Vita:Belgrád ostroma (egyértelműsítő lap)

Nándorfehérvár vagy Belgrád?

• Vitatom Laszlovszky András átnevezését. Véleményem szerint csak addig indokolt Nándorfehérvárnak nevezni, ameddig Magyarország érdekkörébe esett (1521-ig). 1521 után az Oszmán Birodalom része, hivatalos török neve Belgrád (1817/1830-tól szerb, azonos néven). Ettől eltérő logikával egyébként 1817 előtt is szerb volt, csak a magyar király birtokában). Az 1521 utáni háborúk a Habsburg-török háborúk részét képezik, önálló magyar állam vagy hadsereg nélkül. A középkori magyar név használatát ezeknél már nem tartom megalapozottnak. Bizarrnak vélem, hogy II. József 1790-es hadjáratánál vagy az 1800-as években, a napóleoni háborúk eseményeinél is a középkori magyar elnevezést használjuk. Akela ^vita 2014. augusztus 7., 18:20 (CEST)

Hogy mi bizarr és mi nem, azt inkább ne vitassuk meg, mert teljes mértékben egyéni szocprobléma. Inkább érveljünk. Nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy addig indokolt Nándorfehérvárnak nevezni, amíg magyar érdekkör volt, már csak azért is, mert a település stratégiai okoknál fogva mindig is magyar érdekkör volt. A hovatartozása egy másik tészta, de egyetlen településnél sem működik úgy a névhasználat, hogy átkerül egy más államba, akkor mindjárt másképp is nevezzük. Belgrádnak sokkal inkább Fehérvárnak kéne lennie ma is(!), mint Wiennek Bécs vagy Parisnak Párizs. Magyarországon semmilyen szabály nem szabályozta a külföldi települések neveit, és amelyiknek volt magyar neve, azt magyar néven nevezték. Függetlenül attól, hogy melyik államhoz tartozik, és függetlenül attól, hogy a bécsi kormányzat milyen nevet hivatalosított. A 19. századra a magyar térképeken már Belgrádként szerepel, szépen átment a köztudatba. Ennek ellenére a két világháború között komoly viták voltak a külföldi településnevek használatáról, Ilyvó és Dancka mellett az MTA is a Nándorfehérvár elnevezés visszahozatala mellett volt, amelyet nagy részben Cholnoky Jenő torpedózott meg. Szerinte még Bécs is Wien lenne. Így alakult ki az a felemás helyzet, hogy Prága maradt Prágának, miközben Nándorfehérvár mellett mondjuk Boroszló is eltűnt a térképről. Ez a felemás helyzet okozza, hogy ma is késhegyre menő vitákat folytatunk, hogy Kisjenőt vajon nem-e Chișinăunak kell-e írni. Én amondó vagyok, hogy legalább addig Nándorfehérvár, amíg Szerbia fővárosa nem lett, de még onnantól is indokolatlan a tükörfordított szerb név átvétele. – LA^pankuš 2014. augusztus 7., 19:43 (CEST)

Sőt, volt olyan törekvés is, hogy Stockholmot Istókhalmának, Koppenhágát pedig Kappanhágónak kellene hívni. Lásd: Nyelvújítás. Micsoda szép idők! --Sepultura ^vita 2014. augusztus 7., 20:32 (CEST)

Az egy másik törekvés. Ne keverjük ide a történelmileg kialakult magyarosított helynevekhez az erőltetett magyarítást. Itt egy létező és használatban lévő helynévről beszélünk. – LA^pankuš 2014. augusztus 7., 20:38 (CEST)