Valentin Magnan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valentin Magnan
Valentin Magnan.jpg
Született 1835. március 16.
Perpignan, francia
Elhunyt 1916. szeptember 27. (81 évesen)
Párizs
Állampolgársága Franciaország
Foglalkozása pszichiáter
Díjak A francia Becsületrend lovagja

Valentin Magnan teljes nevén Valentin Jacques Joseph Magnan (Perpignan, 1835. március 16.Párizs, 1916. szeptember 27.) francia pszichiáter. A 19. században meghatározó alakja volt a francia pszichiátriának. Az abszint fogyasztásához kapcsolódó vizsgálatok miatt vált közismertté. Az abszintizmust betegségként az alkoholizmustól külön írta le tanulmányaiban.

Élete[szerkesztés]

Orvosnak tanult Lyonban és Párizsban. Gyakornokként tanítványa volt Jules Baillarger-nek és Jean-Pierre Falret-nek. 1866-ban szerzett doktori fokozatot Párizsban. 1867-től pályafutása végéig egy kórházban Párizsban a Szent Anna Elmegyógyintézetben dolgozott. Magnan az egyik vezetője lett kora francia pszichiátriai iskolájának. Több jelentős pszichológussal az orosz Vlagyimir Mihajlovics Behtyerevvel az osztrák-román Constantin von Economóval dolgozott együtt és hatottak egymás munkásságára.[1]

Munkássága[szerkesztés]

Magnan nevéhez fűződik az abszintivók állapotának megkülönböztetése az abszintizmus melyet a többi alkoholistától eltérő betegségnek gondolt. Vizsgálódásai során olyan tüneteket próbált felmutatni, melyek megkülönböztették az abszintizmust az egyszerű alkoholizmustól, és ezzel próbálta bizonyítani, hogy az „abszintroham” különbözik a delirium tremens-től. A különleges tüneteket abban látta, hogy a beteg előjel nélkül is delíriumba esik, előfordulnak epilepszia-szerű rohamok, 1–2 perces vertigo,[2] valamint a delírium alatti hallucinációk erősebbek és aktívabbak.

Elméletét a fehér üröm kivonatával túladagolt állatok (tengerimalacok) rohamaival próbálta igazolni annak ellenére, hogy míg az általában 60% tujont tartalmaz, a legerősebb eddig ismert korabeli abszint mindössze 0,0048%-ot. A kutatásai eredményeként kimondta, hogy az abszintfogyasztás súlyosabb elmebajt okoz, mint más alkoholos italok rendszeres fogyasztása.[3] Részben az ő nevéhez fűződik a téves párhuzam a tujon és a THC közt is, ugyanis az üröm hatását – többek között – a hasiséhoz hasonlította.[4]

Publikált munkái[szerkesztés]

  • Étude expérimentale et clinique sur l’alcoolisme, alcool et absinthe; épilepsie absinthique, 1871
  • De l’hémi-anesthésie, de la sensibilité générale et des sens dans l’alcoolisme chronique
  • Gazette hebdomadaire de médecine et de chirurgie, 1873.
  • De l’alcoolisme, des diverses formes de délire alcoolique at de leur traitement, 1874.
  • Recherches sur les centres nerveux. Pathologie et physiologie pathologique, 1876
  • Des anomalies, des aberrations et des perversions sexuelles, 1885

Források[szerkesztés]

  1. Valentin Jacques Joseph Magnan. whonamedit.com. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  2. Az erős szédülés egy formája, melyet alkohol is okozhatVertigo Causes. Healthcommunities.com. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
  3. Tóth Adrien: A félreértett ital. vinoport.hu, 2011. szeptember 15. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  4. MM. Magnan és A. Fillassier: Problems in Eugenics. The Eugenics Education Society, 1912. Oxigénée, 2005. (Hozzáférés: 2011. október 26.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]