Vita:Latin névszóragozás

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Olaszországgal kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Olaszország-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Olaszországgal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Középkori témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ókori témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Tatarozás

Igen, ha már a sablonba be van írva, hát tatarozódik. ;) Az első nagyobb átalakítás napokon belül véget fog érni, akkor leveszem a sablont, az utána következő bővítések, alakítások és alkotások közben már nem kell majd az ándör konsztráksün tábla. • Bennó^fogadó 2008. május 15., 00:05 (CEST)

deīs / diīs / dīs, deī / diī / dī

A rövid "i"-jük alig olvasható, ha dőlt, és közben a következő betű álló és félkövér. Valamit ki kéne találni. (Ez sajnos független attól, hogy a következő betű kis- vagy nagybetű.) Ádám ✉ 2008. május 22., 20:26 (CEST)

Izé. Jobb kiadványszerkesztőkben ilyenkor lehet betűközt növelni. ;) De mi van, ha az ott nehezen olvasható, és mondjuk csak nagyítással lehet rendesen kiolvasni? Még töprenkedek, de hátha eszibe jut valakinek valami. Most a pedagógiai kínrímekért lelkesedem, azokat gyömöszölöm be a harmadikosokhoz. A cikk jó hosszú lesz, és még nem érintettük a melléknévragozást, ami a minimum... Nem tudom, hogy a további fejlesztésnél hol lesz érdemes alcikkekre bontani. • Bennó^fogadó 2008. május 22., 20:35 (CEST)

Azóta code-taggel átalakítottam. Így jobb? • Bennó^fogadó 2008. június 12., 15:12 (CEST)

Enhorabuena!

Nagyon szép lett ez a cikk, lexívesebben már most jelölném kiemeltre. :) – Mex ^plática 2008. június 12., 15:34 (CEST)

Nagyon kedves tőled , de csak szomorítol itten, még az alapvető gerincéből is hiányzik (adverbium, névmások!! számnevek, elöljárók), előzménytörténet (ieu.), ragozástörténet, utózmánytörténet, mellékletek, ajáló, kultúrtört. vonatkozások. Jó is, hogy felvéssük ide, legalább lehet pipálni. ;) De haladunk!! • Bennó^fogadó 2008. június 12., 15:39 (CEST)

Amint lesz végre otthon internetem, ígérem, újra aktivizálom magam (még meg kellene írnom a Spanyol mondattant is normálisan, habár ez olyan, hogy vagy csak 5000 oldalban lehet róla írni, vagy csak csonkot) ;) – Mex ^plática 2008. június 12., 15:48 (CEST)

Kiegészítve a listát: még meg kell írnod az IEU előtti őskáosz elméletről szóló részt is, úgy lenne igazán teljes, sőt! A Világegyetem keletkezésétől kezdve! :)))))) (úgy látszik, ma kipihentem magam) ;) – Mex ^plática 2008. június 12., 15:54 (CEST)

Latin főnévragozás külön szócikkbe? (uservitáról áthozva)

Köszi a visszajelzést. :)

Mit szólnál a fenti ötlethez? Bár nagyon örülök, hogy az egészet ilyen remekül kidolgoztad (bár biztos tudnál s talán tervezel is egy s mást hozzátenni), a főnévragozásról szóló rész önmagában is olyan terjedelmes, hogy nyugodtan kitenne egy különálló cikket, és akkor egy avatatlan kívülálló számára sem lenne képtelen ötlet együltében végigolvasni és fel is fogni. Ádám ✉ 2008. június 6., 20:53 (CEST)

Zavarba hoztál, félek a szétszereléstől, bár tudom, hogy egyszer muszáj lesz. De hol van még az elsődleges kidolgozás vége is!! Még jönnek az adverbiumok, a névmások, a számnevek... És az még csak az első kör. Őszintén szólva nem tudom, hogyan csinálnék egy kiemelés után összefoglalót, hogy mit kéne átvinni. Ha te tudnád, az nagyon jó lenne, de most arra kérnélek, hogy ha lehet, az elsődleges kidolgozás végéig még ne csináljuk meg, szólni fogok, hogy mikor értünk el oda, mert akkor már látszani fog legalább az, hogy nagyjából milyen a kibontakozott struktúra. Jó lesz így?

Ideírom, nagyjából milyen bővítés jön:

1. Az első kör befejeződik, ez nagyjából egyetlen kútfő alapján készül.
2. A második és harmadik körben le fogom ellenőrizni az egészet másik kettő alapján.
3. A negyedik körben a története részek jönnek (ieu. előzmények, nyelv- és stílustörténet, utána utózmányok, ekkor fog jelentősen bővülni megint alul az irodalomjegyzék és az irodalmi ajánló).
4. Az ötödik körben a komolyabb egyéb szakirodalom jön + apróságok és mellékletek.
5. A hatodik körben a külső hivatkozások, ábrák, táblázatok, weblapok, szépirodalmi utalások, film.
6. ... utána ugyanezt megint elölről... ;) Idáig látom most át, per pillanat az első kör kétharmadánál tartunk. • Bennó ^fogadó 2008. június 6., 23:10 (CEST)

Singulāria tantum meg ilyenek (uservitáról áthozva)

Salve!

Laikusként teljesen le voltam nyűgözve a sok kilométer hosszú névszóragozásos cikkedtől. Épp ezért megmutattam egy latintanár jó barátomnak, hogy nyűgöződjön le ő is, de neki inkább kritikai észrevételei voltak. Nagy mennyiségben, aprókák is, szerkezetiek is; sajnos a nagyját nem is értettem. Amire emlékszem, az két apróság volt. Az egyik, hogy nem gáz-e a Banó-Nagy-Waczulikra mint komoly forrásra hivatkozni. A másik az konkrétabb. Azt írod: "Egyes főneveknek csak az egyes számúk használatos (singulāria tantum): például iūstitia (igazság), scientia (tudás), vestis (ruha, öltözék), argentum (ezüst)." Valamit mondott a terminológiával kapcsolatosan is, hogy az szerinte miért nem kóser, de ezt nem tudom. A konkrétum, hogy szerinte mind a vestis-nek, mind a scientia-nak van tbsz. alakja. Én ezt csak úgy tudtam csekkolni, hogy megnéztem az általa mondott vestibus és scientiarum alakokat a Gugliban, hogy tényleg vannak-e – oszt’ vannak. Persze, ha igaz, ezek középkori kifejezéskben játszanak – no de azt sehol nem írod, hogy a cikk corpusa a klasszikus latinra korlátozódik. Mitgondócc? Feanor 2008. június 7., 09:43 (CEST)

Ezek szerint tkp. hiba volt levennem a tatarozás sablont, vagy oda kellett volna írnom a vitalapjára, hogy mi a menet. ;) Három pontban tudnám védelmezni magamat (), ezeket, kérlek, oszd meg az illető kedves kollégával/kolleginával, akit ismeretlenül is üdvözlök:

1. A munka menete úgy fest, hogy sorban végigmegyek az alapvető kútfőkön, első körben még nem ütköztetem őket, tehát ha az M. Nagy–Tegyey-könyv azon az állásponton van, hogy a scientia és a iustitia sing. tant., azt egyelőre nem csak egy hümmel nyugtázzuk. ;) Engem is meglepett egyébként, a scientia többesével biztos, hogy találkoztam már. (A nyelvtani szabályok általános jellemzője, hogy a szerzők nincsenek értesülve róluk, ezért aztán eléggé el nem ítélhető módon fittyet hánynak az ilyesmire, hiába hisztizik a nyelvtankönyv ;).
2. A korpuszvizsgálatban muszáj az aranykort kitüntetett figyelemmel kezelni, mert a vulgáris és a középkori/újkori/legújabbkori/kortárs-jelenkori anyag beláthatatlan, nem is beszélve az archaikusról. Előbb-utóbb ezek is fel lesznek dolgozva persze, de vsz. külön cikkekben. Minthogy a grammatikai rendszer alapja az aranykori irodalmi sztenderd, ezt kitüntetetten kell kezelnünk (le van írva egyébként a cikk bevezetőjében és annak lábjegyzeteiben). Arra, hogy az az után következő anyagot rendszeres áttekintsük, pusztán néhány évtized is elég lenne... (láttad te valaha az LLMAH-t? Lexicon Latinitatis Medii Aevi Hungariae – most tartanak a kiadásában a J-nél, eddig nyolc vaskos kötet jelent meg, és az csak a történelmi Mo.-t dolgozza fel az okleveles korszak elejétől Mohácsig...). A nemzetközi anyag milliós tételszámú, és alig-alig kezdődött még meg a rendszeres grammatikai vizsgálata. A barokk kortól kezdve pedig egyszerűen reménytelen méretű a korpusz, az világméretekben is akkora, hogy a feldolgozására a következő százötven-kétszáz évben ha van esély (a tudomány- és irodalomtörténeti áttekintés – meg a fordítások állása – kicsit jobb bőrben van, mint a nyelvészeti-grammatikai-lexikográfiai).
3. Ami a Banó–Nagy–Waczulikot illeti: azt vettem alapnak, hogy a legáltalánosabban elterjedt nyelvtanokat mind feldolgozzuk szépen sorban, akármilyen huncutságok vannak bennük. Menet közben ütköztetem őket, és jelölöm, ha gond van. Azután fogok nemzetközi szakirodalmat rájuk szabadítani, hogy hol mi nem stimmel nagyobb áttekintésben.
4. Forrás: az a szakasz még nagyon át fog alakulni, egyelőre vegyesen van benne ajánlott irodalom és kútfő.

Mint látod, a munka messze nincs még a kész (hajjaj) közelében sem, egy szakasszal feljebb leírtam, hogy a hatkörös tervnek az első körében járok... Ezeket itt, kérlek, kivonatosan ismertesd az illető kedves barátoddal, akinek köszönöm, hogy figyelmet fordított a cikkre, és nagyon megköszönném, ha a konkrét problémákat és észrevételeit el tudnád juttatni hozzám, vagy a cikk vitalapjára! Az emlékezeted, ha csak kettőt örzött meg a sokból, nem kellően megbízható eszköz ezek szerint. ;) • Bennó ^fogadó 2008. június 7., 11:11 (CEST)