Vita:Szabad akarat

Remélem ezzel kapcsolatban nem lesz akkora vita, mint az "éntudat"-nál... NAGYON szépen kérek mindenkit, ne lépjen fel a tudományos tények publikálása ellen, semmit nem változtattam a cikk elején, irhattok is még hozzá akármit, de hadd jelenjen meg a tudományos nézöpont is e kérdéskörben! Viola Zoltán 2005. május 30., 08:48 (CEST)

Ha így folytatod, szükség lesz Az önző gén kategóriára. Már várom! --Gnomon 2005. május 30., 08:52 (CEST)

Pillanatnyilag nincs szandékomban több genetikai témaju cikket irni; eléggé undorito és kimerito volt a vita az éntudattal kapcsolatban is; megrémultem a tudomanyellenességtol; elore félek attol is mi lesz itt a szabad akarattal, de a meggyozodésem kotelez! Pillanatnyilag azonban nem ohajtok ezen felul mas genetikai cikkbe belevagni. majd valamikor talan. Tudod, most megprobalok osszedobni egy honlapot a g-portalon, aztan majd meglatom mi lesz! Viola Zoltán 2005. május 30., 08:57 (CEST)

hogyan működik az ember?

Mai nyelvre lefordítva: az ember tulajdonképpen a bináris aritmetikájú számítógépek elveinek megfelelően "működik", ahol szintén minden egyes pillanatban döntés születik: igen vagy nem.

Hát ez marhaság. A legtöbb helyzetben ember egy adott kérdésre nem binárisan, hanem három alternatíva közül választva dönt: akarom, nem akarom, nem tudom, mit akarok, rábízom a "véletlenre", a sorsra, stb.) Ebből következően az a fa, amelyet a döntéseivel leír, a fraktálok világába vezet, nem pedig a számítógép programok realizálásához. Tessék kipróbálni, lehet ellenőrizni.

A kérdésről Gödel is beszélt híres Gibbs-előadásában: Turing-gép-e az agy? A választ szerintem ne adjuk meg helyette (ő sem erre válaszolt, viszont levezette, hogy bármelyik alternatívát - igen,nem - is fogadjuk el, az egyedül lehetséges (matematika)filozófiai álláspont a platonizmus). Telitalálat Felügyelő 2005. június 29., 12:00 (CEST)

Hianyzo megkozelitesek

Hianyzik a kerdesnek egy csomo filozofiai megkozelitese. Szinte minden nagy filozofus irt a szabad akaratrol. A legmodernebb felfogas Daniel Denett felfogasa. En egy csomo cikket olvastam a temaban. Ha lessz idom, beleteszek nehany nezetet.

Nem Skinner a temaban a legfontosabb szerzo, az biztos. Addig is meg kellene nezni az angol szocikket, hatha kiegyensulyozottabb.

--Math 2005. június 29., 10:44 (CEST)

A lektor, SN, pontatlan sablonokat leveszem, mert nincsenek megindokolva. Mindhárom sablon arra vonatkozik, ha a cikk szövegében van valami gond. Az, hogy a cikk hiányos, egy wikinél bizonyos értelemben természetes állapot. (A szabad akarat egyébként is akkora téma, hogy külön lexikont lehetne írni belőle.) Ha ki tudod bővíteni, az nagyon jó, de addig is csak akkor tedd ki a sablonokat, ha a cikkben leírtakkal van valami konkrét probléma. (És lehetőleg jelöld meg, hogy mi az.) --Tgr 2005. június 29., 11:24 (CEST)

Illetve ha úgy érzed, hogy valami annyira alapvető dolog hiányzik, hogy anélkül a cikk használhatatlan, vagy félrevezeti az olvasót, vagy ilyesmi, akkor csonknak jelöld meg, de ezt tényleg csak végső esetben. --Tgr 2005. június 29., 11:28 (CEST)

Szeretném gyorsan megjegyezni hogy a modositasomat szerintem NINCS JOGOTOK kitörölni mielöt szabályosan megszavazzátok! Viola Zoltán 2005. július 8., 10:32 (CEST)

Összevisszaság a vallásoknál

A vallásoknál a keresztény és a buddhista megközelítés nincs még kész, ez nem baj, majd vki megírja. De a harmadik, az antropozófiai megközelítés eléggé össze van zagyválva. Az elején, úgy tűnik, mintha a keresztény megközelítéssel foglalkozna, aztán áttér vmi teljesen másra (karma meg előző élet - ezek nem keresztény kifejezések). Vki legyen szíves megmagyarázni, ha hülye lennék, azért nem értem. Egyébként sztem a keresztény álláspont kifejtése elég nehéz, de legalábbis hosszú lesz, mert a keresztény irányzatok között is eltérő vélemények vannak a kérdésben. --ballli 2005. augusztus 22., 10:33 (CEST)

Szerintem az anntropozófiai megközelítés gyárilag zagyva :-) --TG® 2005. augusztus 22., 11:22 (CEST)

Szerintem csak nincs elég rendesen kifejtve. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 22., 18:37 (CEST)

Ha nem törlitek én írnék a köv. napokban ide egy s mást. A filozófiában igen sok mű foglalkozik a szabad akarat problámájával az ókortól a napjainkig. Meg amúgy ez az emberi lét egy igen fontos kérdése. Varga Réka 2006. augusztus 9., 20:25 (CEST)

"A szabad akarat tana nem egy filozófiai irányzat"

A szabad akarat tana nem egy filozófiai irányzat (fil irányzat pl. platónizmus, materializmus, idealizmus, empirizmus stb.) VRéka 2006. augusztus 10., 08:55 (CEST)

Viszont a szabad akarat nem csak egy tan. --Vince ^{már megint mit tettem? :-)} 2006. augusztus 10., 10:23 (CEST)

Jó lenne egy a pszichológiai felöli megközelítés is. De mivel a pszichológia tudományában jómagam nem vagyok járatos nem tudok írni erről. Nincs itt a környéken egy pszichológus??!! VRéka 2006. augusztus 10., 12:12 (CEST)

Kérésre: tadamm. --Vince ^{már megint mit tettem? :-)} 2006. augusztus 10., 13:45 (CEST)

Ez jó lett :)VRéka 2006. augusztus 10., 14:07 (CEST)

népi folkloór

A népi folklorban is találuk a szabad akartról való nézeteket, ilyen például: 'ki-ki a maga szerencséjének kovácsa'; 'Segíts magadon, az Isten is megsegít'; 'Szoktatni kell az Istent' stb.

- ezek biztosan a szabad akaratról zsólnak? ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. augusztus 13., 22:55 (CEST)

Math szertesztései

Szörnyűségesnek talátom a cikkben az ilyen félmondatokat, hogy "E felfogsás szerint a determinizmus kizárja a szabad akaratot." Kérdés: milyen felfogás szerint, és milyen érvvel zárja ki a szabad akaratot?. Továbbá a "E felfogás szerint a szabad akarat feltétele az indetermninizmus, és mivel a világ nem determninisztikus, ezért létezik is szabad akarat" , nulla az információ benne azaz semmitmondó, rövid, és borzasztóan van megfogalmazva.

Meg maga a cím sem helyes, az, hogy a "szabad akaratot tagdó deterministák", ha egyszer determinista akkor nyilvánvalóan tagad minden szabad akaratot, ez olyan mintha azt mondanánk: minden agglegény nőtlen, azaz nem mondunk semmi újat csak a fogalmat írjuk körül. Szóval nagyot csalódotam a Mathban.--Immanuel 2006. szeptember 27., 12:04 (CEST)

Réka:

1) A szócikk nem a determinizmusról szól. Tehát annak kifejtését megteheted, de nem esszenciális itt.

2) A félmondatok teljesen értelmesek, ha a címmele gyött olvastad volna el őket, és a cikk ama részét teljes egészében.

3) Az első alfejezet címét visszajavítottam "szabad akaratot tagadó deterministákra", mert vannak detemrinisták, akik nem tagadják a szabad akaratot. ld. kompatibilisták ott lent. El kellett volna olvasni, ha már tájékozatlan vagy.

--Math 2006. szeptember 27., 12:47 (CEST)

A determinizmus az akarat szabadságáról szól, kedves tájékozott emberke. Nem tudtam, hogy a cimmel egybe kell olvasni az első mondatot, de hát bizos a tájákozottlanságom miatt van, légyszíves és tájékoztass engem: mutass már nekem olyan szöveget ahol a címet összeolvassák az első mondattal annak értelmességének a reményében.--Immanuel 2006. szeptember 27., 17:46 (CEST)

1) A determinizmus nem az akarat szabadsagarol szol. Es nem tudom, hanyszoor kell ramutassak, mire meguti figyelmetlen fejecskedet a teny, hogy vannak, akik szerint a determinizmus es az akarat szabadsaga osszefer, es vannak, akik szerint nem.

2) Nagyon sokszor egy cikk elso mondata utal a cimre es azzal egyutt valik ertelmesse. Igy kerulheto el egy felesleges szoismetles.

--Math 2006. szeptember 28., 10:02 (CEST)

Kedves Math, felhívom oly becses tájákozott figyelmed arra, hogy miről szól a determinizmus[1].

Eszembe jutott még az, hogy maga a szó a "predesztináció" a latin "praedestinatio" kifejezésből ered, aminek a jelentése eleve elrendelés. Tehát ha elev elrendelt akkor kérdem én, hogy lehet szabad? A sztóikus filozófiában (különösen Epiktétosz) azonban létezik egyfajta összebékítás a predesztináció és a szabad akarat közt, ugyhogy annyiban igazad van, hogy létezik olyan determinizmus amely, hangsúlyozom: részben, elfogad valamilyen akaratszabadségot. De Ágoston esetében is beszélhetünk determinizmusról és akaratszabaadság valamilyen szintű összhanjáról. Ez talán még belefér a cikkbe .--Immanuel 2006. szeptember 28., 10:46 (CEST)

Math te okos ember vagy, biztosan nem a két szép szemedért sikerült több egyetemet elvégezned és doktori címet szerezned, de hihetetlen, hogy ennyire gyerekesen, sokszor destruktívan cselekszel. Én hiszem, sőt tudom, hogy nagy dolgokra vagy képes, de most azt látom, hogy nem azon az úton jársz amin kéne. Nem aval kéne bizonyítani mások kicsinységét, hogy puszta szavakkal a szemükre veted hiányosságaikat, hanem azzal, hogy amit te alkotsz az messze túlszárnyalja azokét, és ezt ők is belátják. Amit te leginkább hanyagolsz az a tudományos alázatosság, mindenkiben van valami ami hasznos lehet számodra, más számára. Engem elsőéves koromban meglepett az a tény, hogy nagy nevű profeszorok kollégának szólítják a diákokat, és időt nem kimélve halgatnak minden érvet végig és soha nem szólják le azt, inkább rámutatnak az érvelési hibákra. Ez az igazi nagyság, Math, nem az, hogy lehülyézed a társaid. Választhatsz, hogy lesülyedsz állati világba,és futbal huligánként viselkedsz, de akkor ne számíts semmi jóra, vagy felemelkedsz, hogy példa légy mások szemébe.--Immanuel 2006. szeptember 28., 10:28 (CEST)

Khm... Rékát filozófiai kérdésekben tájékozatlannak mondani komoly öngól a részedről. Megesz reggelire téged, Math. Data Destroyer 2006. szeptember 27., 12:51 (CEST)

(szerkütk)

Math is nagyot csalódott a Wikipédiában. Ezért aztán a saját Wikipédia-képéhez illő szerkesztéseket potyogtat ide-oda. Pedig tudna szépen dolgozni, ha le tudná gyűrni az utálkozását. Meg persze akkor, a huwiki-közösség tekintélyes része, és különösen néhány engesztelhetetlen társunk is meg tudna szabadulni a Math iránti averzióitól. Jelen állás szerint mindkét feltétel leginkább a csoda kategóriájába tartozónak látszik, úgyhogy a mirákulum elvi lehetőségének fenntartása mellett gyakorlatilag a tegnapi-mai üzemmóddal érdemes számolni a közeljövőben.--Godson ^fóruma 2006. szeptember 27., 12:59 (CEST)

Az averzió a munka minőségének változásával szűnik meg. A tegnapi zavarkeltő akciók Math részéről nem utaltak arra, hogy a munkája minősége bármilyen tekintetben javulna. Data Destroyer 2006. szeptember 27., 13:02 (CEST)

Godson: "néhány engesztelhetetlen társunk is meg tudna szabadulni a Math iránti averzióitól."

Jól látod. Ez a feltétel. Amíg a közösség nem gondokodik arról, hogy amikor DD ugrál, akkor valaki helyretegye, addig tőlem tartós, és igényes hozzájárulást ne várjatok! Néha megmutatok egy két dolgot.

DD szegény nem fogta fel a viccet. Nincsen neki humorérzéke. De egyébként egy aprócsak problémára mutattam rá tegnap is a magam provokatív módján.

--Math 2006. szeptember 27., 13:48 (CEST)

Math, Math, aki itt most ugrál az te vagy. Bejöttél, kicsit hisztizel aztán továbbmész :) Ez az élet rendje, senkit nem érdekel már a meddő ágálásod, barátom. Data Destroyer 2006. szeptember 27., 13:50 (CEST)