Vita:Ábrahám (Terah fia)
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Mitológia-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Átnevezés[szerkesztés]
Javaslom a szócikk átnevezését Ábrahám (vallás) vagy Ábrahám (Biblia) névre. Mitológiaként elsősorban a görög mitológiára szokás hivatkozni, a zsidó-keresztény-iszlám hitvilágra nem igazán. Másképpen: a mitológia is vallás (volt valamikor), fordítva viszont nem igaz. --DHanak :-V 2005. május 27., 20:01 (CEST)
Nem ertek egyet. Ugyanis a Biblia is mitologia. A mitologia tulajdonkeppen a bovebb halmaz. A vallas olyan mitologia, aminek elo egyhaza is van. Nem ertem, hogy miert akartok a vallasnak egy mindentol steril elzart kis kuckot, ami minden kerdestol, osszehasonlitastol elzarja. Miert akartok neki elojogokat. --Math 2005. május 27., 20:10 (CEST)
- Én fordítva mondanám: a mitológia olyan történelmi vallás, amelyet már nem gyakorolnak. A mitológia szó – nyilván te is érzed – sugallja, hogy puszta kitalációról, mítoszról, meséről van szó. Ezt a görög mitológiáról állítani elfogadott dolog, senkit nem sértesz meg vele, mivel ma már senki nem hisz benne. Természetesen jogodban áll ugyanezt gondolni a keresztény hitvilágról is, de azt el kell fogadnod, hogy ezen véleményedet (akármilyen megalapozottnak tartod is) nagyon sokan nem osztják. A vallás megjelölés semlegesebb, ezért jobb. Azért semlegesebb, mert te is elfogadod, és a sok-sok millió hívőnek is megfelel. A mitológiáról ugyanezt nem lehet elmondani.
- Amikor valamit nem a bevett, szokásos elnevezésével jelölsz meg (jelen esetben a Bibliát mitológiának nevezed), akkor mindenki azt kérdezi: mit akar ezzel sugallni? milyen többletjelentést akar közölni? Nos, ne akarjunk a címmel semmit se sugallni, maradjunk semlegesek.
- --DHanak :-V 2005. május 27., 20:24 (CEST)
A mitosz semelges nem jelenti, hogy puszta kitalacio. Azt jelenti, hogy egy olyan tortenet, amely regi, amelynek sok tortenelmi alapja lehet, de nem mondhatjuk egyertelmuen, hogy hiteles.
Peldaul az Iliasz es Odusszeia a gorog mitologia eklatans peldai, ugyanakkor ugyebar Schliemann azzal fedezte fel Trojat, hogy feltetelezte, hogy legalabb reszben igazak.
--Math 2005. május 27., 20:31 (CEST)
"Az írott formákban is létező mítoszrendszereket általában az írás kialakulásakor vagy annak elterjedésekor írták csak le, és gyakran számtalan nagyon eltérő változatban rögzítették őket. Ennek magyarázata, hogy rögzítés híján az elbeszélt mítoszok az emberi emlékezet, hallás, értelmezés stb. esetlegességei, valamint elképzelhetően a világ és a társadalom változásait követő folyamatos újraértelmezés miatt gyakran erősen változtak, torzultak és emiatt számtalan változatuk alakult ki. Ilyenkor gyakran a leírók mesterségesen, művi úton teremtették meg a mítoszrendszer konzisztenciáját (a mítoszok összefüggőségért, hogy ne mondjanak egymásnak ellent). Így alakult ki például a finn mitológia alapműve, a Kalevala-eposz (de a zsidó–keresztény hagyomány szentírása, a Biblia is)."
http://1lexikon.com/M%C3%ADtosz
"A meditáció szerzôje a közös alaptörténetek tanításában látja a megoldást, mivel úgy véli, hogy „mind a populáris, mind a magaskultúrához ebbôl a közös elôszobából [a görög-római mitológia és a »bibliai mitológia« történeteinek elôszobájából] nyílnak az ajtók”."
http://www.c3.hu/scripta/beszelo/00/0708/10arato.htm
"Az ókori művészetek. Gilgames-eposz. A Biblia. A görög mitológia. A görög és a római mitológia közti kapcsolat." http://www.infovek.sk/predmety/madarcina/ucitel/a-emelt_szint.pdf
"Bultmann, Rudolf
Jesus Christus und die Mythologie (magyar)
Jézus Krisztus és a mitológia : az Újszövetség a bibliakritika fényében / Rudolf Bultmann ; ford. Takácsné Kovácsházi Zelma. - Budapest : Teológiai Irod. Egyes., 1996. - 95 p. ; 18 cm. - (Teológiai gondolkodók, ISSN 1416-5929 ; 1.). - Egys. cím: Jesus Christus und die Mythologie. - Bibliogr.: p. 88. - ISBN 963-04-7309-7 fûzött : ár nélkül Biblia. Újszövetség 225.016 *** 232 *** 291.1 [MNB KB 214913]"
http://www.oszk.hu/mnbkbdemo/100/elemi/04ltt40q.html
--Math 2005. május 27., 20:28 (CEST)
Javaslat[szerkesztés]
Ismét egy átnevezési javaslat: [[Ábrahám (ősatya)]] évre. Ez pontosabb lenne, mint a mostani [[Ábrahám (Biblia)]] szerintem, mert fontosabb az, hogy ki ő, mint az, hogy hol olvashatunk róla, Ábrahámot pedig mindhárom vallás ősatyának tekinti. Szerintetek? Iller :o 2006. december 5., 11:15 (CET)
- Ábrahám (vallási alak) vagy hasonló. ♥♥♥: Gubb ✍ 2006. december 5., 11:26 (CET)
- szerintem jó lesz az, hogy ősatya. – Alensha
üzi 2007. január 2., 14:52 (CET) - Ősatya edig ez az egy van. Átnevezem a mostmár szokásosnak mondható (Biblia) utótagos névre. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. augusztus 6., 16:14 (CEST)
Pontatlan[szerkesztés]
> De a szodomaiak körülvették Lót házát, mert úgy vélték, hogy idegeneket rejteget a házában, és meg akarták őket lincselni.
A szodomiták valami egész mást akartak velük csinálni, nem véletlenül hívták őket szodomitáknak. 82.131.210.163 (vita) 2010. július 29., 18:50 (CEST)