Vita:Erdélyi települések német elnevezése/Archív01

Az oldal más nyelven nem érhető el.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez egy korábbi vitákat és beszélgetéseket tartalmazó archív vitalap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő vitát, beszélgetést, az aktuális vitalapon tedd!

A "Erdélyi szászok által lakott települések listája" oldalon tévesen szerepel Szászcsávás (Grubendorf) neve. A falut a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a XVIII. sz. harmadik harmada óta biztosan nem lakták szászok; ha meg előtte lakták volna, miért pont akkor tüntek volna el. Néhány környékbeli falu (Bonyha, Bogács, Dányán) többé-kevésbé gúnynévként viselte a "Szász" előtagot. Szászcsávás lakói 1910-ben kérvényezték a a "Szász" előtag elhagyását, ami belügyminiszteri engedéllyel meg is történt; az 1910-es helységnévtárban már Csávásként szerepelnek. Mára a "Szász" előtag elveszítette a negatív felhangot, és ma már a helybeliek is használják, elsősorban a közeli mezőcsávástól való egyszerűbb megkülönböztethetőség érdekében.

2007. május 14.

Szánthó Zoltán szantho@egt.bme.hu

A szász előtag eredete Szászcsávás/Csávás és egyéb falvak nevében

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt2 hozzászólás2 résztvevő

"II. József .... elnémetesítő politikát folytat. E politika jegyében felelevenítik azt a történelmi helyzetet, amikor a Bonyha környéki magyar falvak a római katolikus egyháztól és és vallástól elszakadva előbb a lutheránus reformációhoz csatlakoznak és ennek következtében a bogácsi szász, tehát német evangélikus főesperesség egyházjogi hatáskörébe tartoznak. Így lett Bonyhából Szászbonyha, Dányánból Szászdányán, Almásból Szászalmás, Csávásból Szászcsávás. ... a nagyszebeni közigazgatás nem veszi figyelembe azt a történelmi tényt, hogy a Dávid Ferenc református püspök elnöklete alatt 1565. július 9-én tartott gálfalvi zsinaton a Bonyha környéki aldekanátus (alesperesség) magyar egyházai elszakadnak a lutheránus egyháztól, közelebbről a bogácsi főesperességtől, és megalakítják a küküllői magyar református egyházmegyét."

"<<A magyar királyi belügyminiszter 1910. évi július 23-án kelt 16 681 számú rendelete alapján Szász-Csávás nagyközség neve 1910. évi július hó 23-tól kezdve Csávásra változott*>> - írja Ferencz Lajos csávási anyakönyvvezető"

Nagy László: Fiaim, csak énekeljetek - Csávási emlékkönyv A Csávási Református Egyházközség kiadása, 1995

  • a község lakosságának kérelme alapján

Ez most csak a jelenleg szászok lakta településeket mutatja, vagy pedig a régiek is közte vannak? [törölt kép] DoncseczTöj njaš spor. 2008. szeptember 20., 12:31 (CEST)

Jelenleg alig vannak már szászok :( Természetesen ez a lista történelmi jellegű. – Hkoala 2008. szeptember 20., 12:44 (CEST)

Kódolás

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt5 hozzászólás3 résztvevő

Miért kell ezeket a megyekód izéket értelmezhetetlen betűpárokra csinálni? Nem lenne jó Kovásznának KN, Fehérnek F, Kolozsvárnak KV, stb? – Burrows vita 2008. szeptember 20., 12:36 (CEST)

Mert ezek a hivatalos megyekódok :-). Sőt értelmezhetők is :-)– Istvánka posta 2008. szeptember 20., 12:37 (CEST)

Márakinek :-) Fölteszem máshogy a kérdést: Miért jobb, hasznosabb, könnyebben érthető a CJ mint a KV? Vagy az AB mint az F?
Mert egy hivatalos kódrendszer része, tehát egyértelműek. A CV-t meg a HR-t nyilván te is láttad már gépkocsikon. A KV miért Kolozsvár szerinted, amikor lehetne éppen Kovászna is? – Hkoala 2008. szeptember 20., 12:58 (CEST)
Eh, én ne látnék ilyeneket, mikor Makón keresztül robog át az egész romániai, balkáni meg török kamioncsorda? Mindenesetre továbbra is úgy vélem, hogy egy magyarnak hamarabb leeseik az F-ből hogy Fehér mint az AB-ből. Ne persze lehet hogy csak én vagyok így ezzel, nem tudom :-) Mindegy, a kétbetűs jelölésre ennyi szót fecsérelni fölösleges, maximum majd felteker vagy rákattint, vagy csinál amit akar, az, aki nem emlékszik az első sor után, hogy mi is volt a jelentése. - Burrows vita 2008. szeptember 20., 14:51 (CEST)

Ha már kódolni kell, szerintem jobb az egyértelmű, de miért kell kódolni? Eredetileg a megye neve rendesen ki volt írva, most az új oszlop beszúrása miatt már nem fér el? Nem lehet valahogy megformázni a táblázatot? – Hkoala 2008. szeptember 20., 15:04 (CEST)

Teljesség

Legutóbbi hozzászólás: 14 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Sajnos a lista több mint teljes. Első hozzászólásom három éve ehhez kötődött és a főszerző Hkoalához szólt. Az a probléma, hogy ez a német lista magyarításának tűnik, amelynek a címe azonban pontosabban jelöli, miről szól. Az első hozzászóló igazán könnyen utánanézhetett volna, hogy Szászcsávást és néhány környező falut a 16. század végéig valóban szászok lakták (a példái közül ráadásul abszolút kilóg Szászbogács, amely a jelenkorig szász falu volt). A Doncsecz által hozott szöveg meg a régióra jellemző, ideológiai hátszelű történelemköltés korrekt mintapéldányaa helyi értelmiség mondakincséből merít.:-) De a Kis-Küküllő vidékét és a hasonló helyzetű Erdélyi Hegyalját nem számítva, túl sok legalábbis kétséges dolog szerepel itt, mármint ha nem egy-két szász család valamikori tartózkodását várjuk el (akkor viszont minden falu rákerülhetne). Ilyesmik pl., mint hogy a mai Resinár határán valóban szerepelt egy német nevű falu, de egyrészt nem biztos, hogy ott volt, másrészt nem tekinthető azonosnak a mai Resinárral. De ez még hagyján a többi szomszédos havasalji faluhoz képest, amelyekről legfeljebb azt lehet elmondani, hogy Nagyszeben fennhatósága alá tartoztak. Másutt található falvak is sejthetően azért kerültek rá, mert a közelükben szász falvak is voltak – azt azért csodálom, hogy Bölön eddig nem tűnt fel senkinek. Német és szász elnevezésük természetesen nemcsak a szász falvaknak volt, de a környező falvaknak is (a listában nyolc falu neve kezdődik azzal, hogy Rumänisch – ezek szász falvak határára települt román falvak voltak). A többi aggályomat most hagyjuk. – Auguste 2009. november 14., 19:39 (CET)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Erdélyi_települések_német_elnevezése/Archív01&oldid=21177568”