Vita:Ákos István (gyógypedagógus)

Vitás kérdések

Ezek nem tartoznak szorosan a cikkbe, esetleg inkább a Gyógypedagógia történetébe: (Winston 2007. január 17., 10:51 (CET))

Minden államban a gyermek jogának elismerése: szülőket, hozzátartozókat minden gond alól nemhogy felmentik, hanem kényszerítik, hogy saját erejükből neveljék emberré fogyatékos gyerekeiket, hozzátartozóikat és a mulasztást, hanyagságot szigorúan büntetik. A törvény a kiváltságosoknak nem osztogat kegyelmet, hanem mindenkinek egyformán szolgáltat igazságot.

Ha a gyermek tanköteles korba lép, a szülő akadály nélkül találjon a gyermeknek megfelelő iskolát és ne csak kényszerűségből kelljen elhelyezni.

Az állam gondoskodik arról, hogy a feltételek biztosítva legyenek.

A tankötelezettséget megfelelő számú intézet nélkül megállapítani meggondolatlanság. Külföldön az államfők,az állam vezetői: vagy  Megvárták azt az időt, amíg megfelelő számú intézet jött létre (társadalmi, törvényhatósági vagy állami kezdeményezésre)  lassú fejlődés vagy  Gondoskodtak kellő számú intézet létesítéséről rohamosabb fejlődés

A gondoskodás, ahol a törvény szabályozta az iskoláztatást, kiterjedt arra, hogy a tanítás olyan korban kezdődjön, amikor a gyerek lelke elég fogékony a behatásokra, és amikor az elméleti ismeretek befejezése a gyakorlati életre való előkészítést nem hátráltatja.

Az oktatás mértéke azonos a népiskoláéval, ezeknek az intézeteknek ugyanolyan ismereteket kell nyújtaniuk, amiket az elemi oktatás szempontjából szükségesnek tekintenek.

A kötelező oktatásba nem tartozik: szakképesítés, valamilyen pályára való előkészítés, a gyerek joga az általános ismeretek megszerzése (s szülők kötelezettsége sem tart tovább), ezért a tankötelezettséget olyan életkorba teszik, hogy a gyerek az elméleti ismeretek megszerzése után még időben tanulhasson valamilyen szakmát, készülhessen egyéb életpályára. Az intézetek csak neveléssel- oktatással foglalkoznak, szakmai vagy gyakorlati irányú képzést nem nyújtanak e rendelkezés értelmében.

A tankötelezettség kimondásánál fontos rendelkezések közé tartozott: a nevelés és tanítás költségeinek fedezéséről való gondoskodás.

Minden ország ebben azonos elveket követ: a költségek elsősorban a szülőket terhelik, részleges vagy teljes fizetésképtelenség esetén a költségeket részben vagy egészben az illetékes község vagy törvényhatóság, végső esetben az állam fedezi. Ennek a rendelkezésnek két haszna van:

 Nem menti fel a szülőt a gondoskodás kötelezettsége alól, nem nyújt lehetőséget arra, hogy a nem rászoruló egyén szegényebb rovására előnyhöz jusson (mivel lakostársai anyagi helyzetének ismeretében döntöttek segélyezéséről).  Az intézetek fenntartásához bizonyos összegű évi jövedelmet biztosítottak.

Az intézetek fenntartóit terheli a tanszemélyzet fizetése és az intézeti épület megépítése és berendezése. Ennek oka: a dologi kiadásokat a gyerekek után fizetett évi összegből fedezték.

A felvétel módozatai, tankötelezettségi időtartam, a növendékek elhelyezése helyi szinten változatosságot mutatott.

E törvények létrehozatalában a cél az volt, hogy Magyarországon a gyógypedagógiai viszonyok javuljanak és a fogyatékos gyerekek javai érvényesítve legyenek.

Magyarországon az intézetek benépesítése, az ottani oktatás csak a tankötelezettség mellett volt elérhető.

Nem volt fukar az állam, a törvényhatóságok és a társadalom a fogyatékosokkal, mivel működésük kellően szabályozott, javítanak a helyzeten.

Ákos S.István szerint több, mint 10 évnek kell eltelnie (1909), hogy a tanköteles korúak 80-90 %-a tanításban részesülhessen.

...

A következőkben Svédország rendelkezéseit tekinthetjük meg, ami a szellemi fogyatékosokra vonatkozik.

Szellemi fogyatékosok (1908. évi rendelkezések):

A segélyezés feltételei:

1) A görcsökben szenvedő gyengeelméjűek nem vehetők fel a gyengeelméjűek intézetébe, viszont amazokba is csak eskórosok helyezhetők el. 2) Intézetbe nem helyezhetők: elmebetegek vagy ragályos betegségben szenvedők ill azok sem, kiket az orvos vagy az igazgató nem odaillőnek minősít. 3) Ápolásra szorulók számára szolgáló intézetek segélyt nem kapnak. 4) Az intézetek diplomás orvost alkalmazzanak. 5) Az intézetek a minisztérium által kinevezett felügyelő alá tartoznak.

A segélyezés különös feltételei:

I. Az intézetekben 2 csoport legyen: előkészítő és tanítási csoport. II. Felvételi kor: 6-12 év III. Segélyezés: a felvételtől számított 8 évig tartson. E segély a gyerek oktatásképtelensége esetén szűnjön meg.

Gusztáv és Hugó Hamakkjöld Stockholm, 1908. június 16.

Név

Ha nevet változtatott Scherer Úr, és Ákos István néven hunyt el, miért nem azon a néven van a szócikk? Etikus ez így, szerktársak? Oppashi ^{Mesélj csak} 2014. december 11., 19:26 (CET)

felül kell írni ezt: Ákos István (gyógypedagógus). Gyurika ^vita 2014. december 11., 19:39 (CET)

Kész. Oppashi ^{Mesélj csak} 2014. december 12., 08:05 (CET)

Hú, nem tudom, hogy így nem fognak-e reklámálni azért, hogy nem átnevezéssel-felülírással történt a dolog, mert korábban is megkaptam, hogy a laptörténetnek és a közreműködőknek nem szabad "elvesznie". Gyurika ^vita 2014. december 12., 08:15 (CET)

Akkor megcsinálom úgy. Oppashi ^{Mesélj csak} 2014. december 12., 09:12 (CET)