Vita:Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
- Ilyen zavaros szócikket már régen olvastam. Ráadásul a Pusztavacs szócikkben több van a témáról, mint itt. Hogy jön ide Litvánia, a globalizáció sb.? Aki mindenről egyszerre akar beszélni, az nem beszél semmiről.--Lexi vita 2008. június 26., 17:37 (CEST)
- Mielőtt még valaki vandálnak nézne, idemásolom a zavaros szöveget:
| A szócikk másolata 2008. június 26., 17:42 -kor |
|---|
|
Az ország "szive" Pest megyét földrajzi elhelyezkedése miatt az ország szíveként is emlegetik: erre tartanak a jelentősebb vasútvonalak, itt találkoznak az országos jelentőségű főutak, de Pest megyében található Magyarország földrajzi középpontja [1] is Pusztavacs község mellett.
Kiterjedése 4,6 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma: Pusztavacs 029/2. A középpont megtalálása és megjelölése emberemlékezet óta a hely birtokbavételének szimbolikus aktusa. Persze ez inkább kisebb területekre jellemző, hiszen egy országnyi egységet képtelen az ember határtól határig befogni. Mégis jólesik tudni, hol a haza, az Egész Közepe. Ez Magyarország esetében egy kis – 13. századi – település, Pusztavacs határában található, amire az itt felállított jellegzetes, nyolcszögű gúla formájú emlékmű – Kerényi József alkotása – hívja fel a figyelmet. Az ide látogató megtudhatja, hogy a trianoni békeszerződést és a második világháborút lezáró békeszerződés után kialakult Magyarország "középpontja", az északi szélesség 47. fok 11. fokpercén, és a keleti hosszúság 19. fok 30. fokpercén nyugszik. Általános nemzetközi gyakorlat, hogy az országok középpontját az erre illetékes szervek megjelölik. Magyarország földrajzi középpontjának megjelölésére az állami és társadalmi szervek részéről tapasztalható érdeklődés nyomán vállalkozott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Pusztavacs, hazánk földrajzi középpontja az utóbbi évtizedben egyre növekvő számú természetjárót vonzott. A középpont az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által felállított jeltoronnyal vált igazán vonzó turisztikai célponttá. A jeltorony a pontszerű megjelölésen túl a természettudományi ismeretterjesztést is szolgálja, mint laikusok számára is használható csillagászati földrajzi megfigyelőhely. A középpont környezete felszínalaktani és tájképi szempontból egyaránt zavartalan, az országra elsődlegesen jellemző síkvidéki terület. Magyarország földrajzi középpontja koordinátáinak megállapítását, valamint geodéziai kitűzését a Földmérési Intézet és a Kartográfiai Vállalat végezte el. A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a természetvédelmi előírásokkal egyetértettek. A védetté nyilvánítást akadályozó vélemény, illetve tényező az eljárás során nem merült fel. A "középpont" definiálásának fontosságáról Napjainkban a globalizáció terjedésének következtében egyre növekszik az Európai Unióval kapcsolatos kérdések jelentősége. Ezek közül egyik központi kérdéskör az Európai Unió, mint új, folyton bővülő földrajzi gazdasági és társadalmi egység összefüggéseinek vizsgálata és számadatokkal való jellemzése. A legkifejezőbb összefoglaló jellegű adatok közé tartoznak az Európai Uniónak, a Régióinak és a Tagországainak különböző szempontok szerint számított középpontjai, melyek hasznos, rengeteg információt magukba sűrítő eszközként arra szolgálnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk világunkról. Az Osztrák–Magyar Monarchia Térképészeti Intézete 1887-ben Európa közepét a kontinensünk széleit érintő hosszúsági és szélességi körök felezővonalainak metszéspontjaként határozta meg. Ez az obeliszkkel megjelölt pont a mai Kárpátalján, a Tisza partján található, Aknaszlatina és Rahó között, Terebesfehérpatak (Gyilove) határában, egy völgyben húzódó kocsiút szélén (koordinátái: északi szélesség 48° 30', keleti hosszúság 23° 23'). Francia földrajztudósok szerint azonban az egész európai kontinens geográfiai középpontja a litván főváros, Vilnius közelében található. Ma például nem egyetlen, hanem több Európa-középpontról is beszélhetünk. A számos tényezők egyike, hogy maga Európa mint fogalom is nehezen definiálható, akár az eredetét magyarázzuk, akár földrajzi értelemben vesszük. A másik fontos tényező a történelem alakulása, amely erős befolyást gyakorolt a földrajztudományra: a különböző birodalmak más- és másképp jelölték ki Európa határait a saját érdekeiknek megfelelően. De miért fontos, hogy megtudjuk, hol van például Európa vagy éppen Magyarország közepe? Talán azért, mert a "középpont", akárcsak a kör, a négyzet vagy a kereszt, az emberiség alapvető négy szimbólumának egyike, s kezdve attól, hogy már a Teremtés Könyvében (2,2) a Paradicsom közepén, mint Élet Fája szerepel, mindig is mágikus erőként hatott az emberre. Talán egyszerűen csak azért, hogy jobban eligazodjunk a térképen, vagy pedig azért, mert biztonságérzetünkhöz és önmeghatározásunkhoz tartozó természetes igény, hogy legyen viszonyítási pontunk, amelyhez képest elhelyezhetjük magunkat hazánk kontinensén, Európa térképén. Kapcsolódó információk[szerkesztés]
Lásd még[szerkesztés]
|
![[1]](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ce/Orszagkozepe2.jpg){kind=link}
- Csúcs ez az interwiki is, nem gondoljátok?
- A redirekt bőven megfelel a célnak, mert a Pusztavacs szócikkben szépen, tényszerűen, képpel illusztrálva több infó és kevesebb locsogás olvasható.
- "Az ország szíve" - nehogy már Pusztavacs legyen. Ezt a metaforát Budapestre használják, itt indokolatlan.--Lexi vita 2008. június 26., 17:42 (CEST)
- [2] "Az ország szíve" :DD – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 87.97.71.2 (vitalap | szerkesztései) 2008. június 26., 20:06