Vita:A magyar őstörténet írott forrásai
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Őőőőőő földrajz egyes?[szerkesztés]
"További problémát jelent a kelet-ázsiai és közép-ázsiai források szempontjából, hogy a történészek a magyarok őshazáját az Urál hegységnél keresik, ami Közép-Ázsiától hatalmas távolságra található."
A Déli-Urál pont hogy a Kazahsztáni határ mellett terül el (https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c0/Ural_Mountains_Map_hu.gif) + (https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/20/UralMountains1.png) vagyis az Urál-hegység nem hogy Közép-Ázsia földrajzi definíciójának közelében van, hanem legdélebbi csücske Belső/Közép-Ázsiához tartozik (északnyugat Kazahsztán). Szóval miféle hatalmas távolságról lenne itt szó?
– Tatzelwurm1998 vita 2018. október 29., 20:03 (CET)
A cikk.[szerkesztés]
A cikk erősen a hun-türk kontinuitásra van kiélezve, a honfoglaló magyarokról szóló forrásokkal is csak addig foglalkozik míg az azt állítja hogy mi türkök vagyunk, vagy hunok. A címből (A magyar őstörténet írott forrásai) ítélve az ember azt hinné hogy csupán a honfoglaló magyarokról szóló forrásokat közölné a cikk, ennek ellenére jóval többet foglalkozik a hsziungnukkal (akik itt helytelenül ugyanúgy "hunokként" vannak kezelve mint az európai hunok) és velük kapcsolatos népekkel (hun-magyar kontinuitás?, ill. hsziungnu-Európai hun kontinuitás?). Valamint a valóban honfoglaló magyarokról szóló forrásokkal kapcsolatban is csak kisebb kiemelt idézeteket közöl, többnyire arról hogy mi így meg úgy türkök/törökök voltunk. Semmi más, csak annyi hogy türkök voltunk is kész (azt sem részletezi a cikk hogy az arab, ill. perzsa krónikások kiket értettek még "türkök" alatt). A cikkre jelenlegi állapotára tekintve szerintem illőbb cím lenne az, hogy "A hun- és türk őstörténet írott forrásai, ill. hányszor hívták külföldi krónikások a honfoglaló magyarokat hunoknak, ill. türköknek".
– Tatzelwurm1998 vita 2018. október 29., 20:03 (CET)
A cikk semmire sincs kihegyezve. Követi a könyv szerkezetét, és mindent ismertet, ami abban van. Sajnos nem tehetünk róla, hogy a magyar őstörténet írott forrásainak zöme szerint a magyarok egy türk nép. Hogy ki mit nevezett a korban türknek, nem ennek a könyvnek a témája, ami egy forráskiadás, nem elemzés. – LA
pankuš 2018. október 29., 20:11 (CET)
Mű, nem szerző[szerkesztés]
"Hudúd al-Álamnál pedig ezt olvashatjuk [...]" A Hudud al-Alam a mű címe, nem pedig egy szerző neve.
Hinkmar (862)[szerkesztés]
Kivettem: „...az ungrikat, azaz onogurokat, avagy magyarokat, a hunokkal, és az avarokkal azonosítja...”, mivel Hinkmar érsek csak annyit írt: „...Ungri vocatur...”. A szövegben nincsenek onogurok, hunok meg avarok. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2020. november 2., 09:07 (CET)
Változtatások[szerkesztés]
A szócikk Kiszely István áltudományos őstörténeti elképzelésein alapult, ezért sok mindent kitöröltem. (Kiszely elképzeléseit lásd itt: https://mek.oszk.hu/06400/06403/html/#2) Kiszely egy népnek tartja a magyarokat a hunokkal, heftalitákkal, és más egzotikus keleti népekkel. Szerinte Xiungnu = magyar, azaz ami a Xiungnuk történelméről szól az magyar őstörténet is. Ennek semmi alapja nincs, ezért nem beszélhetünk kínai, tibeti, szír, vagy örmény forrásokról. Türk nyelvű, hagyományos értelemben vett írott forrásokról én nem nagyon tudok. A türkök esetében inkább az orkhoni sziklafelíratok ismertek, nem tudok róla hogy írtak volna papírra. Kiszely megkülönbözteti egymástól a muszlim (ami nála arabot jelent) és a perzsa forrásokat, miközben a valódi történészek ezeket egy csoportként kezelik, és muszlim forrásokként hivatkoznak rájuk, függetlenül attól, hogy azok arab vagy perzsa nyelven íródtak-e. Az oszmán-török források semmit nem tudnak a magyar őstörténetről, hiszen azok időben jóval később keletkeztek. A görög nyelvű forrásokat inkább Bizánci forrásoknak szokás nevezni. A latin nyelvű források sem helyes meghatározás, mivel a magyar krónikák is latin nyelven íródtak. Előbbiekre inkább nyugat-európaiként szoktak hivatkozni, és beletartoznak a német, frank olasz szövegek. A magyar krónikák pedig annak ellenére hogy ugyan-úgy latin nyelven íródtak, külön kategóriát képviselnek. A szláv nyelvű forrásokat sikerült eltalálnia. Ezeket figyelembe véve, az egyes kategóriákat átneveztem vagy töröltem, viszont az oldal így is erősen hiányos, és csonk.