Váty várispánság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Váty várispánság csak várszervezettel és várbirtokkal rendelkező ispánság volt, valószínűleg határispánság, Váty központtal. Felmerült, hogy Géza fejedelem létesítette Koppány vezér somogyi szállásterülete elleni védekezésül, hogy védje vele a Pécs körüli fejedelmi szállásokat.[1]

1238-ban oklevél említi a „vár jobbágyait” (várjobbágy), az 1270-es években pedig „vátyi lövőket” – nyilazó határőröket. IV. Béla korában vátyi székelyek – szintén tipikus határőrnép – fordulnak elő. Mindez alaátámasztja a Somogy elleni határőrfunkciókat. A várbirtokok közvetlenül a vár mellett terültek el. Lehet, hogy Váty elindult az önálló, teljes vármegye kialakulása felé, de a tatárjárás után a várispánság megszűnt, és beleolvadt Baranya vármegye szervezetébe. Emlékét azonban őrizte a pécsi püspökséghez tartozó vátyi főesperesség – a 14. század elejétől székesegyházi főesperesség néven.[2]

Források[szerkesztés]

  1. Györffy György. 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9