Vita:A magyar nyelv szótára

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Laszlovszky András 8 évvel ezelőtt a(z) Kulcsmű? témában

Képfigyelmeztetés[szerkesztés]

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2007. október 16., 00:36 (CEST)Válasz

Csupa nagybetű?[szerkesztés]

Az első betűt kivéve kisbetűs írásmódot találtam az alábbi, komolynak tűnő forrásokban:

Ádám 2008. január 26., 02:03 (CET)Válasz

A 2. és 4. kötet linkje halott.

Betettem a Magyar Elektronikus Könyvtár elérhetőségéről a letöltési hivatkozást.

Kulcsmű?[szerkesztés]

"A Czuczor–Fogarasi ma a 19. század közepe nyelvállapotának és a magyar nyelv eredetének kutatásához kulcsmű."

Nyelvész vagyok, ráadásul magyarnyelvi és elméleti nyelvészeti tanszéken is diplomáztam. Ez a mondat elfogultnak tűnik. A CzF-et sehol nem tartják ma már hivatkozási alapnak, nem tanítják, és kizárólag tudománytörténeti kontextusban releváns.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Notramiras (vitalap | szerkesztései) 2012. január 16., 18:49‎

Kulcsmű! Minimum! Ennek ellenkezőjét éppen azért állítod, mert nyelvész vagy és már elsajátítottad a magyar nyelvtől teljesen idegen tőszavas, finnugor-hasonlításos módszert, annak "felszentelt papja lettél", és ezért kénytelen vagy védeni a mundér becsületét azzal, hogy nem ismered (el) a szerinted eretnekségeket állító Czuczor-Fogarasit. Eközben pedig fogalmad sincs, hogy az általad istenített TESZ kb. 40%-ban a Czuczor-Fogarasi szótár megállapításaira épül (sok esetben közvetlenül hivatkozik rá, sok esetben hivatkozás nélkül átveszi megállapításait)! Ezek szerint a TESZ mégis hogyan lehet hivatkozási alap, ha hibás alapokon nyugszik? Nézz magadba és ismerd el: egyszerűen nem is ismered ezt a szótárt, mert azt nevelték beléd, hogy a gyökrendszer egy dilettáns, romantikus, elavult valami, ezért figyelemre sem érdemes, maximum mint érdekesség, hogy jé ilyen is van. Közben 150 éve egy helyben topogtok, és észre sem veszitek a valódi kincset, ti "nyelvészek", akik még a nyelv alapjait sem vagytok képesek átlátni. És még van képed idekommentelni és minősíteni azt, amihez sem te, sem egész szakmád soha nem fog felérni, sem legalább ésszel felfogni annak értékét! Bízom benne, hogy eljön az az idő, amikor a ti tudományotokat fogják lábjegyzetként emlegetni, mint elavult és tudománytalan, sehová sem vezető, tudálékos szabálygyártó okoskodást. Szép napot! 81.183.245.214 (vita) 2016. február 23., 10:44 (CET)Válasz

Nagyjából egyetértek azzal, hogy a finnugrász módszertan az elképzelhető legrosszabb megközelítés, azonban a lényeg a cikkben van. Ezt írja: a 19. század közepe nyelvállapotának és a magyar nyelv eredetének kutatásához kulcsmű. Ezzel a mondattal akár egy finnugrász is egyetérthet, nincs benne semmi hiba. A kutatáshoz kulcsmű már csak a hatalmas szóanyaga miatt is, emellett nem mutat olyan tudományos arroganciát sem, mint például a TESZ. – LApankuš 2016. február 23., 11:16 (CET)Válasz

Véleményét fő művében (http://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1587/banhalmi_j_1587.pdf) részletesebben is kifejtette.