Vita:Fekete rigó

A(z) Fekete rigó egyike a jó szócikkeknek, így a Wikipédia minőségi szócikkei közé tartozik.
A közösség szavazta meg jó szócikknek a jószócikk-státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az angol, német, eszperantó, lengyel és portugál Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2016. május 22. – 2016. június 10. (változások)	Jelölték jó szócikknek	Megkapta a jószócikk-státuszt
Jelenlegi státusza: jó szócikk

Ez a szócikk témája miatt az Állatok műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Színvonalas Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Attis (vita), értékelés dátuma: 2016. október 2.

Madártani szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Fekete rigó vagy feketerigó

Ez nem feketerigó? SyP 2006. december 10., 21:41 (CET)

A kérdés szerintem abszolút jogos, azonban a szokás, a hagyomány alapján a fekete rigó különíródik, a sárgarigó pedig egybe (l. OH. 108., 690., 1255. o.). (Talán azért, mert a fekete rigónál nincs szükség jelentésváltozást feltételezni, mert tényleg egészen fekete, a sárgarigó meg nem egészen sárga, ezért csak jelentésváltozással értelmezhetjük a nevét?) Adam78 ✉ 2006. december 18., 22:08 (CET)

Most nézem, az Akadémiai Kiadó Magyar Helyesírási Szótára viszont egybeírt alakot tartalmaz. Egyébként elterjedtségére jellemző, a google "fekete rigó"-ra 555, feketerigóra kb. 22000 találatot ad ki. SyP 2007. március 25., 19:47 (CEST)

[1] alapján viszont fekete rigó. SyP 2007. március 25., 19:59 (CEST)

Eltérés esetén elvileg az Akadémiai Kiadó kötete részesítendő előnyben, az Akadémia hagyományos szerepe és tekintélye miatt. Gyakorlatilag viszont

• számomra meggyőzőnek hangzik a Nyelvőr-cikk szerzőjének érvelése, mert járatosnak tűnik a témában;
• a Magyar Nyelvőr maga is az MTA kiadványa;
• az OH. később jelent meg, tehát figyelembe vehette az Akadémiai Kiadó helyesírási szótárát, és feltehetőleg okkal tért el tőle;
• az OH. nagyobb adathalmazt dolgozott fel, és tette ezt olyan rendezési módszerrel, ami jobb hatékonysággal szűri ki a hibákat és következetlenségeket, mint az MTA kiadványa;
• a fekete rigó alak az OH.-n belül történetesen nemcsak a szótár részben szerepel (690. o.), hanem a tanácsadó részben is (108. o.), "A minőségjelzős alárendelések" c. alfejezetben, a leggyakoribb előtagú (fehér, fekete, kis, nagy) összetételek jegyzékében: két, különböző kontextusban felmerült adat, amely egybevág, kisebb eséllyel lehet hibás, mint egy adat, amely önmagában áll;
• van egy olyan elv, mely szerint ha valahol az egybe- és a különírás is felmerülhet, ott érdemes inkább a különíráshoz folyamodni, mert az a kevésbé jelölt (mint ahogy ha valahol a kis és a nagy kezdőbetű is felmerülhet, akkor a kisbetű a biztosabb, mert az a kevésbé jelölt, stb.);
• a szembenálló két adat közül az egyikhez két forrásban is találtunk indoklást, a másikhoz egy helyen sem (ez további kereséssel természetesen módosulhat);
• a Google érdekes adalék, de nem elsősorban a helyesírási normákhoz, hanem az írott nyelvhasználathoz.

Én tehát maradnék a különírt formánál... Adam78 ✉ 2007. március 26., 08:06 (CEST)

Adam78 alapos gondolatmenetéhez még annyit tennék hozzá, hogy a fekete rigó versus sárgarigó téma egy viszonylag közismert, gyakran emlegetett helyesírási példa. A különbség pedig nem csak a szokáson, a hagyományon alapszik, hanem világos oka van. A lényege (amire a Nyelvőr-cikk is utal, csak nem fejti ki bővebben) az, hogy a fekete rigó rendszertanilag tényleg rigó (a rigófélék családjából), a sárgarigó viszont rendszertanilag nem rigó (egy Európában más faj által nem képviselt család tagja, többi rokonai Afrikában élnek). Csak a hasonlóság miatt, ornitológiai szempontból tévesen került a sárgarigó nevébe a "rigó" szó. Következésképpen a fekete rigó nevében a "rigó" a genust (család) jelöli, és a "fekete" szó szűkíti le ezen belül a speciest (fajt), ebben az esetben pedig a szabály szerint külön kell őket írni (úgy is lehet érteni, hogy "a rigók közül a fekete"); a sárgarigó esetében viszont az egész szó a species (faj) megnevezése, és nem lehet úgy feloldani a szó jelentését, hogy "a rigók közül a sárga". Ez az írásmód különbségének nyelvi és madártani magyarázata. Hasonló különbség ez, mint amikor egy elhasalt rendőrre azt mondom, hogy "fekvő rendőr", az úton keresztbe épített fémtákolmány pedig "fekvőrendőr". :-) Ragold 2007. június 13., 01:34 (CEST)

A Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív111#Madagaszkári falakóboa tartalmaz egy hasonló vitát. A fekete rigó külön írandó, mert a rigó a nemnév, a fekete pedig a fajnév, illetve a faji megkülönböztető, és ezek nem vonhatók össze. Ezzel szemben áll a kétszavas név szabálya, mondjuk az eurázsiai fekete rigó esetén, ami talán mégis így írandó, három szóban. Hidaspal ^vita 2015. január 7., 13:14 (CET)

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• LX törölte a(z) Image:Amselnest_mit_Eiern.jpg nevű képet: No license specified since 2005.;
  

-- CommonsTicker 2007. június 10., 08:18 (CEST)

Fészekhagyók?

A "Szaporodás" szakaszban ez a mondat szerepelt: Két hét után a fiókák, fészekhagyók, a pár még két hétig eteti őket, majd új fészekaljba kezdenek. Ellenben pl. itt Schmidt Egon éppen a fekete rigót hozza egyik példának a fészeklakó madarakra... Az, hogy a cseperedő fiókák két hét után, de még röpképtelenül kiugrálnak a fészekből, és a bokrok alatt bujkálva, a szülők által tovább etetve tovább erősödnek addig, amíg repülni tudnak, nem tartozik bele a "fészekhagyás" mint szakkifejezés fogalmába (amiről amúgy nem ártana egy szócikk...). Ezen meggondolásból a szöveget megváltoztattam. Ha hozzáértőnek más véleménye van, akkor persze igazítsa tovább... Ragold 2007. június 13., 01:34 (CEST)

Jól tetted, hogy megváltoztatad, a cikkben lévő forrás [2] szerint fél fészekhagyó. (Ezekről tényleg nem lenne rossz egy oldal). – VC-s^üzenet 2009. június 21., 18:24 (CEST)

Köszönöm a tájékoztatót, azért érdekelt, mert a kertünkben fészkel egy rigócsalád, de érdekes módon a rendkívül tüskés, általunk csak "olajfa" néven ismert fán. Két-három hete nézegetjük Őket, már etetik a fiókákat ! Velünk nem törődnek, de a környéken nagyon elszaporodtak a nyestek, valószínűleg ezért is vannak a "tüskés" fán.

– Obsitos ^üzenőlapja  2009. június 21., 18:19‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Túl sok angol vonatkozás

A cikk sajnos túl sokat filozofálgat az angol név (blackbird) keletkezéséről. Ez a magyar nyelvű wikipédiában teljességgel érdektelen. Lumendelumine ^vita 2020. április 10., 21:00 (CEST)

Ezért töröltem azt a részt. Érdekes lenne viszont a magyar név etimológiája. Lumendelumine ^vita 2020. április 10., 21:05 (CEST)

100%-osan egyetértek. Ezért nem szabadna gondolkodás nélkül fordítani az angol szócikket. Ugyanez megfigyelhető a vörösbegy szócikkében is több helyen: egyrészt magának a madárnak az angol nevéről ír részletesen, másrészt a hasonló madárfajokban is pl. az angol név hasonlósága alapján említ madarakat. Zerind ^üzenőlap 2020. április 10., 21:07 (CEST)