Vita:Rákosi Jenő
Új téma nyitása
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Palotabarát (vita), értékelés dátuma: 2018. február 17. | |||
| |||
Mindszenti[szerkesztés]
Valószínű, hogy nem a Csongrád megyei Mindszentről, hanem valamelyik Nyugat-dunántúli Mindszentről Pinkamindszent vagy Csehimindszent kapta nemesi előnevét. – Holdkóros vita 2019. február 4., 05:20 (CET)
Emlékezete[szerkesztés]
A család közéleti szereplése vitathatatlan. A --nyiltan-- politikai pártállást nem foglaló politikai napilap azonban magyaráztra szorul. Nézzük ezt meg az 1898.12.18-i Budapesti Hírlap, Napi hírek. May grófnő cikkén keresztül. A cikk állítása szerint Puskás Tivadar legidősebb lánya rendőrségi kőrőzés alá került. Ezt bizonyítandó ismerteti, hogy a hölgy Philadelphiában született. Összevetve az aznapi Budapesti Napló azonos cikkével, ez bizony nem igaz, a kőrözésben nem szerepelt ilyesmi. A csalónőt később elfogták (1912.12.29 Pesti Napló), de az otromba gyalázkodást az újság nem korrigálta. Mert nem is akarta, a hazugság tudatos volt, mutatják az olyan kiszólások, mint a "gyorsan haladt lefelé a lejtőn". Melyiken? A hölgy Eugene d'Albert tanítványként Bécsben élt, udvari zongorista volt, Puskás May néven. (Eugen d"Albert ajánlását olvashatjuk a német wikipédia Djavidan Hanum szócikkében. Vagy 1896.02.12 Wiener Zeitung. Figyelemre méltó zenészek.) A botrányhőssé degradálás igyekezete a cikk többi részében is fellelhető, mint a Budapesten élő csaló, Koritovszky szerelme volt, vagy a valótlan adat és névhasználat, vagy a Sauer kapcsolat (v.ö 1895.03.26 Pesti Napló, ill. 1895.01.21-i Magyar Szalon és az 1896.01.13-i Pesti Hírlap), vagy a magyarázatként kieszelt nagyon buta Nerimán legenda. Ez bizony mind hazugság. A cikket megjelentették németül is, hogy a hölgy zongorista karrierjét tönkre tegyék (Welt-Blatt, 1898. dec. 20. 4. o.). Ki a felelős a hazugságokért, Csajtha vagy Rákosi, mert a cikket nem jegyezte senki? Erre bizony Rákosinak volt erős motivációja. Ugyanis Puskás Tivadar halála után 7 nappal, azaz 1893.03.23-án, a Miniszteri értekezlet megfogalmazta: „a telefon államérdek”. (Pesti Hírlap). A felsőházi csoport, aki megpróbálta megszerezni a Telefon-Hírmondó vállalatot és a szabadalmakat, sikertelen volt, Tivadar öccse, Albert másnak adta el a hagyatékot. A hagyatéki per 1898-ban zárult, és ezt követően született ez a nagyívű cikk. Ez tényleg nem politikai meggyőződés, ez bizony kicsinyes bosszú a kudarcot vallott maffiózók részéről. Hát így volt független a Budapesti Hírlap. A két évvel korábban nemesített Rákosi család Jenő keresztnevű tagja nem egészen öt évvel később, már a főrendiházban politizált. Művészete, sűrűn változó politikai meggyőződése, vagy az ilyen hizelkedő cikkek gyorsították a politikai karrierjét? Ami a cikkből következik, azt is tegyük hozzá Rákosi Jenő emlékezetéhez, mert ezek szerint az nem makulátlan. Lajokka vita 2023. augusztus 10., 08:47 (CEST)