Vörösmarty Lili
| László Endréné Vörösmarty Lili | |
.jpg) | |
| Született | Vörösmarty Lili Kolozsvár |
| Elhunyt | 1964. november 20. (40 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | László Endre |
| Foglalkozása | színész |
| Halál oka | közúti baleset |
| Sírhelye | Új köztemető (21/1-1-254/A) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz László Endréné Vörösmarty Lili témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vörösmarty Lili (Kolozsvár, 1924. május 10. – Budapest, 1964. november 20.) magyar színésznő. A dédapja Vörösmarty Mihály közeli rokona volt.[2] Anyja és nagyanyja is színésznők voltak. 1941–1944 között az ország több színházában szerepelt. 1944-től a Magyar Színház, 1945-től a Kis Színház tagja, illetve 1945-től ismét játszott vidéken is. 1950-től a Magyar Rádió színésznője volt haláláig.
Híres szerepe a népszerű A Szabó család című rádiós szappanopera Icája.
Életpályája
Vörösmarty Lili 1924-ben született Kolozsváron. Már kiskorától a tánc és az éneklés vonzotta, s mivel a felmenői között több színész akadt, nem volt kérdés, hogy ő is ezt a pályát választja. Már hétévesen színpadra állt, s az évek során bejárta Erdélyt a különböző társulatokkal.
A tehetsége aztán 1943-ban már Magyarországon is feltűnt, a legtöbben azonban a neve miatt kapták fel a fejüket. Főleg, hogy egy alkalommal Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban lépett színpadra, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjében, Vörösmarty Liliként. Megrohanták az újságírók, ő pedig elmondta, a híres magyar költő a dédnagypapájának, Vörösmarty Pálnak volt a testvére. Egyre ismertebb lett, már a fronton harcoló katonák is aláírt képet kértek tőle. Habár végül nem végzett színiiskolát, több vidéki és pesti színházban is megfordult végül a bájos hangja miatt a Magyar Rádió szerződtette 1950-ben. Mesejátékokban kapott szerepet, de például 1958-ban azon a hanglemezen is ő szerepelt, amelyet a diafilmekhez lehetett megvásárolni. A szülők otthon tekerték a vetítőt, közben pedig lemezről szólt a Jancsi és Juliska zenéje és Vörösmarty Lili hangja. 1959-től aztán a távbeszélő mesemondó is ő lett, abban az évben a 427-960-as számot kellett tárcsázni a meséhez.
Az országos ismertséget és hírnevet aztán az 1959-ben induló Szabó-család hozta meg számára. Icu szerepét kapta, ő volt Szabó néni és Szabó bácsi, Gobbi Hilda és Szabó Ernő gyermeke. A rádióhallgatók egyből beleszerettek a hangjába. A közvéleménykutatások szerint ő volt a harmadik legkedveltebb szereplő a rádiójátékban. 1964 áprilisában Vörösmarty Lili ezzel kapcsolatban elmesélte, hogy a lakása környékén lakik egy öreg cipész, aki a Szabó családot is mindig hallgatja. Egyszer benyitott hozzá, mert sarkalni akarta az egyik cipőjét. A cipész ránézett komoly arccal és a következőt mondta: „Icuka, Icuka, maga nem jó kislány, csúnyán beszél a mamával. Nem is csinálom meg a cipőjét, amíg bocsánatot nem kér tőle.”
A rádiójátékban férjez ment, sőt 1963-ban a fél ország arról beszélt, hogy a Szabó-család egyik epizódjában elhangzott, Szabó Icus kisbabát vár. Még aznap este telefonáltak a rádióba a János Kórházból, hogy a szülészeti osztály várja, az ágy fenntartva… Vörösmarty Lili ekkor már férjnél volt, a rádióban ismerkedett meg a híres rendezővel, László Endrével, aki a Szabó család rendezője is volt. Habár a férfi 24 évvel idősebb volt, boldogan mondott igent a lánykéréskor.
A rádiójátékban Halász Feri (Lőte Attila) alakította a férjét, ami okozott némi bonyodalmat. Történt, hogy egy falusi néni kereste fel a lakásán Vörösmarty Lilit, hogy vegyen tőle csipkebogyólekvárt. Kedélyesen beszélgettek, amikor megérkezett László Endre és a négyéves kislányuk. Ezután a következő párbeszéd zajlott le: A férjem és a kislányom – mondta a színésznő. Erre a néni: A Halász Feri? Nem, a Halász Feri csak a rádiójátékban a férjem. Ez itt az igazi. A némi elkomorult. Értem, kedves, de mit szól hozzá a Feri, hogy magának még egy férje van? De a kislány legalább a Halász Feritől való?” Itt fejezték be a beszélgetést…
Aztán 1964 novemberében minden összeomlott. Vasárnap volt. A 40 éves Vörösmarty Lili és a 64 éves László Endre beült a Trabantjukba. Beszélgettek, talán még nevetgéltek is, aztán Budapesten, a József Attila utca Október 6. utca sarkán összeütköztek egy Opel Rekorddal. A hatalmas csattanást mindenki hallotta a környéken. Az Opel az anyósülésnél találta el a Trabantot, ahol a színésznő ült. Kórházba szállították, ám hiába küzdötték az életéért, november 20-án örökre elaludt.
Az újságok diszkréten kezelték a halálos balesetet, nem firtatták ki volt a hibás. A következő év, tehát 1965 márciusában azonban az egyik lapban a rövid hírek között megjelent, hogy a bíróság halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt 1 év, négy hónap szabadságvesztésre ítélte – öt évre felfüggesztve – a vétkes sofőrt. A Trabant vezetőjét…
Az élet aztán ment tovább. Icus szerepét végül pótolták, ám Vörösmarty Lili a gyerekek számra még hosszú ideig megmaradt. Mivel sok adást felvettek vele előre, még öt éven át ő volt az egyik távbeszélő mesemondó. Miközben a kicsik mosolyogva hallgatták, hogy itt a vége, fuss el véle, közben már évek óta a rákoskeresztúri temető fájdalmas csendje mellett aludta örök álmát a tragikus sorsú színésznő.[3]
Egyéb főszerepei
- Erzsébet (Zawieyski: Válaszút)
- Sienai Katalin (Paoliere: A mennyei láng)
- Lisette (Marivaux: Szerelem játéka)
Filmjei
- Színészek a porondon (1963)
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ Szabó Icu. Tükör, I. évf. 4. sz. (1964. április 28.) 25. o.
- ↑ UM: EGY TRABANTBAN LELTE HALÁLÁT A SZABÓ CSALÁD LEGBÁJOSABB FŐSZEREPLŐJE (magyar nyelven). Újságmúzeum, 2021. január 7. (Hozzáférés: 2021. február 27.)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
.svg){kind=small}