Vita:Seuso-kincs

A(z) Seuso-kincs egyike a jó szócikkeknek, így a Wikipédia minőségi szócikkei közé tartozik.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk a 2017-es év „Az év szócikke” versenyének Egyéb művészetek, művelődéstörténet kategóriájában az év legjobb szócikke. A további kategóriákat, jelölteket és nyerteseket itt tekintheted meg.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
Jelenlegi státusza: jó szócikk

Quadripus

Tripus az a quadripus, a többi tévedéssel most nincs időm foglalkozni. – 89.135.204.204 ^üzenőlapja  2011. január 2., 03:27‎ (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

 megjegyzés: Mindenhol négylábúként említik, ebben a cikkben le is írják, miért négylábú. – Winston ^vita 2014. április 4., 10:39 (CEST)

Többes szám.

Nem többesszámban kellene lennie a címnek is? --92.249.221.242 (vita) 2014. április 12., 15:59 (CEST)

Nem, lásd Nagyszentmiklósi kincs, ami szintén egy leletegyüttes. – – –Dencey ^vita 2017. július 12., 20:13 (CEST)

Találtam egy elmélkedést erről a többesszám kincsekről: "a kincsleletek már csak ilyenek, tudniillik össze nem tartozó darabokból állnak. Elrejtőik mindent összehalmoztak, ami értékes volt, és azokat együtt ásták el, tekintet nélkül a tárgyak származására. Az értékük volt fontos, nem pedig az, hogy vajon azonos műhelyben készültek-e. Így volt ez a 20. században is, amikor ezek a tárgyak a műkereskedelembe kerültek. Amikor 1984-ben 10 ezüstöt megpróbáltak eladni a J. Paul Getty Museumnak, két kis közel-keletről származó mészkőfejet is a kincs részeként ajánlottak megvételre, amire talán a libanoni származás igazolása miatt volt szükség. A kereskedőket nem zavarta a tudományos hitelesség kérdése, szívbaj nélkül tettek hozzá, vagy vettek el a tárgyakból, ha az érdekük úgy kívánta. Vajon csak a két mészkő fej esetében jártak el így? Nem tudhatjuk. Az is igaz, hogy a tárgyak együtt sokkal többet érnek, mint külön-külön. Volt tehát indíték arra, hogy egy nagy kincset prezentáljanak az eladók a potenciális vevőknek. Ezzel együtt biztosak lehetünk abban, hogy bizonyos tárgycsoportok összetartoznak a „Seuso-kincseken” belül. Ha egészen őszinték akarunk lenni, be kell ismernünk tudatlanságunkat: jelen pillanatban éppúgy beszélhetünk Seuso-kincsről, mint Seuso-kincsekről, hiszen nem lehetünk biztosak benne, hogy a 20. században nem kerültek újabb, más lelőhelyről származó tárgyak a valamikor a késő ókorban valószínűleg itt Pannoniában elásott ezüstök közé. De nem csak a kincsbe be, hanem abból kifelé is kerülhettek tárgyak, tehát egy centrifugális mozgás is valószínűsíthető. „A kincs megtalálásakor valószínűleg sokkal, akár tizenhatszor több tárgyból állhatott. Egyes hírek szerint a most még ismeretlen helyen őrzött tárgyak között öt ezüsttál, 37 aranyozott ezüstcsésze és 187 aranyozott ezüstkanál van” – írja Nagy Mihály régész egy tavaly megjelent tanulmányában"– – –Dencey ^vita 2017. július 17., 17:47 (CEST)

(Ön?)gyilkosság után

„Az ügyészség akkor is, majd tíz évvel később is öngyilkosságnak minősítette az esetet. Az illegálisan kiásott kincsleletnek a gyilkosság után veszett nyoma.........“ Miután öngyilkos lett, valaki megölte, és ellopta a kincset? Vagy megöltek még másvalakit, és azután?
Persze, az ügyészség a könnyebb utat választotta, egy gyilkosság kinyomozása komolyabb feladat lett volna. Ez a hanyagság(?) viszont közrejátszott abban, hogy többmilliárd forintos kár érte az országot. – Holdkóros ^vita 2017. július 13., 22:30 (CEST)

Még nyomoznak, csak az erős konteo létezik a gyilkosságról, viszont mindenki lopott sajnos. Az öngyilkos is gyilkos.– – –Dencey ^vita 2017. július 17., 07:28 (CEST)

Nem még nyomoznak, hanem megint — több évi kihagyás után. – Holdkóros ^vita 2017. július 18., 01:17 (CEST)

Nem függesztették fel a nyomozást. Gondolkodni is kell egy nyomozónak néha. Egyszer minden kiderül majd. – – –Dencey ^vita 2017. július 18., 11:05 (CEST)

Feltételezések

Szerintem kár ezeket a feltételezéseket mind belevenni a cikkbe. Ez a fűtésrendszerbe rejtés meg a roma hálózat nekem már teljesen légből kapottnak tűnik. Feltételezni bármit lehet blogokon. Szilas ^vita 2017. július 18., 17:08 (CEST)

Pillanatnyilag minden feltételezés, a pontos történeti bizonyításra még csak most nyílt lehetőség.– – –Dencey ^vita 2017. július 19., 08:59 (CEST)

Nagybetű?

Mi indokolja a vadásztál nagybetűvel való kezdését? – Rlevente ^üzenet 2017. július 22., 15:06 (CEST)

A felhasznált források szövege talán. – – –Dencey ^vita 2017. július 22., 15:42 (CEST)

Attól, hogy mások nem tartják be a helyesírás szabályait, nekünk be kellene tartanunk. Az MHSz melyik pontja indokolja a nagybetűt? – Rlevente ^üzenet 2017. július 22., 17:28 (CEST)

Mindenképpen a helyes a jó. – – –Dencey ^vita 2017. július 22., 17:56 (CEST)

Pannonia vagy Pannónia?

A cikkben vegyesen szerepel az ékezetes és a latinos változat. Egységesíteni kellene. – Rlevente ^üzenet 2017. július 22., 17:33 (CEST)

Bevezető

A WP:BEV szerint a bevezetőnek úgy kell összefoglalnia a szócikk tartalmát, hogy a tömörített változat egyfajta „miniszócikként” önállóan is megállja a helyét. Ennek megfelelően beírtam a bevezetőbe a kincs megtalálásának és Mo-ra hozatalának (nagyon tömör) összefoglalását és kivettem belőle az egyik tárgy feliratának egy részletét ismertető mondatot. @Dencey felesleges ez részletes mese indoklással az előbbit visszavonta, a másikat pedig visszatette. Ezek a visszavonásai egyébként már a sokadikak ma:

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5
• 6

Jó lenne nem szerkháborúzni és feszegetni a 3VSZ-t, hanem itt megbeszélni, hogy mit tartalmazzon a bevezető. – Rlevente ^üzenet 2017. július 22., 19:09 (CEST)

Szerkesztővita:Rlevente lapról áthozva:

Tudod a legfontosabb a Seuso-kinccsel kapcsolatban, hogy a felirat érdekessége a kincs eredetének időpontjára utaló ˇérdekes jelkép, hogy a szöveg kezdete és vége közé koszorúval keretezett korai keresztény jelképet, egy Krisztusmonogramot véstek. A tál használatának helyét jelöli a vésetei között szereplő Pelso felirat, ami latinul a Balaton elnevezése. Ez a legfontosabb – – –Dencey ^vita 2017. július 22., 18:59 (CEST)

Van arra forrás, hogy ez a krisztogram a kincs eredetének időpontjára utal és a pontos kormeghatározást segítheti? – Rlevente ^üzenet 2017. július 22., 19:19 (CEST)

Az angolok a kormeghatározás felső dátumát 380-ban adták meg. 380-ban I. Theodosius császár kizárólagos államvallássá tette a kereszténységet. Azaz egy állami császári felségjel a krisztogram szerepel a tálon. Seuso a feltételezések szerint egy germán vagy kelta származású római hadsereg tisztje lehetett. A császári szimbólumokat csak magasrangú gazdag arisztokraták használhatták. – – –Dencey ^vita 2017. július 22., 19:52 (CEST)

Van arra forrás, hogy a vadásztálon levő krisztogram a kincs eredetének időpontjára utal és a pontos kormeghatározást segítheti vagy ezek a Te következtetéseid? – Rlevente ^üzenet 2017. július 22., 19:58 (CEST)

Talán kérdezd meg Theodosiust, de ki is törölheted a fél wikipédiát, ahol nem szószerint másolt valahonnan a cikk szövege. Tudomásom szerint másodlagos forrásokra támaszkodó lexikon vagyunk, a szócikkek szövegét önállóan írjuk ezek alapján.– – –Dencey ^vita 2017. július 22., 20:05 (CEST)

• • • • !!!

Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám) - Titkok és tanúk „A leletegyüttes-4. századi készítését nemcsak a latin szöveg jellegzetességei (pl. a nyelvtanilag helyes HAEC mutatónévmás helyett HEC használata) bizonyítják, hanem a felirat kezdetén kivésett Krisztusmonogram, amire a szerző bizonyára a rossz minőségű fényképfelvétel miatt nem figyelt fel, illetőleg azt az isteni hatalom jeleként határozta meg. A Krisztusmonogramot az i. sz. 4. század előtt nem véshették fel a tálra, mivel az csak Nagy Konstantin császár uralkodása (i. sz. 306-377) alatt keletkezett. A kincs 4. századi keltezése mindenféle azonosítást kizár Seianusszal, ezért a szerző további vélekedésével szükségtelen vitázni”. – – –Dencey ^vita 2017. július 22., 20:29 (CEST)

• • • • !!!

Szerkesztettem egész nap, azt hittem hogy a forrásokkal ellentétes szövegmódosításokat egy vandál vírus csinálta szó nélkül. Napok óta építem a szócikket. Nem kéne a munkámat felesleges eltorzítással, a forrásokkal ellentmondóan elgányolnia se vírusnak se senkinek. – – –Dencey ^vita 2017. július 22., 19:16 (CEST)

Nagyon jól tudtad, hogy én is szerkesztettem a cikket, hiszen a vitalapomon meg is köszönted. Ne állítsd a munkámról, hogy felesleges eltorzítás és a forrásokkal ellentmondó gányolás, mert az nem vezet sehova! – Rlevente ^üzenet 2017. július 22., 19:21 (CEST)

Megköszöntem, amikor végre a krisztusmonogram említését elfogadtad, mert remélhetően a forrásokat is elolvastad és hatással voltak rád. – – –Dencey ^vita 2017. július 22., 19:44 (CEST)

Krisztogram

Krisztogram, a Seuso-kincs felirata
A felirat érdekessége, hogy a szöveg kezdete és vége közé koszorúval keretezett korai keresztény jelképet, egy Krisztusmonogramot véstek, ami a kincs eredetének időpontjára utaló jelkép és a pontos kormeghatározást segítheti. A Krisztusmonogramot az i. sz. 4. század előtt nem véshették fel a tálra, mivel az csak Nagy Konstantin császár uralkodása (i. sz. 306-377) alatt keletkezett.

– – –Dencey ^vita 2017. július 22., 20:54 (CEST)