Batocera wallacei
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Wallace-cincér (Batocera wallacei), hím (balra) és nőstény (jobbra)
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Batocera wallacei Thomson, 1858 | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Batocera wallacei témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Batocera wallacei témájú kategóriát. |
A Batocera wallacei a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj. Magyar neve Wallace-cincér. Faji jelzője és magyar neve Alfred Russel Wallace-ra utal, aki a fajt felfedezte az indonéziai Aru-szigeteken. Tudományra új fajként James Thomson írta le 1858-ban, a Wallace által gyűjtött fajokat tárgyaló művében.[1]
Előfordulása[szerkesztés]
A Batocera wallacei előfordul Új-Guineában, az Aru-szigeteken, a Kai-szigeteken, valamint az ausztráliai Queensland államban a York-félszigeten. Elterjedési területének nagy részén elég gyakori. A Batocera wallacei proserpina nevű alakot egyes szerzők alfajnak tekintik,[2] mások csak szinonimának.[3]
Megjelenése[szerkesztés]
A Batocera wallacei a legnagyobb termetű a nagyjából 50 Batocera-faj közül.[4] Ausztrália legnagyobb bogárfaja.[5] A hímek testhossza elérheti a 85 millimétert, a nőstények valamivel kisebbek. A hímek csápja jóval több, mint kétszer olyan hosszú, mint a testük, elérheti 250 millimétert; a nőstények csápjának hossza valamivel kevesebb, mint a testhosszuk másfélszerese. A hímek elülső lába aránytalanul megnyúlt, a lábszár utolsó harmada erősen befelé hajló.
Teste hátoldalát (fejét, előhátát és szárnyfedőit ) nagyon finom, sűrű, zöldesszürke szőrzet borítja, mely azonban a szárnyfedő kiemelkedő részein hiányzik, itt a színe feketés-barna. Szárnyfedőin továbbá fénytelen fehér, kerekded és megnyúlt foltok is láthatók, melyek kiterjedése nagyon változó, és részben össze is folynak.
Lárváinak testhossza eléri a 10 centimétert. Fehéres színű bábja zöldes árnyalatú, hátán és oldalán sárgás foltokkal.[6]
Életmódja[szerkesztés]
A trópusi esőerdők lakója. Lárvája évekig fejlődik a hatalmas esőerdei fák (főleg fatermetű Ficus-fajok) elhalt törzsében. A kifejlett bogár főleg éjszaka aktív, olyankor a fatörzseken párt keresve mászkál vagy repül. A mesterséges fényforrások vonzzák.
Képek[szerkesztés]
-
Batocera wallacei preparált hím példánya a prágai Nemzeti Múzeumban -
Batocera wallacei, hím -
Batocera wallacei, hím -
Batocera wallacei, nőstény -
Részlet A. Heyne és O. Taschenberg Die exotischen Käfer in Wort und Bild című kötetéből (1908). A Batocera wallacei-t a 13. számú festmény ábrázolja.
.jpg){kind=small}
_(20903852742).jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Thomson, J. (1858). „Wallace. Voyage dans l'Asie Orientale. Fragments Entomologiques renfermant la description de Coléoptères nouveaux ou rares. Famille IV. Cerambycidae”. Archives entomologiques, ou recueil contenant des illustrations d'insectes nouveaux ou rares 1, 444-458, pls XVII-XX. o.
- ↑ Batocera wallacei proserpina. Coleoptera-Atlas, 2017 (Hozzáférés: 2017. október 23.)
- ↑ Batocera wallacei. Cerambycidae of the World, 2017 [2017. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
- ↑ Europeana Collections. Wallace-cincér a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményéből, 2017 (Hozzáférés: 2017. október 23.)
- ↑ Geoff Monteith: A bit about beetles in Brisbane. [2018. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
- ↑ Rainbow, W. J. (1899). „Larva and pupa of Batocera Wallacei, Thoms.” (PDF). Records of the Australian Museum 3 (6), 150. o. [2016. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
Források[szerkesztés]
- Cerambycoidea
- Wallace Fund Archiválva 2012. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- The Papua Insects Foundation
