Ugrás a tartalomhoz

Vita:Gábor (15. századi költő)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Karmela 8 évvel ezelőtt a(z) Hamisítás? témában
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Középkori témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index


Untitled[szerkesztés]

A latin szöveg lefordítása Bennó érdeme, ezúton is köszönöm neki :) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2010. július 27., 11:04 (CEST)Válasz

Hamisítás?[szerkesztés]

Ezeket találtam:

„Ezen másik munkának első nyomtatott íve előttem igen is már 1836ban ismeretes vala, mert akkor ezen első ívre Bécsben akkori erdélyi udvari titoknok Jancsó Imre barátomnál, egy könyv borítékon, mint haszon nélküli papirosra akadtam, s én figyelmeztettem őtet ezen Curiosumra, – és arról gyűjteményem számára jegyzéseket is írtam…

…inter quos memorari meretus Gabriel ille Ungarus – ezeket pedig még 46-ban jegyeztem fel vala, még pedig in loco Nagyenyeden, – de meg vagyon-é a nagyenyedi könyvtárban jelenleg is az a könyvecske? – azt nem tudom, csak tudom azt, hogy 49ben nem pusztíttatott merőben el a könyvtár, és hogy egymásra halmozva, minden rend nélkül ma is számos könyvek léteznek az enyedi Collégium épületében. – Bár lenne valaki, aki azokat újra rendezné… miért hevernek ezek póc alatt, minden haszon nélkül?…

De ki lehetett azon Gábor mester? – hol lehetnek a magyar verses munkái? – Erre aki meg akar felelni, ugyan kösse is fel a gagyáját. Én erre nem vagyok képes, ha bár fejemre állanék – de még ezt se tehetem, mert lábamon is alig állhatok olykor, midőn a köszvény kínozza csontjaimat. – Pár nap óta jobbacskán vagyok, pedig bizony szinte elpusztultam ez előtt rövid idővel. De megújult már a természetnek éltető ereje s talám (hiszem is) meg újulok én is a nyáron, – s akkor újra derék legény leszek. Addig pedig csak tengünk, lengünk.”

– Analecta nova ad historiam renascentium in Hungaria litterarum spectantia. Iussu Academiae Scientiae Hungaricae ex scriptis ab Eugenio Abel relicitis cum commentariis edidit partimque auxit Stephanus Hegedüs by Ábel, Jen, 1858-1889; Magyar Tudományos Akadémia (1903)

És ezt is:

Haraszti Emil (1885–1958) zenetörténész 1940-ben, a Mátyás király emlékkönyvben leplezte le Kemény egyik hamisítását. Hosszasan utánajárva egy Kemény által Gábor néven azonosított XV. századi magyar szerzőnek, a következő eredményre jutott: „Gróf Kemény József egyike a magyar történetírás legismertebb hamisítóinak. (…) Úgy látszik, irodalomtörténet-íróink figyelmét elkerülte Kemény oklevél-hamisítása, s csak így magyarázható, hogy senkinek nem jutott eszébe kételkedni Arnoldus de Bavaria és Gábor énekes létezésében.” Haraszti megfigyelésére Kardos Tibor is utalt az ugyanabban az emlékkönyvben megjelent tanulmányában.

– Szentmártoni Szabó Géza: Antonio Bonfini cenotáfiuma Óbudán. NAPÚT 2009/7., 98–101. oldal

--Karmela posta 2015. december 25., 19:31 (CET)Válasz

@Karmela: Kerüljön törlési megbeszélésre? Apród vita 2015. december 25., 20:02 (CET)Válasz

Nem, sőt. Hiszen ha a hamisításnak irodalma van, akkor az még inkább relevánssá teszi. Mindenesetre kéne valaki, aki rendesen utánanéz az irodalomtörténet aktuális álláspontjának, és annak megfelelően beépíti ezeket is a cikkbe. --Karmela posta 2015. december 25., 20:12 (CET)Válasz