Vita:Öszvér

Ez a szócikk témája miatt az Állatok műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Emlősökkel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

ebben hogy lesznek az interwikik? az angolban 2 is megfelel neki (külön van az, amelyiknek a ló volt az apja és a szamár az anyja, meg az, amelyik fordítva.) Alensha 2006. január 14., 16:30 (CET)

Mivel a "mule" a gyakoribb, gondolom, ahhoz kellene hozzápasszítani. - Serinde ^üzenet 2006. január 14., 16:32 (CET)

Gyakoribb, de minden nyelvben külön van. Jó, mindegy, legyen mule. :) Alensha 寫 词 2006. január 14., 16:43 (CET)

Nem minden nyelvben, a franciában speciel átirányítással ugyan arra a cikkre hivatkozik ;) Azt sem tudom, hogy magyarul van-e a kettő között különbség, de ha igen, valószínűleg akkor is lerendezhető egy szócikken belül - Serinde ^üzenet 2006. január 14., 16:45 (CET)

Van külön lóöszvér és szamáröszvér, ez, azt hiszem, arra vonatkozik, melyik volt az anyjuk. Alensha 寫 词 2006. január 14., 16:48 (CET)

Ez egy marhaság

Ha egy ló szamárcsődörtől ellik, utána lótól már nem lehet vemhes. Ezt a mondatot kivettem a cikkből, mert hülyeség(nek tűnik). Ha valakinek van megbízható forrása arról, hogy ez miért működne így, az tegye vissza. De én nem tudom elképzelni. L András ^vita 2009. június 30., 20:52 (CEST)

Itt a forrás:

Öszvér öszvértől, ha ellik A két faj jó tulajdonságait egyesítő, akár negyven évig is elélő öszvérek a szamarak és lovak eltérő kromoszómaszáma miatt egymással szaporodásra képtelenek. Egy a millióhoz az esélye annak, hogy öszvérnek öszvér ivadéka lesz. Világszenzáció, ha mégis akad rá példa, mint két éve a himalájai Bhutáni Királyság hegyi falucskájában, ahol egy öszvér öszvértől ellett egészséges kiscsikót. Az állat tehát a kereszteződés meddő "végterméke", s természeti fricska az is, ha egy ló szamártól ellik, mert utána lótól már nem lehet vemhes. – Dencey ^vita 2009. július 1., 12:03 (CEST)

Félreértés, vszeg a kivett mondat értelmetlensége miatt: az ugyanis azt jelenti, hogy ha egy kanca ellik öszvért, akkor többet nem termékenyítheti meg azt a kancát ló. Nem pedig azt, hogy az öszvérnek nem lehet utódja. L András ^vita 2009. július 1., 12:11 (CEST)

Miért nem lehet utána lótól vemhes? – Alensha ^sms 2009. július 3., 00:12 (CEST)

Hát ezt kérdeztem én is... Biológiai tévhit, ami még abból a korból ered, amikor vérkeveredést feltételeztek az aktus és a terhesség-vemhesség alatt. Innen a vérfertőzés szó is. L András ^vita 2009. július 3., 13:07 (CEST)

Már miért ne lehetne vemhes egy másik lótól (vagy akár szamártól ismét, vagy zebrától :)? Szerintem nincs összefüggés, egymástól nem idegen állatok, hisz ha azok lennének, vemhes se lehetne a ló a szamártól. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 3., 13:10 (CEST)

Iráni jövevényszó???

Mitől lenne az öszvér szó jövevény - főleg iráni -, amikor teljesen nyilvánvalóan az össz+vér szóösszetételről van szó? Aki ezt leírta, árulja már el nekem, melyik nagytudású nyelvész ötlötte ki? L András ^vita 2009. július 2., 22:33 (CEST)

Ne gúnyolódj, inkább nézz utána. Üdv – Dencey ^vita 2009. július 3., 15:39 (CEST)

Legkorábbi állatuk az eb és a ló volt. Ezen állatok neve mellett az ugor népek állattenyésztésének, „lovas kultúrájának” bizonyítéka a nyereg, fék, ostor, kengyel szavunk ugor eredete is. Vitatott a juh szó eredete és az állat beépülésének kora a magyar állattenyésztésbe. – I. e. 1000–500 között az ősmagyarság fokozatosan elszakadt ugor rokonságától, és az erdőövezettől délre elterülő füves térségek állattartó népévé vált. Állattenyésztése minőségi és mennyiségi változásokon ment át a szomszédos bolgár-török népek hatására. E változást egész sor török szó átvétele tanúsítja: bika, ökör, tulok, tinó, borjú; ürü, toklyó, kos, kecske, olló; disznó, ártány; teve; tyúk. A háziállatok megkülönböztetésére szolgáló szavak mellett egyes termékek (túró, író, sajt, gyapjú, serte) és tárgyi kellékek (karám, ól, béklyó, kantár, gyeplő) megnevezései is bizonyítják a török hatást. Fontosak a korai iráni jövevényszavak is (tehén, tej, öszvér, nemez). – A török és az iráni kapcsolat azonban nemcsak az állattenyésztés hanem az egész gazdasági élet, a kultúra és a társadalmi szervezet fejlődésére is kihatott, többek között a földművelésre, a fémművességre stb.Magyar Néprajzi Lexikon állattenyésztés

... ugor népek, meg iráni jövevényszavak - egy nyilvánvalóan összetett szónál... No comment (legfeljebb annyi, hogy "akinek szeme van hozzá, az lássa"). L András ^vita 2009. július 3., 13:05 (CEST)

Mégegy forrás egy szaklapból csak neked: Állattenyésztési szókincsünk ősibb és újabb szavai Remélem nem vérezlek össze vele. – Dencey ^vita 2009. július 3., 13:15 (CEST)

Csak a szívem vérzik (de az láthatatlanul), hogy hogyan lehet a magyar nyelvet kifacsarni. L András ^vita 2009. július 3., 13:21 (CEST)

Ne vérezzél. Inkább felkészült és munkárakész wikipédistaként facsard már ki valahonnan az Öszvér szó etimológiáját, ha már egyszer nem hiszel a Magyar Néprajzi Lexikonnak. – Dencey ^vita 2009. július 3., 13:39 (CEST)

Pár dolog

Elnézést, hogy beleszólok, de:

• „Egy lókanca és egy szamárcsődör hibridje, a lóöszvér a ló anyára, a szamárkanca és a lócsődör hibridje, a szamáröszvér, a szamár anyára hasonlít.” -- Ennek nincs értelme. Írja le valaki normálisan magyarul, érthetően.
• „Egyik eljárás az, hogy a kanca lónak bekötik a szemét, előzőleg azonban mén-lovat vezetnek hozzá s igy csapják be. Ugyanigy járnak el a mén-ló esetében is.” -- Laikusnak hasonlóan értelmetlen. Mivel csapják be? Ki kéne fejteni.
• „A ló-kanca valamivel hosszabb ideig hordja az öszvért.” -- Kinél? S mennyivel? Konkrétan.
• „A megtermékenyüléskor egy-egy kromoszóma kerül a spermiumba...” -- Tökre nem való a cikkbe, max egy jegyzetbe. Ez egy adalék valamihez.
• „az öszvér-kanca azonban fertilis, bár nagyon ritkán,” -- Most fertilis vagy nem? (amúgy mitilis? - magyarul termékeny, nem?)
• És mi ez a marhaság, hogy „Szamármese”?

Iráni: A jelenlegi fárszi szó rá – a perzsa wikiről lelesve – „a(/o/u)sztar” (bocs, szótár nélkül nem tudom kitalálni az első magánhangzót, de ez mindegy). Ha valaki ad megfelelő forrást, meg tudom nézni, hogy releváns lehet-e a szó származása. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 3., 13:57 (CEST)

Fertilis vagy a kritikában :) Egyébként a lóöszvér anyukája a ló kanca néha nem fogadja el a szamárcsődör közeledését, illetve a szamáröszvér apukája a ló mén pedig néha nem kívánja a szamárkancát, ha meglátja. Ezért fedeztetéskor bekötik a szemüket. – Dencey ^vita 2009. július 3., 14:08 (CEST)

Dehogyis.:)) Csak ezt az állatot soha nem értettem. És most végre meg szeretném. Ezér kéne bele szép didaktikusan. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 3., 14:49 (CEST)

• Re: eLVe: Juszt sem iráni! A zabhegyező nyelvészek a nem elméleteikbe illő szóegyezéseket mindig véletlennek írják le, pedig ha valami, akkor ez a véletlen szóegyezés!
• Re: Dencey: Itt egyszerűen nincs mit etimologizálni: az öszvér összegzett vérű állat. Slussz. L András ^vita 2009. július 3., 14:16 (CEST)

Nem feltétlenül magyar minden olyan szó, amelyet fel tudunk bontani magyar töredékekre, simán lehet véletlen egyezés is... Nem hiszem, hogy a netes források tévednének a kérdésben, az öszvér bizony iráni-perzsa eredetű szó lehet. Nincsen ebben semmi rossz. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 3., 14:24 (CEST)

De van benne... Így lehet simán finnugorba magyarázni a magyar nyelvet: minden átvétel, aminek csak a leghalványabb nyoma van más nyelvben. Szóátvétel esetén még annyi esélye sem lenne annak, hogy minden tagja értelmes, mint a sima szóegyezéseknek. De az, hogy a szóelemek nemcsak értelmesek, hanem pontosan az állatot jelölő szavakból állnak össze, minden határon túlmenően valószínűtlen egy átvett szó esetében. (Talán az irániba került a magyarból, csakhogy ezt a finnugrászaink bőszen cáfolnák, maguk sem tudják miért.) L András ^vita 2009. július 3., 14:29 (CEST)

Mi legyen a gén szavunkkal? Árpád idején a táltosok még vérgyökérnek hívták? – Dencey ^vita 2009. július 3., 14:33 (CEST)

No ez a stílus az, ami miatt a finnugristákkal nem lehet vitatkozni. A tárgytól független és teljesen oda nem illő nyilvánvaló képtelenségek állítása után az egész vitatkozás értelmetlenségbe fullad. Árpád apánk nyilván nem telefonált, de beszélni tudott. Ezért a telefonbeszélgetés második tagjának származását pusztán ezen összetétel alapján nem lehet vitatni. Ha a magyarban az öszvér szó elemeinek van értelme, de az irániban nincs, akkor pusztán az arisztotelészi logika alapján az iráni volt az átvevő. Mivel azonban a finnugrászok már véglegesen meghamisították a történelmet, ma erre azt mondják, hogy történeti képtelenség. L András ^vita 2009. július 3., 14:40 (CEST)

Mitugorálsz? Ha igaz az öszvevér teóriád a szó eredetéről, akkor biztosan találsz rá forrást. Nehogy már egy landras legyen a forrás. – Dencey ^vita 2009. július 3., 14:46 (CEST)

Azért a szócikknek bőven nem ez a fő problémája, hogy ez milyen eredetű szó. Hanem az, hogy ééén pl. nem értem. (lásd fönnebb)

re:Iráni: A kritikához – pro és kontra – előbb megfelelő iráni (gondolom középperzsa vagy avesztai) forrás kellene. Valamint egy másik az „össz+vér”-hez. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 3., 14:49 (CEST)

Jaj-jaj. Kerestem forrást arra, amit mondtál, az össz-vér összetételre, de semmit sem leltem. Lehet, hogy rosszul kerestem, tehát ha van rá valami forrás, mutasd meg légyszi. A finnugor elmélet kutatóit történelemhamisítóknak nevezni kicsit erős, nem? Az én véleményem szerint épp a sumer-szíriuszi-magyar elmélet a hamisítás :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 3., 14:51 (CEST)

Hát igen... a sumért, meg a szíriuszt mindig bele kell keverni, mert akkor egy gunyoros - a tárgyhoz nem tartozó - megjegyzéssel a probléma megoldódik, és nem kell a konkrét dologgal foglalkozni. (Én nem mondtam sumért sem...) Na pont erre értettem, hogy nem lehet érdemben vitatkozni. Amúgy a cikk tényleg nem erről szól, nekem meg semmi kedvem olyanokkal vitatkozni, akiknek nincsenek érveik. Ezért befejeztem, és egy landrás nem lesz forrás. Befejezésképp csak annyit, hogy a magyarban minden hibridet öszvérnek neveztek, ami épp azon alapul, hogy ez a szóösszetétel mit jelent. L András ^vita 2009. július 3., 15:11 (CEST)

A magyarban pont az ősi álattenyésztési ismeret - amit török és íráni hatásnak köszönhet az erdőlakó ősmagyarság - miatt neveztek minden hibrid dolgot öszvérnek.– Dencey ^vita 2009. július 3., 15:24 (CEST)

Ne haragudj, de én úgy látom, hogy itt érvek pont az iráni alak mellett vannak, az általad említett eredetet pedig semmi sem támasztja alá. Mutass kérlek néhány külső hivatkozást, elemzést, ami össz+vér alakot tartja helyes eredetnek, hogy összevethessük a kettőt. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 3., 15:16 (CEST)

Ez egyszerűen alapulhat azon is, hogy az öszvér egy mindenki előtt ismert állat. Innen a kontamináció. Ellenben továbbra is: forrás kellene. Mindkét részről. Mint mondtam, ha kapok linket, az iránit tudom ellenőrízni. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 3., 15:19 (CEST)

• Re DD: az iránira sincs semmi érv, leszámítva a Néprajzi Lexikont, ami ugyebár nem nyelvészeti kézikönyv. Nekem nincs kéznél ilyenem. De én nem vagyok olyan forrásmániás, mint a wikin igen sokan, én szeretem a saját fejemet is használni. Ezért mondtam, hogy befejeztem a vitát, nem tudok forrást felmutatni, csak a józan ész kritikáját (az én érvelésem ezen alapul, míg az iranista álláspont egy nem szakirányú "forráson" és némi gúnyolódáson). L András ^vita 2009. július 3., 15:28 (CEST)

Ez azért most nem így van. Az iránira hivatkozó forrásoknak is kellett valami forrásuk legyen. Azaz csak megtalálható valahol. A magyarhoz meg azért kevés a saját nyelvérzék (minden gúny nélkül). Legalább ha volna valami, ahol ezt még így elemzik. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 3., 15:34 (CEST)

Kedves András, azért a Néprajzi lexikonon kívül volt itt más link is, amely az iráni eredetet hozta fel... A saját fejünk használata valóban üdvös és hasznos dolog, ebben teljesen igazad van, de azért ha egy nyelvészeti, kvázi tudományos kérdésben kell döntenünk, akkor bizony forrásokra támaszkodunk. A Méprajzi lexikon valóban nem nyelvészeti munka, ebben igazad van, de megmondom őszintén, meg lennék lepve, ha nem néztek volna utána rendesen annak, amit leírnak... Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. július 3., 15:37 (CEST)

• Re eLVe: Nem neked szólt a gunyorosságra vonatkozó megjegyzésem, de már kezdem únni, hogy ha azt mondom, a finnugrászok tévedésben vannak valamiben, akkor rögtön a sumérokat (meg a szíriuszt) kezdik emlegetni, aminek egyébként semmi köze témához, mintha csak ez lenne az egyetlen alternatívája a finnugrizmusnak. A Néprajzi Lexikon forrásai között ott kéne lennie a hivatkozásnak egy nyelvészeti kérdésben.
• Re DD: Az igazság az, hogy én viszont nem lennék meglepve. Lásd a TESz bődületes etimológiáit. Egyébként a téma abból indult, hogy kértem azt, aki a cikkben leírta ezt, hogy a forrását mutassa meg. Megtörtént. Nem szándékoztam vitát indítani a kérdésről, csak a reakciók hangneme felbosszantott. L András ^vita 2009. július 3., 15:43 (CEST)
  • reRe: Nem tom, tudod-e, itt régeben volt egy nagy (anti)finnugrászati vita. Még az ősidőkben. Nekem is az Ősök mesélték. ;) Talán azért reagál erre mindenki így. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 3., 15:51 (CEST)
    • Abban a vitában nyilván az alulképzett szíriuszi magyarok vettek részt, ha ilyen hatásuk volt. Ettől még van komoly alternatívája a finnugrizmusnak. L András ^vita 2009. július 3., 15:55 (CEST)
• Re Dencey: Sem a Néprajzi Lexikon, sem az Állattenyésztés szavai nem adatol semmit. Nyelvészeti szempontból fabatkát sem ér. L András ^vita 2009. július 3., 15:46 (CEST)

A batka (eredetileg bapka) a 16. században csehországi aprópénz volt. A fa- előtag az értéktelenséget nyomatékosítja, hiszen fából soha senki nem készített pénzt (régen használták a fapénz, fagaras szavakat is, ugyanilyen lekicsinylő értelemben). – Dencey ^vita 2009. július 3., 16:00 (CEST)

Biztos, hogy a lóöszvér mén kasztrálását mindenki szívesen nézi?

Biztos, hogy a lóöszvér mén kasztrálását mindenki szívesen nézi? Má ^vita 2023. október 14., 16:17 (CEST)