Warburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Warburg
Stadtpanorama-Warburg-2013.jpg
Warburg címere
Warburg címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Járás Höxter
Polgármester Michael Stickeln
Irányítószám 34414
Körzethívószám
  • 05641
  • 05642
Rendszám HX
Testvérvárosok
Lista
  • Prochowice
  • Ledegem
Népesség
Teljes népesség
  • 23 629 fő (2015. dec. 31.)
  • 23 128 fő (2017. dec. 31.)[1]
  • 22 150 fő (1975. dec. 31.)[2]
Népsűrűség139,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület168,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Warburg (Németország)
Warburg
Warburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 29′ 17″, k. h. 9° 08′ 24″Koordináták: é. sz. 51° 29′ 17″, k. h. 9° 08′ 24″
Warburg (Észak-Rajna–Vesztfália)
Warburg
Warburg
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Höxter térképén
Elhelyezkedése Höxter térképén
Warburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Warburg témájú médiaállományokat.

Warburg település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 23 629 fő (2015. december 31.). Warburg Lichtenau, Marsberg, Willebadessen és Borgentreich községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Kasseltől északnyugatra, Bad Wünnenbergtől keletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Merian, Matthäus - Topographia Westphaliae - Warburgum, 1647.jpg
Altstadtkirche St. Maria in vinea in Warburg 02.JPG

Warburg nevét 1010-ben említették először a krónikák. A település a Burgberg lábánál jött létre. 1364-ben a Hanza-szövetség tagja lett. A Paderborni püspökséghez, majd 1807-től 1813-ig Vesztfáliához tartozott.

A Bécsi döntés után a Warburgi földdel (Warburger land) együtt porosz fennhatóság alá került.


Nevezetességek[szerkesztés]

  • Dominikánus templom és kolostor - A templom 1300 körül épült. 1660-ban bővítették. Késő gótikus szószéke és barokk főoltára van.
  • Óvárosi templom (Altstädter vagy Marienkirche) - A 13. század végén épült. Gazdagonm díszített portálja és különösen szép 1580-ból való oltárkeresztje van.
  • Újvárosi templom (Neustadter vagy Johanniskirche) - 13. századból való rövid, alacsony csarnoka és magas gótikus szentélye és gazdag, 15. századból származó belső berendezése van.
  • Várkápolna - A 11. századból való
  • Városháza (Rathaus) - 1568-ban reneszánsz stílusban épült.
  • Helytörténeti múzeum
  • Régi városi erődítmény maradványai

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]


Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
  2. DESTATIS 1975