Vita:Idegengyűlölet
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: g_ambrus (vita), értékelés dátuma: 2007. augusztus 5. | |||
| |||
A xenofóbia nem jelenti az idegen anygaoktól való tartózkodást is? Mert most nagyon el van tolva a fogalom az emberi érzések, emberi ellentétek felé. Pedig sztem, legalábbis orvosi tanulmányaimból rémlik, hogy egy-egy anyagra való allergia, de legalábbis egyes anyagoktól való idegenkedés is xenofóbiával definiálható. Várom a véleményeket! NCurse 2005. október 14., 19:04 (CEST)
Ez is firk. Nyugodtan írd át, általában, hm, erősen megkérdőjelezhető dolgokat ír. --Tgr 2005. október 15., 08:19 (CEST)
Akkor az immunrendszerünk is xenofóbnak tekinthető. Én nem tudok ilyen egységes tárgyiasult xenofóbiáról, de logikát se látok benne. Mint fóbia ez egy pszichológiai fogalom így allergiára nem vetíthető ki. Olyan fóbiáról pedig nincs tudomásom, ami minden idegen tárgyra vonatkozik. Eleve mi az idegen tárgy definíciója? --Szente vita 2012. június 6., 00:52 (CEST)
Innen is egy kicsit, onnan is egy kicsit[szerkesztés]
- Egyrészt indokolatlan a görögös cím, mivel az Idegengyűlölet a pontos magyar megfelelője a szónak.
- A jelenlegi szöveg ide-oda csapong a szociálpszichológiai, történelmi és politikai vonatkozások között.
- Kivágott mondat:"Azonban nagy eltérés sem lehet a mértékben, mert a helyi gazdaságot féltők arányát jól mutatja, hogy hányan mondtak nemet a határon túli magyarokra is, ezen szavazatok aránya 4% volt."
- Ennyi csúsztatás ilyen kis helyen!--– Linkoman vita 2016. január 23., 17:14 (CET)
- Mennyi csúsztatás is ez, mert én egyet se látok benne? --Szente vita 2016. január 26., 02:52 (CET)
Piréz menedékkérők magyarországi elutasítása[szerkesztés]
A magyarországi példa pontosításra szorul. A forrásként megjelölt TÁRKI kutatás szerint, a menedékkérők befogadását - a menedékkérők nemzetiségére tekintet nélkül - élből elutasítókon kívül, csak a menedékkérők befogadását mérlegelők 59%-a utasította el, a piréz menedékkérők befogadását. Tehát nem a teljes lakosság 59%-a, hanem a 61% mérlegelőnek, kicsivel több, mint fele, nagyjából a teljes lakosság harmada (pontosan 35,99%-a).– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 85.66.169.132 (vitalap | szerkesztései) 2018. szeptember 19., 17:06