Vita:Gnoszticizmus

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Laszlovszky András 11 évvel ezelőtt a(z) SN indoklása témában

Gnosztikus etika[szerkesztés]

A cikk tisztelt szerkesztojet megkernem, hogy pontosabban jelolje meg a forrasait es indokolja meg az allitasokat, kulonosen a Gnosztikus Etika bekezdesbol. Mas nyelvu wikipedia cikkekben szetnezve nyoma sincs az ilyen kijelenteseknek, logikatlan, ellentmond a cikkben valo meghatarozasoknak. Miert lenne az onpusztitas, onsanyargatas, gyermektelenseg resze a gnosztikus etikanak mikozben a Teremto s az elet megismeresere torekszik? Egyesen epp az ellenkezojevel vadoljak a gnosztikusokat, nevszerint, hogy paraznak es tul sokat foglalkoznak a testtel es az anyaggal...


Nem én írtam az eredeti cikket én is egyetértek az előttem szólóval, ezért javítottam kicsit:-)

o vagy ó[szerkesztés]

Kedves Filmfan! Ajánlanám figyelmedbe Kákosy László Fény és Káosz című munkáját. Alcíme: Kopt gnósztikus kódexek. L András vita 2009. július 28., 16:03 (CEST)Válasz

Hát én ehhez nem nagyon tudok hozzászólni, mert gnoszticizmusal nem foglalkozom igazán, de sose láttam hosszú ó-val... Az, hogy a Kákosy-írásmódot elfogadjuk, többnyire az idegen nevek átírására vonatkozik, de ez egy magyarosodott szó. – Alensha sms 2009. július 28., 17:37 (CEST)Válasz

Sztem „gnózis”, de „gnoszticizmus” (az elsőt a görög alakból vesszük át, a másikat nem). Kákosyé egy szakkiadványnak tekinthető, szaknyelven, tehát ebben off. Magyarul a rövid o-s alak a honosodott. Úgyhogy ebben az esetben a könyvcím a tudományoskodó és rossz. Kákosytól pedig az egyiptomit fogadjuk el nem a többit. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. július 28., 19:26 (CEST)Válasz

SN indoklása[szerkesztés]

Már a bevezető sem enciklopédikus, hanem a gnoszticizmus irányában elfogult, személyes vallomás. Többit el sem olvastam, mert ömlesztett, de gyanítom, ugyanilyen. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. szeptember 3., 19:28 (CEST)Válasz

SN-t levettem, sztem sem kell már. – eLVe kedvesS(z)avak 2010. június 9., 11:33 (CEST)Válasz

Ez a rész nagyon elfogult, már-már keresztényellenes (tudom, hogy finom, de épp ez a propaganda veszélye):

Az apokrif (apokripha) görög kifejezés jelentése: „elrejtett”. A legjelentősebb lelet Nag Hammad tekercsei, de sok apokrif irat maradt fenn és tanúskodik a gnosztikus keresztény bölcsességről. Amíg a Biblia iratait a történelem során többször is „átírták”, az apokrifok hamisíthatatlanul tanúskodnak koruk bölcseletéről. Az apokrif, vagy „elrejtett” tanok a hivatalos, külső vallás törekvéseként kerültek háttérbe. Esetenként tudatos megsemmisítések elől rejtették el az utókor számára. A rejtett kifejezés ugyanakkor e tanok tartalmára, azokra a rejtélyekre, misztériumokra is utal, melyek az igazságkeresők számára az eredeti isteni állapot elérésének útját írják le, és közelebb visznek Istenhez. Az örökérvényű bölcsességet megörökítő pergamenek a mai kor keresői számára az írott szó, az Ige, az ember számára kinyilatkoztatott megváltás tanának jelképévé váltak.

Teljesen szubjektív, hogy bölcsesség-e, másrészt a Biblia átírogatása is ostobaság. Épphogy apokrifekből divatos manapság újakat kitalálni. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője ‎80.98.58.198 (vitalap | szerkesztései)

Semmi ostobaság nincs abban, hogy több változata is van/volt a Bibliának. A bölcsesség pedig akkor is az, ha történetesen nem kanonizált. Voltaire után szabadon: a bölcsesség nem olyan dolog, ami valakinek a rendelkezésére áll, másoknak meg nem. – LApankuš 2012. szeptember 24., 20:20 (CEST)Válasz

1). Pedig az bizony pontosan olyan dolog. 2) Voltaire, amennyiben tényleg mondott ilyet, nyilván a második típusba tartozik. Gubbubu12 2012. szeptember 24., 21:26 (CEST) Válasz

1. Ha tényleg az lenne, akkor nem lennének sokan olyanok, akik az evangéliumok eredeti állapotát szeretnék rekonstruálni. Kétségtelen, hogy az 1. század második felében és a 2. század első felében rengeteg különböző evangéliumverzió forgott közkézen, amiből a kanonizálás során kiválasztották a megfelelőnek tartottakat. 2. Nem értem, milyen második típusról beszélsz, hacsak nem arról, hogy Voltaire esetleg nem volt bölcs. De ha erre gondolsz, akkor erősen kisebbségi álláspontra helyezkedsz. Egyébként azért Voltaire után szabadon, mert ő hasonló fordulattal az „igazság”-ról beszélt. És igaza volt. – LApankuš 2012. szeptember 24., 21:41 (CEST)Válasz

Anon által beidézett szöveggel nincs gond, kivéve azt, hogy nem beszélhetünk több Biblia változatról, csak részben. Az Ószövetség változatlan (a zsidók nagyon harapnának érte ha valaki változtatna rajta), az Újszövetség esetében azonban épp az ellenkezője igaz, abból több verzió is van. Ez hosszú történet, lényeg az, hogy a kor szellemének megfelelően átírtak, beletettek, elvettek dolgokat. Ami kimaradt a kánonból, az az apokrif, amit manapság találnak ki, az nem tudom mi a szösznek nevezik, de nem apokrif. Az idézet utolsó sorát azért inkább törölném.--Gothika 2012. szeptember 24., 22:24 (CEST)Válasz

Igaz, kissé pongyolán fogalmaztam. Természetesen a Biblia a kanonizáció után már legfeljebb szövegromlással változott. Tehát nem Bibliaváltozatról van szó, hanem az azt alkotó iratok korábbi változásairól. Azt a bizonyos utolsó mondatot én is kihúznám. – LApankuš 2012. szeptember 24., 22:39 (CEST)Válasz

Apostoli Gnosztikus Közösség[szerkesztés]

Szerintem ilyen egyház nem létezik, legalábbis a Google találatai (mind a kettő!) egyedül erre a szócikkre mutatnak.

Piskóta vita 2010. július 25., 12:53 (CEST)Válasz

Tévedés, létezik egy ilyen kisközösség, legalábbis néhány hónapja még létezett, eléggé sajátos képük van a dologról, amolyan "esszénus" irányultságúak, görög-keleti jellegű, saját gyátmányú szertartásokat tartanak...