Vita:Wranich Antal

Ha horvát volt, akkor miért magyar néven fut? A 19. században volt divat magyarosítani a külföldieket. Gyurika ^vita 2017. június 11., 10:57 (CEST)

Ez semmivel sem magyarosabb, pláne NEM magyarosított. A magyarosítás és a magyaros átírás között óriási a különbség. A magyarosítás példáját lásd a Pusztai József, Talányi Ferenc cikkeknél, de Petőfi Sándor esetét is tudnám ajánlani. Wranich vagy Vranić mindkettő horvátul van. A magyar tudományos publikációkban magyaros átirattal szerepel sok horvát, muravidéki, vagy szlovák és vajdasági személy neve, de az átírás ellenére a vezetéknevek nem lettek magyarabbak. Különben pedig a kaj-horvát nyelvet sokáig magyarhoz hasonló helyesírással írták, Wranich ott is dupla w-vel és ch-val van írva. Doncsecz^vita 2017. június 11., 11:23 (CEST)

Tessék még egy példa amit itt használunk: Brajkovics Márton. Pedig ő is horvátnak született. Doncsecz^vita 2017. június 11., 11:28 (CEST)

Petőfi teljesen más tészta, ő magyarul alkotott. Az a kérdés, hogy Anton Vranič tudott-e magyarul vagy alkotott-e magyar nyelven? Magyarnak vallotta-e magát? Írt-e alá bárhol is Wranich Antal formában? Ha nem, a akkor indokolatlan a jelenlegi névalak. Gyurika ^vita 2017. június 11., 12:08 (CEST)

Az alábbi szerzők, mint Küzmics István, Küzmics Miklós, Temlin Ferenc, Borovnyák József sem írtak magyar nyelven, csak a magyar korona alá tartozónak érezték magukat, anyanyelvüknek pedig a muravidéki szlovént (a vendet) tekintették és így írtak. A magyar nyelvű publikációk ilyen formában írják a nevüket. Ez egyfajta hagyomány, hogy aki kötődik Magyarországhoz, még ha nem is magyar nemzetiségű ilyen magyaros alakban írják a nevüket, ami egyébként a korabeli anyakönyvi adatokban is így szerepel. Ez semmi szín alatt nem magyarosítás. És ettől függetlenül nem tartják őket magyarnak, csak magyarországi kötődésűnek. Ezzel a szokással pedig többnyire meg vannak elégedve. hozzáteszem csak olyanok nem, akiknek mélynacionalista magatartása van és ezt ez a dolog meglehetősen birizgálja Pusztai József esetében is az illető neve eredetileg Pozderecz volt, ami szintén magyaros írással van, de mégis abszolút magyarra változtatta viselője. Doncsecz^vita 2017. június 11., 14:19 (CEST)

Az a gond, hogy az anyakönyvezés kényszerűen folyt magyar ill. latin nyelven, így sajnos az, hogy ők ott hogy vannak bejegyezve, semmiképpen nem lehet perdöntő (lásd Kazinczy Franciscus, Kossuth Ludovicus stb.). A szakirodalom által használt alak már jobb, de valamiért én sem indítanék egy cikket magyar névváltozatban, ha az illető munkásságáról nem derül ki, hogy köze van a magyarokhoz. Úgy tűnik, Wranich ráadásul a nem magyarlakta területen született és halt meg. Szinnyei is mindenkit magyar írónak vett munkájában és ebben az alakban is tüntetett fel, holott kb. harmada-negyede nem volt magyar, újabb harmada-negyede nem volt író sem. Aztán így utólag persze, hogy heves viták vannak egyes emberek nemzeti hovatartozásáról vagy kötődéséről. Akár szerepelhetnének magyar változatban Lovro Bračuljević, Vasilije Bulić vagy Lazar Bojić cikkei, mert magyar nyelvterületen működtek, tanítottak, de pl. Đorđe Radićot már nem merném idesorolni. A szerb akadémiának volt a tagja, művei sem magyarul jelentek meg, nem szerkesztett magyar lapokat. De annál a négynél, akiket az előbb felsoroltál én sem látok problémát, hogy jelenlegi néven fussanak. Gyurika ^vita 2017. június 11., 15:12 (CEST)

Horvátország viszont a magyar korona része volt, ezért írják magyaros átiratban több horvát személy nevét is, gondoljunk csak a horvát bánokra. France Prešeren nevét ellenben nem lehet magyar átirattal írni, mert ilyen alak nincs. Mondom ez egy hagyomány és nem magyarosítás, mert semmitől nem magyarabb a Wranich névalak, ez nem magyar név. Az olyan személyeknél, ahol az ilyen kérdéseket vet fel, ott nem kell ezt alkalmazni. De az általam említett példáknál nyugodtan lehet, mert én rengeteg tudományos munkát tudnék felsorolni magyarul, ahol ezt megteszik. A Szinnyei féle könyve sem okvetlenül effektíve magyar nemzetiségű írókról, hanem magyarországi írókkal foglalkozik, de tényleg vannak köztük olyanok, akiknek abszolút semmi közük nincsen Magyarországhoz, mint Jurij Dalmatiné. Hacsak az nem, hogy Dalmatin feltételezett származása dalmát, vagy dalmáciai, ergo a magyar korona területéről települtek át ősei Krajnába (a mai Szlovéniába), ezért vette őt be Szinnyei Dalmatinus Györgyként a lexikonjába. Megkérdezhetem ezzel kapcsolatban a kaj nyelvben és irodalomban illetékes Alojzije Jembrih professzort, de szerintem ugyanezt fogja mondani, mint én. Doncsecz^vita 2017. június 11., 16:14 (CEST)

Azt jó lenne tudni, hogy ők hogy viszonyulnak ehhez. Gyurika ^vita 2017. június 11., 18:22 (CEST)

Hát a Jembrih professzor úr az aligha kapná föl ezen a vizet. Persze ott is vannak, akik hőbörégnének, de Jembrih prof.-t személyesen is ismerem. Doncsecz^vita 2017. június 11., 20:18 (CEST)