Ugrás a tartalomhoz

Vécsey József (főispán)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vécsey József
SzületettVécsey József Lőrinc
1829. február 3.[1]
Sárköz[1]
Elhunyt1902. május 28. (73 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiVécsey László
SzüleiVécsey Miklós
Foglalkozása
  • földbirtokos
  • katonatiszt
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. április 9.)
  • Szatmár vármegye főispánja (1867. március 31. – 1872. január 23.)
  • a magyar főrendiház tagja (1867. június 3. – nem ismert)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1872. szeptember 3. – 1875. május 24.)
  • a magyar főrendiház tagja (1885. május 13. – 1902. május 28.)
IskoláiBécsi Egyetem (–1846)
SablonWikidataSegítség

Hernádvécsei és hajnácskeöi báró Vécsey József Lőrinc (Sárköz, 1829. február 3. - Budapest, 1902. május 28.) főispán, haditengerész.

Élete

[szerkesztés]

Oktatását 1842-ig a szülői háznál végezték, majd 14 éves korában a Bécsi Egyetemre ment, ahol két évig a bölcsészeti s egy évig a jogi tanfolyamot hallgatta. 1846-ban Pesten jogi vizsgát tett, ezután Verőce vármegyébe került joggyakorlatra az első alispán mellé. Csakhamar megyei aljegyző lett. 1847-ben a királyi Curiánál esküdt fel juratusnak. Ezt követően egy rokonával Afrikában és Ázsiában utazott. Visszajövetele után Triesztben mint önkéntes hadapród beállt a haditengerészetbe. 1848-ban ott volt Velence hosszú ostrománál. Tiszti vizsgát tett, s nagyobb tengeri utazásokban vett részt. 1858-ban Miksa főherceg hadsegéde volt.

A következő évben egészsége miatt megvált a tengerészettől és hazatért gazdaságához. A szatmári gazdasági egylet alelnökévé választották, majd 1860-ban Szatmár vármegye alispánjává. Az 1861. évi országgyűlésen aranyos-medgyesi kerületet képviselte a Deák-párt soraiban. 1865-ben újra megválasztották, majd 1867 után Szabolcs vármegye főispánjává nevezték ki.[2] 1872-ben lemondott hivataláról.

1856-tól császári és királyi kamarás. 1902. január 6-tól valóságos belső titkos tanácsos. A királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, valamint a közjogi és törvénykezési és a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság tagja volt. Borsos József készített róla portré fényképet.[3]

Felesége 1861-től Dessewffy Blanka grófnő. Fia Vécsey Miklós (1869-1951) főrendiházi tag.[4]

Források

[szerkesztés]
  • 1901 Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 131-132, 416
  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2024. február 21., PIM74330
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Szabolcs vármegye
  3. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény, No. 040423.
  4. 1906 Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 26.