Vita:Erdélyi kopó
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Whitepixels (vita), értékelés dátuma: 2017. február 5. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt az Állatok műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Kontos (vita), értékelés dátuma: 2010. június 16. | |||
| |||
OTRS-szövegengedély[szerkesztés]
 |
A szócikk felhasznál a következő forrásból származó szöveget: Tőkés Lóránt: Adalékok az erdélyi kopó történetéhez. A jogtulajdonos a szöveget CC-BY-SA-4.0 licenc alá helyezte. Az ezt igazoló levél a hozzáférésre jogosultak számára a Wikimedia jegykezelési rendszerében 2021103010004372 ügyszám alatt olvasható. |
|
|
A szócikk felhasznál a következő forrásból származó szöveget: Tőkés Lóránt, Pelczéder Tibor: Az Erdélyi kopó történelméhez in. Az erdélyi kopóról. Magyarországi Erdélyi Kopó Klub, Budapest, ISBN 978-615-01-2046-1. 2021. A jogtulajdonos a szöveget CC-BY-SA-4.0 licenc alá helyezte. Az ezt igazoló levél a hozzáférésre jogosultak számára a Wikimedia jegykezelési rendszerében 2021110210009061 ügyszám alatt olvasható. |
Forrás nélküli betoldás[szerkesztés]
Forrás nélküli betoldás. Ideteszem, mert érdekes
.
- "Szerencsére Dr. Györffy Lajos es Dr. Fodor Tamás, megmentették az erdélyi kopót. Amikor Budapesten az 1968-as vadászati kiállításra készültek, és a magyar vadászkutyákat szerették volna bemutatni, kiderült, hogy az FCI az erdélyi kopót kihaltnak véli, hiszen évtizedek óta egyetlen almot sem jelentettek be. Ennek ellenére 1968-ban sikerült Erdélyben találniuk egy almot egy vadasznal, aki a tiltás ellenére is tenyésztette a kopókat. Dr. Györffy Lajos segítségével csak úgy tudtak a kutyákkal átjutni a határon, hogy a határőrnek azt mondtak, a két kopót Ceaucescu küldi ajándékba Kádár elvtársnak, Erdély Romániához csatlakozásának ötven éves évfordulója alkalmából. Igy sikerult kalandos úton becsempészniük a két egyedet, amelyekkel újraindult a magyarországi kopótenyésztés: Állatkerti Morzsi és Állatkerti Réka."
– Lily15
üzenet 2009. július 8., 20:45 (CEST)
Javaslat az erdélyi kopó cikk javítására[szerkesztés]
A történelmi-régészeti kutatások szerint őseink a Kárpát-medencébe az agarak és pásztorkutyák mellett robusztusabb testu „kopóféléket” is hoztak. Ez a kopó a Belső Ázsiai eredetű, tudósok által tatár kopónak nevezett fajhoz tartozott. Az így behozott kopó kereszteződött az itt élő kelta kopóval, kialakitva a pannon kopót. Ez a kutya a ma ismert erdélyi kopó valamint a magyar vizsla közvetlen őse. Ugyanerről a gyökérről erednek természetesen Közép-Európa más nemzeti kopófajtái is, így Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és a Balkán térség kopói. Hivatalosan a neve Erdélyi Kopó, latinul Canis familiaris sagax braco Transsylvanicus.
A kopó szó első előfordulása az Oklevélszótár szerint 1237-bõl "Vdornici de uilla Borost quorum nomina Itol Copou" formában lelhető fel, 1240-ben "Quorum nomina sunt hec Copo Bene Ceke", 1293 : Iwau Leseu Kopou Nuzo Nertheu Lukeu et Thuzon servientes, 1293 k. : Iwan. Lesen. Kapou. Nuzo. servientes eiusdem Alexandri Predictus Alexander. Iwan. Leseu. Kopou, 1399 : Thomam dictura Kopó, 1422 : Dominico Kopó, 1492 : Vrbanus Kopo, később már Kopou, 1788-ban pedig Koppó alakkal is találkozhatunk. A kopó eredeti jelentése elkapó, megfogó, megragadó.
A legkorábbi színes ábrázolások a Nagy Lajos megbízásából valószínűleg Kálti Márk által összeállított Bécsi Képes Krónikában láthatók. A "Magyarok az őshazában" című miniatúra medvevadászatot ábrázol, a mai kopókhoz hasonlatos kutyákkal. Egy másik képen szarvasvadászat látható, a krónika egy harmadik miniatúráján Hunt lovag pajzsát és zászlaját egy-egy kopófej díszíti. Mátyás királynak, a Rákóczi és Zrínyi családnak mindig voltak kopóik. Különösen nagy becsben tartották az ún. fekete magyar kopót kiváló szaglása és bátorsága miatt. Feljegyezték, hogy I. Rákóczi Györgynek (1593-1648) világhírű agarai és kopói voltak. Egy 1600-as évekből származó vésett erdélyi serlegen két kopót láthatunk lándzsás medvevadászaton segédkezni. Nagyszámú vadászkutya állomány volt az erdélyi udvaroknak. Az 1666-ban Késmárk környékén vadászó Thököly István gróf pecérei agárral, vizslával és kopóval vadásztak. Apafi Mihály erdélyi fejedelemnek (1661-1690) 54 vizslája, 83 kopója, 125 agara, Bornemissza Józsefnek a 18. században 80 kopója, 25 agara volt. Vastagh György 19. században készült olajfestményein Újfalvi Sándort ábrázolja egy elejtett medvével és kopókkal, egy másikon pedig vaddisznóval és kopókkal. Az első leírás Pák Dienes tollából származik 1829-ből, a Vadászattudomány írásában. A 19. századig a kopó meglehetősen elterjedt volt a Kárpát medencében. Többféle elnevezése volt ismeretes: 1729-ig magyar kopónak nevezték, de hívták erdei kopónak, hosszú lábú erdélyi kopónak, fekete erdélyi kopónak, vörös kopónak, alacsony lábú kopónak stb. A korabeli megnevezésekből azonban az is kiderül, hogy nem egy egységes fajtáról, hanem inkább fajtacsaládról beszélhetünk. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a fajta különböző egyedeiben ma is felfedezhetők ezek az eltérő jegyek. A Kárpát-medence strukturális változásai - mocsarak lecsapolása, erdővel borított területek lecsökkenése - miatt a kopós vadászat az erdélyi hegyvidéki területekre szorult vissza.
Forras:
Kovács Ágnes, Az erdélyi kopó alkalmazása a magyar vadgazdálkodásban, 2001/5
Eduard Czynk, Die Siebenbürger Bracke, in Waidmannsheil! nr. 3-4, 1901
Bolyky Miklós, Vadászati jegyzetek Thököly István idejéből, in: Vadászörömök – vadászörökségünk. szerk.Árpád Motesiky, 2004
Tóth Zoltán, Az erdélyi kopó, în: Hunor vadászkönyv, p. 185-189
Gálfalvi Gábor, Székelykeresztúr és vidéke vadászatának múltja és jelene, Székelykeresztúr, 2003
Kelemen Attila, Az erdélyi kopóról, interju. in Nimród, 1999
Szamota Istvan și Zolnai Gyula, Lexicon vocabulorum hungaricorum. Magyar oklevél-szótár. Budapest, 1902-1906
Standeisky Andor, Hogyan vadásztak ugor-kori eleink? in: Magyar Néprajz-Gazdálkodás, editura MTA, Budapesta, 2001
Krasznai Szomor Péter, Erdélyi kopó, in A kutya, 1992
Erdelyi kopo vita 2011. március 10., 14:38 (CET)
- Ezek nagyon fontosak, azonban a szócikkbe ezeket saját szavaiddal, átfogalmazva, a forrásokat valóban forrásként felhasználva kellene beírni, mert a szöveg jelenlegi állapotában jogsértő. ( http://erdelyi-kopo.hupont.hu/20/erdelyi-kopo-tortenelmehistory ) Nagy sajnálatomra ezért vissza kellett vonni. További megjegyzések a vitalapodon. Üdv. Ogodej
vitalap 2011. március 16., 23:31 (CET)
- Ezek nagyon fontosak, azonban a szócikkbe ezeket saját szavaiddal, átfogalmazva, a forrásokat valóban forrásként felhasználva kellene beírni, mert a szöveg jelenlegi állapotában jogsértő. ( http://erdelyi-kopo.hupont.hu/20/erdelyi-kopo-tortenelmehistory ) Nagy sajnálatomra ezért vissza kellett vonni. További megjegyzések a vitalapodon. Üdv. Ogodej
Kopotortenelem[szerkesztés]
Kedves szerkesztok. A bemasolt, javasolt szoveg es a forrasirodalom a sajat honlapomrol van, vagyis en irtam. Nagy resz sajat kutatas eredmenye, lasd a roman nyelvu irodalom is. Koszonom. Erdelyi kopo vita 2011. március 17., 14:22 (CET)
- Ennek nagyon örülünk, mert akkor már csak ki kell töltened a megfelelő nyilatkozatot (lásd a vitalapodon írottakat engedélyeztetés lépései saját mű esetén. Ha az engedély megérkezett, azonnal visszaállítom a cikket arra a formára, mint ez előtt volt. Sajnos az engedélyeztetés szükséges, anélkül még saját honlap esetében sem lehet anyagokat feltenni. Ez csak egy egyszerű nyilatkozat, remélem megérted, hogy ez nem bürokratizmus, addig amíg ez nincs, nem jelenhet meg a WP-n. Egyúttal a következő honlapokról is vannak másolatok a cikkben, ezekre is jó lenne engedélyt kérni: