Városháza (Bécs)
|
A Bécs történelmi központja világörökségi helyszín része |
| Városháza | |
| Wiener Rathaus | |
 | |
| Korábbi nevek: Neues Rathaus | |
| Település | Innere Stadt |
| Cím | Rathausplatz (1) |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1872–1883 |
| Építési stílus | neogótika |
| Építész(ek) | Friedrich von Schmidt |
| Építési költség | 14 millió forint |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | városháza |
| Alapadatok | |
| Torony magassága | 98 m |
| Alapterület | 19.592 m² |
| Teljes terület | 113.000 m² |
| Hosszúsága | 152 m |
| Szélessége | 127 m |
| Elhelyezkedése | |
 Városháza
Pozíció Bécs térképén
| |
 é. sz. 48° 12′ 39″, k. h. 16° 21′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 39″, k. h. 16° 21′ 27″ | |
 | |
| Városháza weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Városháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A bécsi Városháza (németül: Wiener Rathaus) Ausztria fővárosának, Bécsnek az Innere Stadt városrészében, a Rathausplatz és a Ringstraße között álló monumentális épülete, a város egyik jelképe. 1872 és 1883 között épült neogótikus stílusban Friedrich von Schmidt építész tervei alapján. Itt található a mindenkori bécsi polgármester és a különböző városi hivatalok irodakomplexuma, 1885 óta a városi tanács, 1920 óta a tartományi parlament, a bécsi városi szenátus és a tartományi kormány, valamint a városi és tartományi könyvtár és levéltár székhelye. 1960-ig Új városháza néven hívták, hogy megkülönböztessék nagy múltú barokk elődjétől.[1]
Története[szerkesztés]
A helyszín kiválasztása[szerkesztés]
Bécs területe és lakossága 1850-ben számos külváros bekebelezésével jelentősen megnőtt. A wipplingerstraßei régi városháza, amelyet még 1316-ban Szép Frigyes osztrák herceg hozott létre, és 1700 körül Johann Bernhard Fischer von Erlach barokk stílusban építtetett át, túl kicsinek bizonyultak. Miután 1858 és 1865 között császári rendelettel lebontották a városfalat és megépítették a Ringstrassét, 1868-ban pályázatot írtak ki egy új városháza építésére, amelyből Friedrich von Schmidt német építész, a kölni dóm akkori építőmestere került ki győztesként. A városháza a Ringstrasse övezetében épült volna fel, ahol más rangos reprezentatív épületek készültek el ekkoriban, például a Staatsoper 1869-ben, a parlament épülete 1883-ban, a Bécsi Egyetem új főépülete 1884-ben, vagy az új Burgtheater pedig 1888-ban.[2]
Az eredeti helyszín, amelyről szó volt, a Stadtparkkal, Bécs első városi parkjával szembeni terület volt, amelyet a Ringstrasse építése során hoztak létre. Végül azonban a városvezetés kívánságai a Josefstadt melletti glacis egy részére irányultak, az addigra már lebontott városfal előtti építési tilalmi övezetre, amely a 19. században felvonulási területként szolgált, és csak Cajetan Felder polgármester közbenjárására sikerült 1870-ben a császártól megszerezni. A városvezetés és a kormányzat számára a városháza építési helyszínének kérdése, amellyel az erősödő polgárság a császárnak akarta demonstrálni önbizalmát, kiemelt szerepet játszott.
Az építkezés[szerkesztés]
A bécsi városháza 1872 és 1883 között épült fel, és beleillett a Ringstrasse mentén ebben az időben épült historizáló épületek sorába. A városháza homlokzata a neogótikus világi építészet kiemelkedő példája. A külsejét, különösen a 98 méter magas tornyot a flamand gótikus városházák hagyománya ihlette, mint például a brüsszeli Grand-Place/Grote Markt, hogy külsőleg is kapcsolódjon a városi szabadság középkori hagyományaihoz. A hét udvarral rendelkező alaprajz a barokk paloták koncepcióját követi. Az egész épület neogótikusnak való minősítése ezért óvatosságra int, és ezt maga Schmidt is elutasította. A 19 592 m² alapterületű városháza teljes hasznos területe 113 000 m². Az épület 152 méter hosszú és 127 méter széles, 1575 helyiséggel és 2035 ablakkal rendelkezik. Az építési költségek összesen mintegy 14 millió guldenre rúgtak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Wiener Rathaus (német nyelven). wien.info. (Hozzáférés: 2024. január 1.)
- ↑ Rathaus Wien: Stadtverwaltung und Sehenswürdigkeit (német nyelven). www.stadt-wien.at. (Hozzáférés: 2024. január 1.)
Irodalom[szerkesztés]
- Felix Czeike: Das Wiener Rathaus. Zsolnay, Wien 1972.
- Felix Czeike (Hrsg.): Rathaus, Neues. In: Historisches Lexikon Wien. 4. kötet, Kremayr & Scheriau, Wien 1995, ISBN 3-218-00546-9, 634–636. oldal (Digitalisat).
- Wolfgang Wieser (szöveg), Lukas Beck (képek): Das Wiener Rathaus – Geschichte & Gesellschaft, Architektur & Anekdoten. Bohmann Verlag, Wien 2011, ISBN 978-3-99015-008-5
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wiener Rathaus című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.