Vita:Szegedi Gergely (egyértelműsítő lap)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Dodi123 6 évvel ezelőtt

Leendő cikk megírójának figyelmébe.

Szegedi Gergely a református Szinnyei szerint 1511 körül született, "1569 körül távozott Debreczenből; ettől fogva nyoma vész" Zoványi szerint volt még egy neve (Mizsér) és 1566-ben Debrecenben halt meg, a munkák nem egyeznek, viszont közös pont, hogy 1556. júl. 8-tól Wittenbergben tanultak. Fura, bár nem elképzelhetetlen, hogy az 1511-es 45 évesen járt egyetemre, miután előbb már "1553. a rend definitora, s 1546-ban ugyanott a rend proviniciálisa volt", nagyon úgy tűnik, hogy Szinnyinél keverednek az adatok, méghozzá az 1550-ben elhunyt római katolikus Szegedi Gergellyel Katlex, aki Zoványinál is szerepel, de a halálozási dátumon kívül más-mást írnak róla, ami nem baj, csak jó lenne tudni, hogy itt is vajon ugyanazok a személynek az adatai szerepelnek-e. A reformátust PIM egy személynek veszi, bár az 1556-os egyetemlátogatás jobban passzolna a PIM szerinti 1537-es születéshez. MÉL szerint 1511 és 1570 között élt, szintén Szinnyei adatai veszi alapul. Gyurika vita 2015. október 8., 09:32 (CEST)Válasz

A következőkre jutottam:

I. Szegedi Gergely (Szeged, 1537 − Eger, 1566. december 20.) református hitszónok, dalíró [1] [2] (Eszerint a szül. év 1536 vagy 1537: [3] 261. oldal (a pdf-ben 292.oldal))

  • Szegeden született, majd 1550-től a beregszászi Domokos-rendi szerzetháznak volt tagja [4] (Szinnyei) [5] (Pallas Nagy Lexikona)
  • 1557-ben hazajött Wittenbergből, és Eperjesen majd Kassán prédikált. [10] Kassa és Debrecen versengett érte, de Debrecen ragaszkodott hozzá (mert onnan ment el). Kálmáncsehi Sánta Márton 1557. december 21 körül halt meg, halála után az ő helyét veszi át (ezért is nem engedték el Debrecenből) 1557−1562-ig Melius tiszttársa Debrecenben. [11] Más forrás szerint 1558−1563 között volt Debrecenben Melius társa.
  • 1563-ban "Szegedit a tokaji jobb borra küldik" [12]
  • 1560-ban Meliusszal keresztül vitte a Calvini szellemű reformációt, amit a váradi zsinat 1561-ben elfogadott. [13]
  • 1561-ben debreceni plébános, 1562-ben Méliusz Juhász Péterrel írja alá a debreczeni hitvallás előszavát. 1562-ben (vagy 1563-ban) Tokajba kerül, ekkor fordította le a LXXI. zsoltárt. [14]
  • 1563-ban Németi Ferenc tokaji várkapitány pártfogását élvezi [15]
  • 1564-ben Mágocsy Gáspár egri várkapitány közelében [16]
  • 1566-banTokaj környékén tartózkodik [17] [18]
  • 30 éves korában 1566-ban hunyt el: [19]

[20] Az Egyháztörténeti Lexikon szerint is 1566-ban halt meg, és nem lehetett azonos azzal, aki 1569-ben raboskodott. [21]

  • 1562-ben jelent meg első énekeskönyve , amelyet Huszár Gállal együtt jegyez [22] Verseskötete megjelent 1569, 1579, 1590, 1592-ben. [23]
  • Az 1569-ben megjelent énekeskönyvet már halála után adták ki [24] Az 1569-ben kiadott énekeskönyvét 1892-ben fedezte fel Hellebrant Árpád a boroszlói egyetemi könyvtárban, és ezt azt MTA 1893-ban hasonmás kiadásban kiadta. [25]
  • Az énekek jegyzése G.Z. néven is [26] vagy G.Sz. néven [27]


II. Szegedi Gergely (?−Nagyvárad, 1550. május 4.) Ferences-rendi szerzetes, tartományfőnök [28] és [29]

  • A Sorbonne-on tanult és szerzett diplomát [30][31]
  • 1510−1511-ben mint váci kanonok iratkozott be a krakkói egyetemen. 1511−1513 között Krakkóban tanult, 1521−1536 között kanonok [32] [33] [34]
  • 1513-ban győri segédpüspök [35]
  • reformáció ellenes volt [36]
  • 1523-ban királyi biztos Sopronban [37]
  • 1524-ben II. Lajos Budán kelt rendelete Sz.G. ferences rendi szerzetest jelölte ki a lutheri eszmék jelentkezésének kivizsgálására [38]
  • 1531-ben Kassán nagy viták folytak a ferences rendi Sz.G. és Dévai Bíró Mátyás között, aki 1535-ben elkészítette Sz.G. tételeinek cáfolatát. [39] (730, 732. − a pdf-ben 8, 10.old.) [40] (4.o.) [41] Amire a cáfolat készült: az 1535-ben kiadott mű: [42]
  • 1531−1533-ban a mariánusok pécsi hittudományi iskolájában volt előadó [43]
  • 1533-ban Nagyváradon Martinuzzi György pártfogásával a ferencesrend definitora, majd 1546-ban a rend provinciálisa [44], 1533-ban guardián [45], 1548-ban ismét megválasztották provinciálisnak [46]


III. Szegedi Gergely (Szeged, 1511−1570(?)) énekszerző, prédikátor, szónok Magyar Életrajzi Lexikon (1982)

  • 1558-ban egri kanonok [47], 1560-ban egri éneklő kanonok [48]

(Ő lehet az, aki 1569-ben kegyelemért folyamodott. Bűne szerint felesége és gyereke volt. Sorsáról nincs hír.) Ez több forrásban is szerepel, de a másik Sz. G-hez kapcsolva)


IV. Szegedi Gergely (?−?)

  • 1502-ben a Pálos-rend tagja volt, 1510−1513 között a váradi székeskáptalan kanonokja
  • 1536. Csanádi főpap [49]

A nagy vitatkozó ferencesrendi szerzetes, valamint Sz.G. váradi kanonok és székesegyházi főesperes külön személy! [50] (és természetesen külön személy a reformátortól is)

Ha egyértelműsítés Sz.G. néven, akkor megemlítendő egy 20. századi is:

V. Szegedi Gergely (?−?), aki 1938-ban a Katolikus Szemlébe írt irodalmi tanulmányokat: [51] [52]

  • Radnóti Miklósról írott tanulmánya megjelent a Vigilia 1949. 10. számának 656−665. oldalán [53]

– Dodi123 vita 2017. június 3., 23:56 (CEST)Válasz

Az V.-ről ezt találtam: "Szegedi Gergely (a név álnév volt, és nem rejtett mást – tudtam meg sokkal később –, mint a lap egyik akkori főmunkatársának, Radnóti nemzedéktársának, Rónay Györgynek a nevét)" Innen: Tüskés Tibor Radnótiról – személyesen Forrás folyóirat, 41. évfolyam 2009. 5. szám. Gyurika vita 2017. június 5., 10:56 (CEST)Válasz

Én is találtam még egy anyagot, ami azt írja, hogy egyikük győri kisprépost (1495–1517) volt, ez talán a II. számú Sz. G. lehetett, aki közben külföldön tanult? A gyűjtésed alapján ő tartózkodott 1513-ban Győrben. Gyurika vita 2017. június 5., 17:48 (CEST)Válasz

Az általad talált anyagban több Szegedi Gergelyre való utalás is van.
- Az 1495–1517-ig győri kisprépost az valóban a II. alatti ferences rendi szerzetes, amire a 3. oldal 7) lábjegyzete is utal azzal, hogy 1513-tól győri segédpüspök - és azt a szócikkben is szereplő másik forrás is megerősíti.
- A 4. oldalon a 12) lábjegyzetben szereplő "csanádi székeskáptalani kanonok, majd váradi székesegyházi főesperes és kanonok 1552–1553, végül egri kanonok (1561)?" nagy valószínűséggel a III. alatti személyhez köthető. Ugyanez az információ (itt már kérdőjel nélkül az 1561-es évszám megtalálható a 3. oldal 6) lábjegyzetében is róla 169. sorszám után.
- A 2. oldal 5) lábjegyzetben szereplő csanádi székeskáptalani kanonok (1521–1536) a IV. alatti személy, akire az 1536-os dátummal ebben a pozícióban másik forrás is hivatkozik. Ő lehet a 3. oldal 6) lábjegyzetében a váradi székeskáptalani őrkanonok (1510–1513).
- Lehet, hogy egy V. személyre utal a 3. oldal 8) lábjegyzete: kalocsai székesegyházi főesperes és kanonok (1500–1502), mert nem tartom valószínűnek (bár nem kizárt), hogy a IV. személlyel lenne azonos, hiszen hogyan lehetett már 1500-tól kalocsai székesegyházi főesperes és kanonok, ha utána 1510-től "csak" váradi székeskáptalani kanonok.
- A 3. oldal 10) lábjegyzete szerint "bácsi kanonokként" tanult Krakkóban 1510–11-ben (a II. szerinti személy), a szócikkbe váci kanonokként került. A "bácsi" kanonokság egy korábbi állomáshelye lehetett, mert az 1510-es váci kanonokságára vonatkozóan találtam forrást a váci kanonokok felsorolásánál. (Ezt a forrást nem gyűjtöttem le, de újra meg tudom keresni, ha szükséges.) – Dodi123 vita 2017. június 5., 19:31 (CEST)Válasz

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Szegedi_Gergely_(egyértelműsítő_lap)&oldid=18812290”