Verhás József
| Verhás József | |
| Született | 1939. június 6.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 2020. május 7. (80 évesen)[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | fizikus |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Sírhelye | Rákospalotai köztemető[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Verhás József (Budapest, 1939. június 6. – 2020. május 7.) magyar vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora.
Életútja[szerkesztés]
Verhás József Budapest XIII. kerületében született, édesapja Verhás József és édesanyja Tisza Ilona egyetlen gyermekeként. Felesége Mérő Zsuzsanna Anna. 1966. május 29-én született első gyermekük, Verhás Péter, majd 1969. október 28-án Verhás István.
2020. május 7-én hunyt el daganatos betegség következtében.
Munkássága[szerkesztés]
1957-től tanult a Budapesti Műszaki Egyetemen a fizika-kémia tanszéken, majd 1962 májusában diplomamunkáját a Termogalvánelemek irreverzibilis Termodinamikai vizsgálata címen írta. A diplomamunkáról 1962. május 31-én Gyarmati István kandidátus írt pozitív bírálatot. Diplomamunkája előszavában József a szüleinek köszönte meg taníttatását és a 25. házassági évfordulójuk alkalmából tiszteletükre ajánlotta.
Lediplomázását követően pályafutását 1962-ben a Fizikai Kémia Tanszéken kezdte gyakornokként. 1963-ban tanársegéddé, 1967-ben adjunktussá, 1975-ben docenssé nevezték ki. 1973-ban a BME Fizika Tanszékére került a Vegyészmérnöki Fizika Osztályra, majd a Kémiai Fizika Tanszékre.
1977-ben Gyarmati Istvánnal közösen alkották meg a termodinamikai hullámelméletet, amely termikus, diffúziós és termodiffúziós hullámok leírására egyaránt alkalmas. Az elmélet alapja az a feltételezés, hogy egyes, nem egyensúlyi állapotban lévő termodinamikai rendszerek esetében az entrópiasűrűség nem csupán az egyensúlyi állapothatározók sűrűségfüggvényeitől, hanem a transzportfolyamatok mennyiségeinek áramsűrűségeitől is függ.
1987 és 1993 között tanszékvezető helyettes, 1988-tól 1992-ig a Fizika Intézet igazgató helyettese volt.
A kémiai tudomány doktora címet 1991-ben szerezte meg Összetett kémiai szerkezetű közegek mechanikai tulajdonságainak nemlineáris termodinamikai elmélete című disszertációjával, melyet 1991. február 6-án bíráltak el.[4]
1988-1990 között a Kertészeti Egyetemen a Termodinamika c. tárgy előadója volt. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar nappali tagozatán és az angol nyelvű képzésben 2 speciális tárgy oktatója volt. 1974-től 1992-ig a Baranya megyei egyetemi felvételi-érettségi közös írásbeli vizsgák megyei biztosa volt. Olaszországban többször volt vendégprofesszor, Magyarországon és külföldön opponensként is tevékenykedett. Több szakcikk és könyv szerzője, valamint társszerzője volt. A tudományos közéletben is aktívan részt vett, az MTESZ, a Bólyai János Matematikai Társaság, az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság tagja, a Thermodinamikai Szakcsoport elnöke, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületvezető elnökségi tagja, az International Society for the Interaction of Mechanics and Mathematics, az International Journal of Non-Equilibrium Thermodinamics Engineering Mechanics szerkesztőbizottságának tagja, a Messinai Tudományos Akadémia, a European Academy of Sciences, a CODATA, a TMB és a Fizikai Csillagászati Szakbizottság tagja volt. Munkásságát több kitüntetéssel és díjjal ismerték el. 1978-ban ”Kiváló Munkáért”, 1981-ben „Kiváló Aktiva” kitüntetést, 1987-ben a Segner János András-díj arany fokozatát kapta.[5]
1985-ben a Műszaki Könyvkiadó kiadta Termodinamika és reológia című könyvét,[6] melyet Gyarmati István lektorált és Juhász Ágnes okleveles fizikus szerkesztett.
2007 júniusában vonult nyugdíjba.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Segner János András-díj (1987)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b PIM124366
- ↑ Az MTA köztestületének tagjai
- ↑ Elhunyt Verhás József, a Fizikai Kémia Tanszék volt oktatója
- ↑ Érdi Péter: Teremtett valóság. mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2023. május 27.)
- ↑ „https://www.ch.bme.hu/hirek/1106-elhunyt-verhas-jozsef-a-fizikai-kemia-tanszek-volt-oktatoja”
- ↑ Verhás József: Termodinamika és reológia. ISBN 963 10 5690 2