Vita:Révai nagy lexikona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Simon István, Románia. Keresek egy olyan valamit, amivel a Révai Lexikont (4CD) használni tudjam Windows XP Operációs rendszeren is. Ha valaki tud ilyesmiről, akkor értesíthet e-mailen: simonpista@yahoo.com köszönöm.

Nem akarok haszontalanul közbekotyogni, de szerintem kifizetődőbb és egyszerűbb, ha a Windowsodat cseréled le (én is Windowsos vagyok, tehát nem az elfogultság beszél belőlem, tudom, mit beszélek). Gubb 2004. október 7., 23:43 (CEST)

Vagy használja a Wikipédiát. :-) Na jó, vagy a webes Pallas-t, az mindenkinek elérhető. --grin 2004. október 9., 21:02 (CEST)

Révai Nagy Lexikona - szabadon felhasználható?[szerkesztés]

A cikkben szerepel: "A lexikon kiadási éve régebbi, mint szerzői jogi védelmi idő, ezért tartalma valószínűleg szabadon felhasználható." Szerintem nem, mert ahogyan én értelmezem a törvényt, a lexikon utolsó szerzőjének halálától számított 70 évnek kell eltelnie, ami alighanem még nem telt el. --julosz 2004. október 22., 13:07 (CEST)

Szerzői jogok - már megint (Révai Nagy Lexikona)[szerkesztés]

user vita:Linkoman lapról idézet --grin 2005. november 3., 20:58 (CET)

A Révai Nagy Lexikona szerzői jogokról szóló alcímében van egy figyelmeztetés, mely szerint az 1934 előtt elhunyt szerzők művei, valamint az 1934 előtt kiadott több szerző által készített művek közkincsek, és szabadon felhasználhatóak. Ha jók az információim, ez nem konkrét évszámhoz, hanem a 70 éves határhoz kötődik. Most 2005-öt írunk, a Révait pedig 1911 és 1935 között adták ki. Ezek szerint ez már közkincsnek minősül? - Serinde 2005. november 2., 08:45 (CET)

Kedves Serinde, Válaszként egy idézet:
  • "A szerzői művek (ideértve a gyűjteményes mű egyéni-eredeti szerkesztését) esetében a védelmi idő p. m. a. 70 év, ami azt jelenti, hogy 2001. december 31-én járt le az 1931-ben elhunyt szerzők műveinek védelme. (A védelem a folyóiratoknál, napilapoknál is az egyes szerzők halálától számítódik, nem pedig a megjelenéstől!) Az ilyen alkotásokat szerzői engedélykérés nélkül fel lehet használni".
A digitális könyvtár és a szerzői jog--2005. november 2., 15:45 (CET)
(Ugye jól tudom, hogy ez a mű egészére vonatkozik, legalábbis a Révai esetén, ami egy gyűjteményes mű, és ahol ezen gyűjtemény összeállítási módjára vonatkozik az idézet? Magukra a cikkekre (kiragadva a Révai szerkesztéséből) az egyéni szerzőre vonatkozó védelem lenne érvényes, de mivel emlékeim szerint az egyes cikkek egyedi szerzői „ismeretlenek” [nem meghatározhatóak], ezért az ismeretlen szerző által alkotott művekre vonatkozó szabály vonatkozik ezekre [SZJT 31. § (3) Ha a szerzõ személye nem állapítható meg, a védelmi idõ a mû elsõ nyilvánosságra hozatalát követõ év elsõ napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idõ alatt a szerzõ jelentkezik, a védelmi idõt a (2) bekezdés szerint kell számítani.]? --grin 2005. november 2., 16:40 (CET))
Igen, kedves Grin, így van.--Linkoman 2005. november 2., 16:45 (CET)

Sziasztok! Érdekelne, hogy egy 1926-os (vagy kb. ekkorról) eredeti kiadás PÓTKÖTETTEL!! (tehát teljes sorozat), k.b. mennyit érhet? És vajon hol lehet becsültetni, hol érdemes próbálkozni, stb. Ezzel kapcsolatban minden info érdekelne. Előre is köszönöm: Nyuszifüles

Ismételt kérdés: mivel már 2006-ot írunk, a Révai ma közkincsnek minősül, ugye? Tudom, nagy része a Pallason alapul (elavultságáról itt most nem nyitnék vitát), de vannak egyéb szócikkei is, amik esetleg felhasználhatóak. (Különös tekintettel a térképekre). Persze meindent alaposan ellenőrizni kell. - Serinde üzenet 2006. április 23., 14:36 (CEST)

Cím[szerkesztés]

Ennek a cikknek miért nem „Révai nagy lexikona” a címe?– Malatinszky vita 2009. július 21., 21:55 (CEST)