Vita:München

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Bencoke 7 évvel ezelőtt a(z) Hibás járás témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Német témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)
Földrajzi témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

Választási eredmények táblázatban[szerkesztés]

Figyuzz Tukan! Nem lehetne a választási eredményeket egy becsukható táblázatba belepréselni? – Beroesz 2008. július 14., 23:35 (CEST)Válasz

Megpróbálhatom. Majd az új változatban csinálom meg, hamarosan áthelyezem szócikk névtérbe. Tukan okoskodik 2008. július 15., 09:16 (CEST)Válasz

Kész van. Tukan okoskodik 2008. július 15., 10:01 (CEST)Válasz


Hiba a történelmi részben[szerkesztés]

Ez szerepel a szövegben: "Miután Henriket 1180-ben kiközösítették, és elvesztette császári címét," - Henrik nem volt császár, gondolom a hercegi címről van szó, de valaki hozzáértő ellenőrizhetné.– Szilas vitalapom 2009. február 27., 19:45 (CET)Válasz

Kiegészítés az előzőhöz[szerkesztés]

A kfogásolt részlet tényleg hibás, ugyanis Oroszlán Henrik (herceg) és IV: Henrik (császár) nem azonosak. A tényleges helyzetet lásd Oroszlán Henrik címszó alatt, a következők szerint:

"...Ezen a ponton I. Frigyes (császár) is beavatkozott a konfliktusba. 1180 januárjában a würzburgi birodalmi gyűlés távollétében bűnösnek nyilvánította Henriket abban, hogy eltulajdonította az egyház javait és felségsértést követett el. Kimondták rá a birodalmi átkot, ami azt jelentette, hogy elvesztette birtokait és minden vagyonát, jogilag halottnak számított és bárki kirabolhatta vagy megölhette őt jogi következmények nélkül. Azonban időt engedtek neki, hogy kegyelemért folyamodjon a császárhoz. A következő birodalmi gyűlésen, Gelnhausenben, Henrik ismét elmaradt, és ekkor elkobozták összes javait. 1180-ban, még a birodalmi átok hatályba lépése előtt a szász hercegség egy része a kölni érseké lett. A javak szokatlanul gyors kiosztását a történészek a szász nemesség azon törekvéseinek tulajdonítják, hogy gyorsan megszabaduljanak hercegüktől. Bajorországot ugyanezen év szeptemberében, az ítélet hatályba lépése után osztották ki...Henrik területeit a következőképpen osztották fel: A Bajor Hercegségből leválasztották Stájerországot és az isztriai őrgrófságot. A maradékot a Wittelsbachok kapták, név szerint Wittelsbach Ottó.Kit36a vita 2011. február 15., 20:39 (CET)Válasz

Hiba a Bajorország fővárosa és rezidenciája szakaszban[szerkesztés]

Adott ez a bekezdés: "I. Miksa választófejedelem 1623-ban a fejedelemség székhelyévé tette. 1632-ben a svédek elfoglalták Münchent. A városnak magas hadisarcot kellett fizetnie, és túszokat kellett adnia, hogy ne rombolják le az épületeket. A nem sokkal ezután kitört pestis járványban (1515-17) a népesség egyharmada meghalt. A járvány aharmincéves háború idején (1634) megismétlődött." Ebben át kellene nézni a dátumokat, a pestisjárványé minimum hibás, hacsak nem rossz helyre lett beszúrva, és csak a kronológia és/vagy az időhatározók nem stimmelnek. Mindenesetre, így logikailga inkoherens és biztosan nem jó.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.82.100.58 (vitalap | szerkesztései) 2012. szeptember 28., 14:35‎ (CEST)Válasz

Hibás járás[szerkesztés]

A kormányzati kerület van a járásnál is megadva. Wikidatás az adat, nem tudom hogy ott a hiba vagy itt. De mindkettő esetben valószínűleg léteznek még hibás cikkek.– Bencoke vita 2017. január 3., 23:59 (CET)Válasz