Vita:Nukleáris fegyver/Archív01

"Az atombombák mérete nem..." Ez a mondat azt jelenti,hogy konkrét mérethatár van,deez nincs így. Lehet nagyobb bombát építeni mint az előző,de bonyolultabb lesz mint az előző. Mondjuka az előző at.bomb.két kritikus tömeg alatti részt tartalmaz,amit robbanáskor egyesítenek Az új at.bomb.3 különálló kritikus tömeg alatti részt tartalmazhat,és így tovább.Felső elméleti korlát tehát nincs. Ezért jobb szöveg lehet: Az atombombák mérete tetszőleges növelésének technikai akadálya van.A bomba urán töltetét a spontán robbanás elkerülésére egyre több részletben kell elhelyezni,ez pedig egyre bonyolultabb és drágább bombát eredményez. --84.0.251.81 (vita) 2011. május 22., 12:58 (CEST)jakujozsi@fremail.hu

Atombomba

Látom az angol verzióban, hogy e cikk pl. spanyol és francia megfelelői egyszerűen atombomba néven futnak. Magyarul is ez utóbbi az ismertebb. – Az nem vitás, hogy kell majd átirányítás, és meg kell említeni mindkettőt a cikk elején. De mi legyen a fő cikknek a címe? – Szerintem a Wikipédia:Elnevezési szokások is az atombomba mellett szól.

--Adam78 2004 május 25, 03:42 (CEST)

---

Egy idézet a sulinetről (http://magyarok.sulinet.hu/nagymagyarok/tudosmagyarok/teller.html ): Az ezt felhasználó "szuperbomba"(a hidrogénbomba) is Tellerhez tartozott, az atombomba azonban ekkor még háttérbe szorította ennek kutatását. A háború után szerette volna folytatni a H-bomba kutatását, Hirosima azonban megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, és nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Csak 1949-ben, a szovjet atombomba felrobbantása után kezdtek újra a hidrogénbomba fejlesztéséhez. Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban, és ő vezette a hidrogénbomba kifejlesztésének munkáit. 1951-ig csak kis haladást értek el a termonukleáris eszközök tervezésében.

Eszerint az atombomba fogalom nem tartalmazza a hidrogénbombát. A német wikipedia szerint az atomfegyver alá sorolják mindkettőt. Én nem vagyok szakértő, aki úgy érzi, hogy tudja, az nyugodtan nevezze át. (Lásd még Vita:Hidrogénbomba)

-- Harp

szerintem a nukl. fegyver tágabb fogalom, mint az atombomba, ami a fissziós bombát jelenti, de a H-bombát (fúziós bomba) nem.... Én hagynám így. --grin ✎ 2004. november 5., 15:29 (CET)

Sziasztok! Számomra nem derül ki az oldalon leírtakból, hogy a hidrogénbomba okoz-e radioaktiv sugárzást! Egy regényben olvastam róla, (Robert Merle: Maleville)és ott szó sem volt sugárzásról. Lehet, hogy másfajta bomba lehetett? Válszotokat előre is köszönöm! Tímea

kategóriák

Biztos, hogy ez a cikk nem a Haditudomány vagy a Technológia vagy a Nagy felfedezések vagy a Fizika kategóriába való elsősorban? Manhattan-projekt mint kategória, 5 cikkel ... hát nem tudom. Sok a gond ezekkel a kategóriákkal. Szerintem a kategorizálás (az oktatással meg a politikával ellentétben) az a terület, ahol inkább felülről kellene építkezni, mint alulról. De mindegy, végül is az ember egy idő után lemond arról, hogy a világban (vagy annak Wikipédia nevű részében) valami értelmet és rendszert próbáljon keresni vagy tenni... Gubb

Szerintem a háború / haditudomány inkább, de a m projektnek nem néztem utána, bevallom... --grin ✎ 2004. november 5., 15:29 (CET)

Én raktam ide, szerintem ebbe beleillik. Ha lesz olyan kategória, hogy haditudomány, akkor szívesen belerakom. Nem tudom, hogy a fizikához kell-e, vagy inkább a létező magfizika kategóriába. A Manhattan-projektben egy csomó fizikus benne lesz, nem csak 5 szócikk. -- Árpi (Harp) 2004. november 8., 09:19 (CET)

Fallout

Érdekelne, hogy miként vélekedtek erről a témáról. Angolul ugye adott a fallout kifejezés, amit én radioaktív csapadéknak fordítanék leginkább, extrém esetben hamuesőnek vagy fekete esőnek. Ugyanakkor itt az oldalon a kihullás kifejezést látom, amit én még ebben a kontextusban nem láttam, de ez inkább engem minősít, mint a szócikk íróját.

Kérdés: maradhat a kihullás, legyen más, mi a párt hivatalos álláspontja? (Fizikát angolul tanultam, úgyhogy konkrétan azért nem tudom, hogy magyarul mi a helyes). Szívesen fejezném be ezt a csonkot, és ezért érdekelne a köz véleménye. -- Dunee 2005. február 24., 18:50 (CET)

Magyarul ezt nem nukleáris télnek nevezik? --DHanak :-V 2005. február 24., 18:26 (CET)

A nukleáris tél azután jön létre, hogy a sok fallout elfedi az eget, az így létrejött felhő világszerte megnöveli a bolygó albedóját. A bolygó túl sok napsugárzást ver vissza, és lenn szépen kihült minden, felborul az energiaegyensúly. Brrr.. -- Dunee 2005. február 24., 18:50 (CET)

Nekem sem tetszik a kihullás, de a Google talál rá példákat, hogy használják ezt a kifejezést magyarul. nyenyec ☎ 2005. február 24., 19:16 (CET)

Maradjunk a kihullásnál, KFKI-s hírlevelekben is találtam rá utalásokat, ők meg aztán csak tudják. Bár ettől a kifejezést én még mindig „tükörfordításosnak” találom - Dunee 2005. február 25., 17:53 (CET)

Tukorforditasnak eppen tukorforditas, de tenyleg ezt hasznaljak a szakzsargonban. Azert is pontosabb, mint a "hamueso", mert utobbit inkabb akkor lehet csak hasznalni, ha tenyleg nagy mennyisegben, jol lathatoan ulepszik ki hamu, az apro szemcsemeretu finom por lassankenti, szabad szemmel nem lathato kiulepedeset hamuesonek hivni azert tulzas lenne. --Rocky 2007. január 13., 14:26 (CET)

Hidrogénbomba radioaktivitása

Sziasztok! Számomra nem derül ki az oldalon leírtakból, hogy a hidrogénbomba okoz-e radioaktiv sugárzást! Egy regényben olvastam róla, (Robert Merle: Maleville)és ott szó sem volt sugárzásról. Lehet, hogy másfajta bomba lehetett? Válszotokat előre is köszönöm! Tímea

Ez csak okoskodás, szakértő javítsa ha tévedek. Mivel a hidrogénbombában a fúziót maghasadással (fisszió) indítják be, így szerintem mindenképpen van radioaktivitás, bár szerintem közel sem annyi mint a fissziós változatban, legalábbis ha a robbanás energiájának arányában nézzük. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. szeptember 20., 11:07 (CEST)

Ez így tényleg nem szerepel szó szerint, de ahogyan Harp is írja, a fúziót egy "hagyományos" hasadásos bomba, vagyis urán, vagy plutónium bomba indítja be, tehát természetsen van radioaktív sugárzás és csapadék a hidrogénbomba esetében is. --VargaA 2006. szeptember 20., 11:48 (CEST)

Igy van. A H-bombat hivjak ketfazisu atombombanak is. Mivel az alacsony homersekletu fuziot nem tudtak volna megoldani anno, ezert valahogy elo kell allitani a fuziohoz szukseges extrem magas homersekletet. Az elso fazisban egy hagyomanyos atombomba robban (csak kisebb hatoereju, mint egy egyfazisu eseten), ami letrehozza a nehany millio fokot, es ez a "mini nap" mar kepes beinditani a fuziot (masodik fazis). Tehat a H-bomba egy kis teljesitmenyu hagyomanyos atombomba kore epitett deuterium v. tricium burok. Mivel az uran ill. a plutonium kritikus tomege szukseges az elso fazis mukodesehez, ezert a hiroshimainal es nagasaki-inal sokkal kisebb ereju elso fazist nem lehet kesziteni, igy kb. azonos merteku sugarzassal kell szamolni. --Rocky 2007. január 20., 14:07 (CET)

Hozzászólás

Szerintem az atombomba az emberiség legszörnyűbb terméke. Komolyan mondom, hogy nem lettem volna a hiroshimai és nagaszaki emberek helyében a robbanáskor. De ugyanakkor szükség is volt rá, hisz nagyban hozzájárult a II. világháború lezárásához. Sőt! Tulajdonképpen az atombomba akadályozta meg a harmadik világháborút. (Se az oroszok, se az amerikaiak nem próbáltak meg támadni, mert tudták, hogy az azonnali választcsapást vont volna maga után) De napjainkban, mikor a terrorizmus annyira elfajult, nem szabadna hagyni, hogy az atombomba terjedjen. Mert ha rossz kezekbe kerül, akkor aztán... Nagyon nagy bajban leszünk! De persze ez az én magánvéleményem.--Dani 2006. november 28., 19:49 (CET)

Igaz amit mondasz, a "nem szabadna hagyni" jó indulás, csak önmagában kevés, és az atombomba csak egy tünete egy hibás gazdasági-politikai rendszernek. A nemzetek feletti vállalatok nagy urak a világban, és az érdekük minél több pénz szerzése, és nem érdekli a vállalatot, hogy orvosi műszert gyárt, vagy atombombát. Most éppen Duchrow: Lehetséges az igazságosság? című könyvét olvasom (szerencsére megvan könyv formában). Sok minden megérthető belőle, bár egy része (gazdasági rész) nekem nehéz. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. november 29., 10:37 (CET)

„Tulajdonképpen az atombomba akadályozta meg a harmadik világháborút.” – a 20. században. A 21.-ben meg lehet, hogy az fogja kirobbantani. Ha jól tudom, az iráni elnök nagyban hangoztatja, hogy amint lesz atombombájuk, az első dolguk lesz lecsapni Izraelre... – Alensha ^üzi 2006. november 29., 16:21 (CET)

Neumann szerepe

Neumann János nemigen van említve sehol, sem a magyar, sem az angol oldalakon (en:Manhattan Project és en:History_of_nuclear_weapons). Vajon ez mennyire jogos? Neumann végzett el egy halom számítást, a teljesen elektronikus számítógépek egyik célja is a hidrogénbomba lökéshullámainak modellezése volt, és ahogy a Fizikai Szemle cikke is írja (cikkben külső hivatkozásoknál). Los Alamosban a mind a fizikusok, mind a matematikusok epedve várták Neumannt, hogy problémáikat megvitassák vele. Ki segít az érdemének megfelelően elhelyezni az angol (és magyar) cikkekben?

Amúgy megnyitottam a tennivalók részt feljebb, akit érint, rakja figyelőlistára. Vagy ezt automatikusan látom, ha a szócikk figyelőlistán van?-- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 16., 09:26 (CET)

Pár magyar nyelvű forrás

• Az atombomba a hasadó bombát nevezi így
• Atombomba Leginkább a két japánra dobott bombáról. Jó magyar irodalomjegyzékkel.
• Hargittai Magdolna – Hargittai István: Teller Ede a halál árnyékában, Magyar Tudomány, 2005/8 1001. o. (Teller szerepe az atombombánál és a hidrogénbombánál)

-- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 16., 11:21 (CET)

piszkos fegyverek

Szerintetek külön kategória kell legyen a tömegpusztító fegyvereken belül a piszkos fegyverek? Én a nukleáris fegyverekhez csatolnám, mivel sem biológiai, sem kémiai fegyverből nincs "piszkos" olyan értelemben, ahogy ez a nukleáris fegyvereknél létezik. Ide lehetne még sorolni az egyéb, uránnal dúsított fegyvereket is (harckocsi/tüzérségi lőszerek, géppuskalőszerek, stb.). Ha meggondoljuk, mindenhol az "ABC" elnevezés a tömegpusztító fegyverek szinonímája, tehát nincs negyedi kategória. De ez az én véleményem. Mit mondanak az öreg motorosok?

Én a piszkos fegyvereket simán betenném a nukleáris fegyver típusai közé... Gergo 2007. január 21., 14:08 (CET)

• A piszkos bombat meg ertem, hogy az ABC ala sorolnad, de miert kerulnenek oda a szegenyitett uran tartalmu loszerek? Azoknal pont hogy nincs semmilyen nuklearis jelleg. (Na jo, azert meg nemi maradvanysugarzas ott is van, de az csak a "nem kivant mellekhatas". A lenyeg itt a nagy surusegben van.) --Rocky 2007. január 22., 19:07 (CET)

A lőszereknél a nagy sűrűség miatt kedvelik a szegényített uránt, így adott térfogaton nagyobb tömeg érhető el, tehát nagyobb mozgási energia érhető el a lövedéknél. Ezeknél nem a sugárzás a probléma, hanem a becsapódáskor a légkörbe kerülő urán részecskék egészségkárosító hatása. Az urán ugyanis nehézfém. A piszkos fegyvereknek pedig semmi közük a nukleáris fegyverekhez. --VargaA 2007. január 22., 19:33 (CET)

A piszkos bomba radioaktív, de szerintem nem nukleáris fegyver, mert nincs reakció, csak a természetes bomlás. Az urán magvas páncéltörő lövedékeket szintén nem sorolnám ide, csak azért rakják bele, mert nehéz és kemény, ha nem lenne drága a volfram, akkor azt raknának bele. Valdez 2007. október 12., 10:20 (CEST)

Valaki berakhatná

ha már magyar vonatkozása van. Majd magyarítom, ha hasznos. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. február 1., 16:56 (CET)

A hidrogénbomba Teller-Ulam ??változata?? (Teller-Ulam design)

Referálás eredménye

Az alábbi szócikk szerepelt a Wikipédia:Referálás lapon. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjának aljára írhatod. Ezt a szakaszt már ne szerkeszd!

A referálás eredménye:

Referálás eredménye

Nukleáris fegyver

Néhányan már átnézték, ha esetleg valami hiányzik belőle... Gergo 2007. január 13., 10:35 (CET) Jó kis cikk, de:

• Irán (és Brazília) atomprogramját is meg lehetne említeni (Iráné most az érdeklődés középpontjában van, ugye), meg a Lengyeleknek átadott szovjet fegyvereket, esetleg (ha ez érdekes, majd keresek forrást).
• Ezt a „Fissziós” elnevezést először látom magyar szövegben, ami nem baj, de az elején még belebonyolódunk nem kevés nyelvészkedésbe, („atombomba”), ami ilyen mennyiségben szerintem felesleges és unalmas.

  Azt hiszem a fajtáinál eléggé részleteztük, fent felesleges. -- Árpi (Harp) ✎

• Taktikai atomfegyverek is lehetnek rakéták, a stratégiaiak meg robotrepülőgépek is.

Egyébként jó. --KGyST 2007. január 13., 11:41 (CET)

• A történetének jó lenne külön fejezet, amibe Irán és Brazília atomprogramját is beletehetnénk. Angolból lefordítható. Neumann, Teller és Wigner nevét mindenképpen megemlíteném a szócikkben.

-- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 16., 09:38 (CET)

A hirosimai bombát ábrázoló képen „A szerkezetet figyelő telemetria (közelségi gyújtószerkezet)”: ez nem a rádiómagasságmérő antennája? --Villanueva 2007. január 16., 10:00 (CET)

Úgy tűnik, igen. A kép angol oldalán (commons): Archie radar altimeter antenna (4xAPS-13), az altimeter szerintem magasságmérő (altitude). Gondolom, kell tudni, mikor gyújtsák be. Az Archie nem egy személynév (Archibald vagy hasonló)? Talán jobb a radar-magasságmérő antenna megfogalmazás, bár az tényleg rádiófrekvenciás. Vagy magasságmérő radarantenna. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 16., 10:27 (CET)

Most jövök rá, hogy a közelségi gyújtószerkezet ugyanerre utal. Ha elég közel van a földhöz (azt mutatja a radar), akkor gyújt be a bomba. -- Árpi (Harp) ✎

Ennek magyar neve (ti. az APS–13-nak rádió-magasságmérő)--KGyST 2007. január 20., 23:48 (CET)

Kicsit belenyúltam a szócikkbe: szerintem a nélunk használatos megnevezés igenis atom és hidrogénbomba, és az idetévedők zömének fontos dolog tisztázni, melyik elnevezés mit takar. Szerintem az elején igenis ezeket az elnevezéseket alkalmazzuk, ha már ezt tisztáztuk, akkor használható a pontosabb fúziós és fissziós/hasadó bomba elnevezés. Ha nem tetszik visszaállíthatjuk. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 16., 11:50 (CET)

Írtam hozzá egy kis történelmet. Gergo 2007. január 21., 14:17 (CET)

Köszönet a köz nevében. Amúgy (nemcsak a történetére vonatkozóan írom) vastagítani csak a szócikk címét szoktuk, tehát vastag az is, amilyen néven átirányítás van rá illetve azok szinonimái. És azt is csak első előfordulásukkor. (Megcsináltam.) -- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 24., 16:47 (CET)

Nem rossz, de aminek politikai töltete is van, és emiatt érzékeny téma (pl. Irán, Izrael atombombái), azokat külön meg kellene jelölni forrással. – Alensha ^üzi 2007. február 17., 23:10 (CET)

Még annyit, hogy itt oly sok szép színes gombafelhő van, szerintem be kellene legalább egyet rakni, meg még egyet valamelyik Crossroads-os „hajókat elnyelő” robbanásról...--KGyST 2007. február 18., 22:03 (CET)

---

A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá!

Hogy is van ez?

Ez a szakasz nem tetszik nekem: "A nukleononkénti kötési energia a periódusos rendszerben nő a hidrogéntől a xenonig haladva, és a vastól kezdve csökken. Ezért egy magfúzió esetén, ha a végtermék könnyebb a xenonnál, akkor energia szabadul fel (a legtöbb energia a hélium szintézisénél szabadul fel, és csökken a xenonig). Ha a magfúzió végterméke nehezebb a vasnál, akkor a reakció endoterm." Az első mondat szerintem nem értelmes. Illetve nem értem a xenon képbe kerülését.

Miért nem "A nukleononkénti kötési energia a periódusos rendszerben nő a hidrogéntől a vasig haladva, és a vastól kezdve csökken. Ezért egy magfúzió esetén, ha a végtermék könnyebb a vasnál, akkor energia szabadul fel (a legtöbb energia a hélium szintézisénél szabadul fel, és csökken a vasig). Ha a magfúzió végterméke nehezebb a vasnál, akkor a reakció endoterm." ?

Más, hogy a kritikus tömeg geometria függő is, ez gömb alakú töltettre igaz. Csak, hogy folytassam a konstruktív kötekedést (no offense): "Így egy nagyon erős lökéshullám alakul ki, ami valójában egy klasszikus akusztikus hullám." Ez nem klasszikus akusztikus hullám, hanem sokkhullám. Hiányolom, az utalást a sugárfertőzésre, mint akut hatást. Valdez 2007. október 12., 10:30 (CEST)

"A nukleononkénti kötési energia a periódusos rendszerben nő a hidrogéntől a xenonig haladva, és a vastól kezdve csökken"

Ez így nem igaz. Elég ránézni egy periódusos rendszerre. Azt végképp nemtudom, hogy a xenon mitől lett kiemelve. A vasnál könnyebb elemek fúzióval adnak energiát, a vasnál nehezebbek fisszióval adnak energiát. Szkeptik ^vita 2009. február 5., 18:36 (CET)

Történet

Ebben a legutolsó dátum 1996. Csatlakozom azokhoz, akik úgy látják, hogy a nukleáris fegyver történetéhez hozzá kellene adni az 1996 utáni eseményeket. LouisBB ^vita 2010. február 9., 19:12 (CET)