Vita:Élőlény

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Gregorius Pilosus 16 évvel ezelőtt a(z) Élőlények és nem-élőlények témában
Ez a szócikk témája miatt a Biológia-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Kenadra (vita), értékelés dátuma: 2017. október 4.
Biológia témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ember[szerkesztés]

Az ember hiányzik, pedig élőlény!--Linkoman 2007. augusztus 19., 12:03 (CEST)Válasz

az ember az animalia, vagyis az állatok része rendszertanilag, ez engem is meglepett valamelyik cikkben, de így van. – Alensha üzi 2007. augusztus 19., 15:26 (CEST)Válasz


Bocs, akkor el kellene mondani a cikkben, hogy a fogalom eltér a hétköznapi fogalomtól és csak emberi lénynek lehet modani (vagy úgy sem?)--Linkoman 2007. augusztus 19., 15:38 (CEST)Válasz

Élőlények és nem-élőlények[szerkesztés]

"Nem tekintjük élőlénynek azon rendszereket, melyek nem sejtes szerkezetűek, nincs saját anyagcseréjük, s önállóan szaporodni sem képesek"

Ennek nem sok értelme! Ebből a szempontból a növények kivételével semmi sem számítana élőlénynek, hiszen csak a növények képesek arra, hogy más élőlényektől független anyagcserét folytassanak (hosszabb távon ők sem). A vírusok is a környezetük anyagait használják fel az anyagcseréjéhez/szaporodásához, csak speciális környezetben élnek - a sejtben. Szerintem nem is létezik korrekt tudományos definíció az élőlényre -> Ez a fogalom is emberi konstrukció, csak addig van értelme amíg olyasmiről beszélünk mint pl. macsaka - élőlény; kavics - nem élőlény Gogy vita 2008. március 26., 00:51 (CET)Válasz

Szavaidban van igazság, így kicsit átdolgoztam a cikket.
De azért a vírusok igen különleges esetek, hiszen sejten kívül nem mutatnak életjelenséget, a sejtben pedig nem felépítik, hanem inkább felépíttetik saját klónjaikat. (Igaz, korai génjeik ugyan kódolhatnak nukleinsav-polimerázokat, de a fertőzött sejt riboszómái, tRNS-ei és enzimei építenek fel minden virális fehérjét – s ezek a sejt által felépített fehérjék készítik el a nukleinsavat és a kapszidot egyaránt.) Meggondolandó továbbá, hogy sok vírusnak elegendő csupán a nukleinsava ahhoz, hogy megfertőzze a gazdasejtet, s ehhez nincs szükségük előre legyártott virális enzimekre (polimerázok, reverz transzkriptázok stb.)! Akkor tekintsük élőlénynek magát a DNS/RNS molekulát is? A viroidokat és szatelliteket is? Vagy a baktériumok plazmidjait is?
Persze nem az én tisztem definiálni az „élőlény” fogalmát, így megemlítettem a szócikkben, hogy többen nem sejtes élőlényekként tekintenek a vírusokra is.
Az pedig, hogy „ez a fogalom is emberi konstrukció”, igaz. Hiszen minden szó, minden fogalom emberi konstrukció. :-)
Üdvözlettel – Gregorius P. vita 2008. március 27., 16:43 (CET)Válasz

Az atomfizikai definíció nem ide való?[szerkesztés]

Az éeltnek van egy entrópiával való leírása is, nincs itt a helye?

Anon (egyébként Duhos)