyilatkozataik egyikében szépen elítélték a Marx által nem kedvelt embereket: Proudhon-t, Karl Grünt és Wilhelm Weitlinget. Nekem ez azt jelenti, hogy teljesen a befolyása alá került a szervezet. Viktor vita 2008. június 26., 11:59 (CEST)
„apja halála után kapott örökségéből 6000 aranyfrankot arra költött, hogy a brüsszeli munkásoknak tőröket és revolvereket vegyen” Ez nem szokott szerepelni a Marx-életrajzokban, de akár igaz is lehet, viszont olyan súlyú állítás, hogy mindenképpen forrást kéne adni hozzá.
Villanueva vita 2008. június 25., 12:59 (CEST)
Talán azért nem szokott szerepelni, mert az utókor nem ezt a képet akarta Marxról festeni. Che Guevara munkásságával kapcsolatban sem emlegetik a kínzásokat és a kivégzéseket. Mindenesetre Marx egyik életrajza ezt tartalmazza (Francis Wheen: Karl Marx. A Life, 127. o.), amely hivatkozik David McLellan-ra is. Nem mondom, hogy a könyv hangvétele alapján nem lenne elfogult (az idézet a "The frightful hobgoblin" c. fejezetben található), de mivel semmilyen ezzel ellentétes forrást nem találtam és utána elég hamarosan kirakták Brüsszelből, feltételezem, hogy nem lehet messze az igazságtól. Viktor vita 2008. június 26., 11:59 (CEST)
Viktor, megőrjítesz. De Symbol support vote.svg támogatom. – Villanueva vita 2008. június 26., 15:26 (CEST)
Jupí :D köszi! Viktor vita 2008. június 26., 19:51 (CEST)