Vita:Kocs
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy… |
Régi vitacucc[szerkesztés]
Kocs első emlitése irásos alakban 1267-ben a szomszédos Tömörd (Temird) határleirásánál szerepel Ruch alakban, de egyes irásos emlitésekor Kuch, KWCH, Koch, Kocs -ként is előfordult. A település nevét Koch (Kocs, Kos) nevü egykori tulajdonosától kapta. 1325-ben Kocsi Fekete Pál (Paul Niger de KWCH) birtokos Kocson. Lánya margit a Kocstól ÉK-re fekvő (mára már elpusztult, Baj Határában feküdt.) Haláp falu birtokosának, Halápi Olivérnek a felesége. Ugyanez időben van szó az oklevelekben Kocsi Fekete Pál birtokának felosztásáról, mi szerint felét gyermekeire; fiára Lőrinczre, és lányára Margitra, s unokájára Halápi Jánosra hagyja. 1332-ben már királyi birtok, ugyanis Károly Róbert király ekkor (Csór nb.) Péter fia Tamás csókakői és gesztesi várnagynak adományozza a települést az 1330 őszi HAVASALFÖLDI hadjárata során - a király és serege ellen BAZARÁBA vajda cselszövésekor - a Csór Tamásnak a király megmentése során tanusitott hősies magatartása jutalmául /Magy.Nemz.T./ 1414 után már a Lossonczy-Bánffy család birtokaként található az évtized végéig. 1421-ben Zsigmond király Hunyad váráért (a későbbi Bánffy-Hunyad) elcseréli a Losonczy-Bánffy családdal. 1421 jul.23. kelt oklevelében Zsigmond király a vasvári káptalan által KOCS és TEKE-FÖLDE birtokába iktattatja be a Kocsy családot, innen a család az adományos nemzetségek sorába lép. Kocs-falu szekérkészitői ekkor készitik el Zsigmond király leánya Erzsébet és V.Albert osztrák herceg "MENNYEGZŐI SZEKERÉT" mely egy szíjakon függő fedett echos szekér volt. A mennyegzői szekér megmaradt felső kocsiszekrénye a jegyespár cimereivel diszitve máig megtekinthető a grázi múzeumban. Erzsébet és Albert esküvője 1421 szept. 28.-án volt Pozsonyban. 1432-ben már újra királyi birtok, ekkor Zsigmond király Héderváry Zsigmond királyi lovászmesternek adományozza Kocsot, az ő birtoka haláláig, utána fiai; II.Imre és VI.Miklós öröklik,majd Hunyadi Mátyás király és fia Corvin János tulajdona.
A Kocs községet átszelő Budát Béccsel összekötő főút mellett Hunyadi Mátyás idejében készitik el a falu szekérkészitő mesterei azt a könnyü, több addig nem használt újitással felszerelt 3-ló huzta kocsiszekeret, amely a település nevét világhirüvé tette, s innen neveznek kocsinak, szinte minden 4-kerekű járművet. A kocsi szekérkészítő mesterek pedig szétszéledtek az akkori Magyarország területén,tudásukat kamatoztatva készült aztán szerte Magyarországon, Erdélyben és Európában a könnyű kocsi utazószekér. 1491-től egy ideig újra a Héderváriaké, majd Enyingi Török Bálint tulajdona 1516-és 20 körül, majd a Héderváriak szerzik vissza,és 1526-ig Battyány Benedeknek zálogositja el a Héderváry család. 1553-tól Bakith Pál és testvérei kapnak rá királyi adományt, majd az 1600-as évek elejéig újból az Enyingi Török családé. 1594-ben Sinan Pasa Tatáról Győr felé vonulva 200.000-es seregével több falut, köztük Kocsot is felégeti, a menekülő lakosságot pedig lemészárolta.E gyászos esemény után a falu majd egy évtizedig lakatlan volt. 1612-ben birtokosa Enyingi Török István az elpusztult falut Kiskunságból érkező református telepesekkel népesitette újra.
A Település 1622-ben Nyáry Miklós, 1643-ban Zichy István,1659-ben (Somodori és Szomori) Pázmándy János birtoka,majd az 1693-as összeiráskor ujra a Zichy családé.Ekkor már református lelkészének nevét is emlitik Komáromi Pál személyében.
1683-ban Kara Musztafa 250.000-fős serege Bécsből a budai úton vonultukban az útjukba eső falvakat, köztük Kocsot is porráégette, lakóit rabláncra fűzve magával hurcolta.Ezen esemény emlékét őrzi máig is a falu határában az un. SÍRÓK HIDJA, ugyanis a falun átvonuló tatárok elől a lakosság egy része a közeli nádasokba menekült, de ezt a tatárok felgyujtották, s az összefogdosott lakosságot e hidon keresztül rabláncrafűzve vitték el a településről. A lakosságában megtizedelt falu ujranépesitése érdekében Zichy istván Kocs zálogos földesura felhivásában nagy adókedvezményt igérve felvidékről (Pozsony, Nyitra és Bars megyékből ) telepitett családokat a községbe. 1727-től ,a Gróf Eszterházy család (József és Miklós)és egyéb kisnemesek birtokaként jegyzik fel.
Helyesírás? Forrás? Lily15 üzenet 2007. május 12., 19:59 (CEST) Kedves Lily15! A forrásokat beírtam a Kocs-lap aljára.Üdvözlettel:Kossuthzs. 2007. október 5., 09:46 (CEST)
Az a templom minden vallású, csak nem katolikus. Az vagy református vagy evangélikus! – Kulja vita 2008. február 15., 20:06 (CET)
Igmándi vagy Corvin Mátyás?[szerkesztés]
Szerintem erősen kérdéses az az állítás, hogy csak 1945 után létezett az "Igmándi Keserűvíz" elnevezés. A Hunyadi Mátyás keserűvízről csak néhány Koccsal kapcsolatos, egymást másoló honlapon lehet olvasni. Szerintem kezdettől fogva igmándi volt a víz. Példák (a képeket érdemes nézni): http://www.vatera.hu/igmandi_keseruviz_1863_1449594935.html; http://www.nagyigmand.hu/index.php?pg=pagewrite&pagenumber=3. Az első cikk, amely beszámol a felfedezésről, a Vasárnapi Újság 1863. évi 16. számában található (142. oldal): http://epa.oszk.hu/00000/00030/00477/pdf/00477.pdf. Persze, lehet, tévedek, de sehogy sem tudom a helyére tenni ezt a Hunyadi (Corvin) Mátyás Keserűvízet. Regasterios vita 2011. április 9., 21:10 (CEST)
Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza (215. oldal): http://www.jamk.hu/ek/public/08052001/kem_telepulestortenet.pdf. Ettől függetlenül továbbra is fennáll a kérdés.Regasterios vita 2011. április 10., 00:39 (CEST)
Révai nagy lexikona 11. kötet, Kocs szócikk (775. oldal): "K. mellett fakad a jól kezelt Corvin Mátyás keserüvíz, melyből Amerikába is szállítanak." http://mek.oszk.hu/06700/06758/ Regasterios vita 2011. április 10., 12:10 (CEST)
Borovszky Samu: Komárom vármegye (A megye természeti értékeit tárgyaló résznél) Kossuthzsuzsa vita 2011. április 10., 16:27 (CEST)
Készítettem egy szócikket az Igmándi Keserűvízről, ott kifejtettem a problémát az Anomália a név körül című fejezetben. Regasterios vita 2011. május 1., 23:45 (CEST)