Vilaragut Berengár albaidai báró
Vilaragut Berengár | |
II. Berengár | |
Albaidai Báróság (Valenciai Királyság) bárója | |
Berenguer (II) de Vilaragut | |
Uralkodási ideje | |
1300 körül – 1345 | |
Elődje | Berenguer (I) de Vilaragut |
Utódja | ? |
Subirats ura | |
Berenguer (II) de Vilaragut | |
Uralkodási ideje | |
1314 – 1345 | |
Elődje | Berenguer (I) de Vilaragut |
Utódja | Joan de So |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Vilaragut család |
Elhunyt | 1348 körül/1358 előtt/körül/után |
Édesapja | Vilaragut (I.) Berengár, Albaida ura (–1300 körül) |
Édesanyja | Gueraua de Sarrià |
Házastársa | 1. Moncadai Konstancial |
Házastársa | 2. Mallorcai Saura (v. Laura/Maura) (–1333 /előtt/) |
Házastársa | 3. Francisca de Boïl |
Gyermekei | 1. házasságából: 1. Konstancia (–1362 előtt) 2. házasságából: 2. Berengárion (1324 előtt–1353) 3. Jolán (1320/25–1369/72) 4. Izabella 3. házasságából: 5. Berengár (–1405 körül) 6. Péter (–1412 után) 7. Miklós |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilaragut Berengár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vilaragut Berengár (? – 1348 körül/1358 előtt/körül/után) vagy II. Berengár, katalánul: Berenguer (II) de Vilaragut i de Sarrià, spanyolul: Berenguer (II) de Vilaragut, olaszul: Berengario di Villaragut, franciául: Bérenger de Vilaragut, okcitánul: Berenguièr de Vilaragut, németül: Berengar von Vilaragut, latinul: Berengarius de Vilaraguto (Vila Acuto), Albaida bárója a Valenciai Királyságban és Sant Martí, valamint Subirats ura Katalóniában. A valenciai katalán származású Vilaragut család tagja. Vilaragut Jolán mallorcai királyné apja és Vilaragut János Jeromos apjának, Vilaragut János valenciai alkormányzónak az apai nagyapja.
Élete
[szerkesztés]Vilaragut (I.) Berengárnak, Albaida urának és Gueraua de Sarrià úrnőnek a fia. Első házasságát 1293-ban kötötte Moncadai Konstanciával,[1] akitől egy lánya, Konstancia született. Másodszor Mallorcai Saura (v. Laura/Maura) (–1333 /előtt/) úrnőt, II. Jakab mallorcai király természetes lányát és Pere (I) de Pinós özvegyét vette feleségül, akinek az első férjétől már volt egy fia, Pere (II) de Pinós (1311 /körül/–1348).[2] A pápai diszpenzációt 1319. november 11-én állították ki. Ebből a házasságból három gyermeke született, köztük Vilaragut Jolán mallorcai királyné. Harmadik felesége Francisca de Boïl úrnő volt, aki további három fiút hozott a világra.[3]
Lánya, Jolán 1347-ben feleségül ment III. Jakab mallorcai királyhoz, aki anyja révén az elsőfokú unokatestvére volt. A mallorcai király, akit sógora, IV. Péter aragóniai király 1343-ban elűzött Mallorcáról, mert nem volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt, első felesége, Aragóniai Konstancia halála (1346) után egy évvel nősült újra. A házasságból két kislány született: Esclarmunda (1348–1349) és Mária, de mindketten meghaltak kiskorukban. Veje, a trónjáért küzdő III. Jakab 1349. október 25-én halt meg a IV. Péter ellen vívott Llucmajor[4] melletti csatában Mallorca szigetén. A mallorcai király özvegye és gyermekei az aragón király fogságába kerültek.
Gyermekei
[szerkesztés]- 1. feleségétől, Moncadai Konstanciától, 1 leány:
- Konstancia (–1362 előtt)
- 2. feleségétől, Mallorcai Saura (v. Laura/Maura) (–1333 /előtt/) úrnőtől, II. Jakab mallorcai király természetes lányától és Pere (I) de Pinós özvegyétől,[5] 3 gyermek:
- Berengárion (Berengueró/Berenguerón) (1324 előtt–1353) kamarás és tanácsos, nem nősült meg, nem születtek gyermekei
- Jolán (1320/25–1369/72), 1. férje III. (Aragóniai) Jakab (1315–1349) mallorcai király, 2 leány, 2. férje Braunschweigi Ottó (1320–1399), gyermekei nem születtek, 2 leány az első házasságából:
- (1. házasságából): Aragóniai Esclarmunda (1348–1349) mallorcai királyi hercegnő
- (1. házasságából): Aragóniai Mária (megh. fiatalon) mallorcai királyi hercegnő
- Izabella (Erzsébet), férje Joan de So (–1347), Évol[6] algrófja, Albaida bárója, Subirats és Sant Martí ura, 2 fiú:
- 3. feleségétől, Francisca de Boïl úrnőtől, 3 fiú:
- Berengár (III.) (–1405 körül), felesége Mallorcai Konstancia (–1407 után), Mallorcai Sancho úrnak, Aragóniai Ferdinánd mallorcai királyi herceg (II. Jakab mallorcai király fia) természetes fiának a lánya
- Péter (–1412 után) kamarás, felesége Marquesa de Beçorra
- Miklós, nem nősült meg, házasságon kívüli kapcsolatából Teresa Àlvarez de Haro úrnővel, 2 gyermek:
- Jolán (–1450 körül), férje Galvany de Villena
- Vilaragut János (–1422), a Valenciai Királyság alkormányzója, felesége Prades Margit (1387/88–1429) aragón királyné, I. (Idős) Márton aragón király özvegye, 1 titokban született fiú:
- János Jeromos (1416–1452), felesége N. N., 4 gyermek
Ősei
[szerkesztés]
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lásd Rüdt-Collenberg (1963).
- ↑ Lásd Zaforteza y Musoles (1941), aki szerint ez az első házassága volt és Rüdt-Collenberg (1963).
- ↑ Lásd Zaforteza y Musoles (1941), aki szerint ez a második házassága volt, Rüdt-Collenberg (1963) viszont nem említi ezt a házasságot. A Gran Enciclopèdia Catalana pedig a harmadik házasságként tartja számon anélkül, hogy megnevezné az előző kettőt.
- ↑ A hivatalos elnevezése a katalán Llucmajor, spanyolul: Lluchmayor.
- ↑ Első férjétől egy fia született, Pere (II) de Pinós (1311 /körül/–1348), akinek voltak utódai.
- ↑ Katalánul: Èvol.
Források
[szerkesztés]- Berenguer de Vilaragut i de Sarrià, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2016. október 7.
- Rüdt-Collenberg, comte Wipertus Hugo. „Yolande de Vilaragut, reine de Majorque, princesse de Brunswick et sa parenté” (francia nyelven). Annales du Midi : revue archéologique, historique et philologique de la France méridionale 1963 (75), 86–93. o. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Mallorca, Grafen von Rousillon und Cerdagne und Herren von Montpellier 1276–1343 a. d. H. Barcelona, 1315–1316 Fürst von Achaja und Morea, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 74, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
- Vilaragut, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2016. október 7.
- Zaforteza y Musoles, Diego. „Violante de Vilaragut, reina de Mallorca” (spanyol nyelven). Boletín de la Sociedad Arqueológica Luliana 1941 (57), 261–283. o. [2016. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
További információk
[szerkesztés]- Berenguer de Vilaragut i de Sarrià (katalán nyelven). Dades dels Països Catalans. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
- Cawley, Charles: Aragon (Kings of Mallorca) (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
- Cawley, Charles: Catalonia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
- Domenech Izquierdo, Manuel María: Genealogia Completa de la Casa Reial de Mallorca (katalán nyelven). eresmas.net. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
- Els dos Berenguers del segle XIV, senyors del castell de Subirats, 2012. augusztus 13., hétfő (katalán nyelven). Penedès Medieval. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
- Marek, Miroslav: The House of Barcelona (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
Előző Berenguer (I) de Vilaragut |
Albaida bárója 1300 körül – 1345 |
Következő ? |
Előző Berenguer (I) de Vilaragut |
Subirats ura 1411 – 1415 |
Következő Joan de So |