Vita:Keresztség

Úgy látom, hogy nemcsak jelentősen rövidebb az angol változatnál, de kibővült egy olyan tartalommal, ami meglehetősen vitatott: "Az újjászületés is a Szent Lélek munkájának gyümölcse, de nem azonos a Szent Lélek keresztséggel (értsd: Szent Lélekkel való betöltekezéssel), ami a megtérés után a második megtapasztalást jelenti a hívő életében." - itt nem szerepel, hogy a karizmatikus mozgalom szerint, pedig nyílvánvaló, hogy a "keresztény" hagyományban meglehetősen eltérő vélemények vannak e tekintetben. Mivel teológiai vitát arról, hogy hogy is van valójában, itt nem tisztünk nyitni, ezért inkább átfogalmazandó... Nad 2007. június 26., 09:00 (CEST)

Félgondolatok

Békesség Nektek!

A cikk szóhasználatában a nem keresztény vallásokban is létezik a keresztség szentsége / szertartása, ez szerintem igen korlátozottan összeegyeztethető. Én úgy tudom, hogy szó szerinti „keresztség” csak a keresztény ( = Krisztus hívő) egyházakban van, de lehet, hogy az első beavatást máshol is így hívják.

Amiket itt most elősorolok, a plébánosomtól hallottam 2007-es bérmálásomra felkészülésemkor, így ezek mind emlékek az ezzel együtt járó hibákkal. Emiatt nem írom be a cikk lapjára, és nem tudnám a fennálló szerkezetbe beszuszakolni sem.
„A Keresztség kapcsol minket az egyházhoz, ez az, amire minden Szentség épül, azaz e nélkül a többi Szentség nem vehető föl.” (Szentendrei plébánia).
A keresztség szentsége ünnepélyesen feladható bármikor, feltétele, hogy a megfelelő felkészülés után maga a keresztelendő vagy az ő nyilatkozási képtelensége esetén a keresztszülő hitvallást tegyen a szertartást vezető (általában pap) kérdéseire válaszolva. Ez a hitvallás a szentmisében történő kereszteléskor az evangéliumot és a szentbeszédet követő Hiszekegy helyett hangzik el, nem azt követően, ebben (is) különbözik a reformátusoknál megszokottaktól (feltéve, hogy ott mindkettő van, de mért ne lenne, ha egyszer ebben a szócikkben úgy áll). Külön keresztelési szertartáson még nem voltam.
A római katolikusoknál értelmük birtokában lévő emberek esetén ismeretes a vágykeresztség és a vérkeresztség is, ezek akkor állanak elő, ha a keresztelendőt nincs lehetőség vízzel (és Szentlélekkel) megkeresztelni, mert előbb meghal. A vágykeresztség bekövetkezhet balesetből vagy mozgásképtelenséget okozó betegségből adódó halálkor, ha az érintett teljes akaratából meg akart keresztelkedni (nem szükséges, hogy kifejezze ezt, „elég, ha teljes erejéből keresi az igaz Istent és az ő igaz egyházát, és mindazt, amit erről felismert, az életében követi is” - szó szerinti idézet Erdő Péter bíboros Városmissziós írásából), de ebben halála megakadályozta. A vérkeresztség egyfajta vértanúság: akkor áll elő, ha a keresztelendőt a hite miatt még a megkeresztelése előtt megölik.
A szükségkeresztelésről röviden (szó szerint) a Magyar Katolikus Lexikonból: „A szükségkeresztséget minden - akár keresztény, akár nem keresztény - ember érvényesen és megengedetten kiszolgáltathatja, feltéve hogy megfelelő szándék vezérli (861.k. 2.§), azt akarja tenni, amit az Egyház ilyenkor tesz. Természetesen a víz és a kellő szavak ilyenkor is szükségesek. Ezért a lelkipásztorok, különösen a plébánosok feladata, hogy a hívőket megtanítsák a keresztelés módjára. [...] Sürgős szükség esetén csak azt kell megtartani, ami a szentség érvényességéhez nélkülözhetetlen (850.k.); végszükség esetén a vízzel való leöntés v. az alámerítés mellett elegendők ezek a szavak: »Én megkeresztellek téged az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében«.” A görög katolikus egyházban egyszerre szolgáltatják ki a keresztség és a bérmálás szentségét.

Hivatkozások egy-két ponthoz:
keresztelő, szükségkeresztelő: [1]
[2]
A vágy- és a vérkeresztségről: [3]
Erdő Péter a vágykeresztségről a Városmisszióban: [4]
A keresztségről és a többi szentségről a szentendrei plébánia honlapján: [5]

Ha még találok, jövök, most elszaladok szentmisére. Isten megáldjon Benneteket! Homokzsák ^{havas tüskebokor} 2011. január 23., 17:59 (CET) Nagyon érdekes részeket találtál, érdemes beépíteni – Konstant ^vita 2011. január 24., 08:18 (CET)

Horror sablon le

Levettem a sablont az alábbi változtatások után:

1. A bevezetőt az angol lap mintájára átírtam.
2. A bibliai rész teljesen hiányzott, megírtam egy részét és időbeli sorrendet állítottam fel az Ószövetségtől az apostoli részig.
3. A keresztség kritikája nem lehet az oldal elején, úgy illik először fejtsék ki a véleményüket az egyes egyházak, utána lehet kritizálni, ha van mit, és főleg ha volna forrása.
4. Az egyházak felsorolásánál világossá tettem, hogy a különböző szertartásokat kell majd oda beírni
5. és készítettem egy teológiai részt, ahova a keresztségből kiinduló tanításokat lehessen írni oda, ne keveredjék a szertartás gyakorlatával. – Konstant ^vita 2011. január 24., 08:15 (CET)

Ami az etimológiát illeti, már a sajt cikknél is elmondtam, hogy ez nem túl szerencsés, hogy lefordítunk egy cikket angolból és beleírjuk az angol szó etimológiáját. Magyarul nem a baptismus, hanem a keresztség szó etimológiája kellene a cikkbe. Alensha 2011. február 7., 22:09 (CET)

jav.: rosszul emlékeztem, a sajtnál nem nekem tűnt fel, csak én szedtem ki a cikkből. Alensha 2011. február 7., 22:10 (CET)