Vita:Hármashatár-hegy

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Kapeter77 5 évvel ezelőtt a(z) Kerülethatárok témában
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen

A {{széles kép}} sablont panorámaképeknél használjuk, normál képeknél értelmetlen. Funatic vita 2008. október 21., 12:17 (CEST)Válasz

Kérünk, ne másolj[szerkesztés]

Tudjuk, honnan másoltad:

"A Hármashatár-hegy csoport és a Hidegkúti-medence A Hármashatár-hegytől a solymári Kálvária-hegyig tartó vonulat meredek dolomit gerincéleit budai nyúlfarkfüves zárt dolomit sziklagyepek szegélyezik. A hegytető sztyepplejtőin piros kígyószisz díszlik. Ott, ahol már fásszárú növények is meg tudnak kapaszkodni, a gyepeket cserszömörcés karszt-bokorerdők, majd gyertyános-tölgyesek váltják fel. A Hármashatár-hegy vonulatán az ehető házi berkenye, a molyhos vadkörte és a fákra felkúszó ligeti szőlő az egykori szőlőkultúrákat kísérhették. A kopár dolomitsziklák a védett fekete madárbirs mellett a Budai-hegységben egyedül itt előforduló szirti gyöngyvessző élőhelyét is jelentik. A hegyvonulat ritka orchideái a sömörös kosbor, a légybangó, a szarvas bangó és a sallangvirág. A délies kitettségű, száraz, meleg hegyoldalak sziklagyepjei és karsztbokor-erdei adnak otthont a legértékesebb, mediterrán vagy kontinentális eredetű rovarfajoknak. Közülük kiemelkedik Európa legnagyobb rovara, a lomhán mozgó fűrészlábú szöcske, valamint a különös megjelenésű, igen gyors röptű rablópille. A gerincesek közül a pannongyík a legjellemzőbb faj a mészkő- és dolomitkopárokon. "

A szerkesztés nem egyszerűen CTRL C + CTRL V-ből áll, különösen a szerzői jogi aggodalmak miatt.És nem is elegáns dolog. Kicsit fárasztóbb saját szavainkkal visszaadni a tényeket. De érdemes megpróbálni.--Linkoman vita 2008. október 21., 14:29 (CEST)Válasz
Átfogalmaztam. Ez egy tényleírás. Szerkesztő:Dencey


Kitöröltem[szerkesztés]

Kitöröltem ezt a részt, azért mert nincs semmilyen forrás arra, hogy ez a BKV-s útvonal egyáltalán létezik:

  • Munkanapokon az „ORFK” névvel ellátott autóbuszjárattal, a - Fenyőgyöngye-Hármashatár-hegy-ORFK Rádióállomás - BKV viszonylattal.

Szerkesztő:Adamik.adam

Mi a Hármashatár-hegy: 1 orom vagy hegyvonulat és annak saját orma?[szerkesztés]

A Hármashatár-hegy pontos fogalmát igyekezném tisztázni, mert mintha 2 értelmezés lenne:

1. A egyetlen hegy(csúcs).:...a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma.

2. Egy hegycsoport, hegyvonulat, amelynek kisebb kiemelkedései még külön hegyneveket is kaptak (Táborhegy, Kecske-hegyek, stb.), és legmagasabb orma viseli a hegycsoport nevével egyező Hármashatár-hegy nevet.

http://tura.network.hu/blog/tura-hirei/budapest-kornyeki-latnivalok-5-harmashatar-hegy:...A főbb felszíni formák csoportosulásának, a kiemelkedés mértékének figyelembe vételével a Budai-hegység több tájra osztható. Az egyik ilyen táj, a Hármashatár-hegy csoportja. Ebbe a csoportba - északról délre haladva - a következő hegyek tartoznak: Felső-Patak-hegy, Szarvas-hegy, Tök-hegy, Csúcs-hegy, Vihar-hegy, Hármashatár-hegy, Mátyás-hegy, az Újlaki-hegy, Kecske-hegyek (Alsó-, Felső-), Látó-hegy, Remete-hegy, Vaskapu-hegy, Tábor-hegy, valamint a Ferenc-hegy, Szemlő-hegy és Rókus-hegy rögsora zárja a sort.

Budai-hegység szócikk: ...Ez a két ág fogja közre a Szépvölgyi-medencét és egyesül a Hármashatár-hegyben, ami egy vonulatként folytatódik tovább a Pesthidegkúti-medence északi részén: Csúcs-hegy – Szarvas-hegy – Kálvária-hegy.

Hogy van ez? --Harom65 vita 2014. április 15., 15:21 (CEST)Válasz

Kerülethatárok[szerkesztés]

A jegyzetben is felesleges ilyen hosszasan sorolni....Kapeter77 vita 2018. november 19., 21:17 (CET)Válasz