Uszty-Cilma
| Uszty-Cilma | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Komiföld | ||
| Járás | Uszty-cilmai | ||
| Irányítószám | 169480 | ||
| Körzethívószám | 82141 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4331 fő (2021)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 65° 26′, k. h. 52° 09′65.433333°N 52.150000°EKoordináták: é. sz. 65° 26′, k. h. 52° 09′65.433333°N 52.150000°E | |||
 Uszty-Cilma
Pozíció Komiföld térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uszty-Cilma témájú médiaállományokat. | |||
Uszty-Cilma (oroszul: Усть-Цильма, komi nyelven Чилимдiн) falu Oroszországban, Komiföldön, az Uszty-cilmai járás székhelye. Lakossága: 4877 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése, éghajlata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Komiföld északi, ritkán lakott részén, Sziktivkartól 664 km-re, a Pecsora jobb partján fekszik, ahol a folyó éles kanyarral fordul észak felé. A túlsó parton ömlik a Pecsorába a Cilma (Csilma, Csilim). Eredetileg a település ott, a bal parti torkolatnál feküdt (az orosz „usztyje” jelentése 'torkolat').
Az 1889–2006 között mért adatok szerint a levegő évi középhőmérséklete: –1,8 °C. A januári középhőmérséklet –17,2 °C, a júliusi 14,6 °C.[3]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1542-ben két novgorodi személy (egyikük Rettegett Iván egyik távoli rokona) alapította. A 16. században a terület ezüst- és rézbányászatának központja volt. A lakosság nagy része vadászattal, halászattal foglalkozott. Viszonylag kedvező földrajzi helyzete révén a 18. század végén már a pecsorai átmenő kereskedelem egyik központja volt. 1891-ben a hatalmas kiterjedésű Pecsorai ujezd székhelye lett, 1895-ben bekapcsolódott a távíróhálózatba.
A szovjet korszakban, 1927-ben helyezték üzembe az első villamoserőművet. 1932-ben repülőjárat indult Arhangelszk–Lesukonszkoje–Uszty-Cilma–Narjan-Mar útvonalon. 1929-ben az akkor létrehozott Uszty-cilmai járás székhelye lett. Ez Komiföld egyik legnagyobb területű és legritkábban lakott járása.
1982-ben kezdte meg működését a televízióállomás. 1988-ban átadták az AN-24-es és JAK-40-es gépek fogadására alkalmas beton kifutópályát. 2002-ben egy híd megépítésével közúton (Izsma településen át) elérhetővé vált Irael vasútállomás, a Komiföldet délnyugat–északkeleti irányban átszelő (Kotlasz–Vorkuta vasúti fővonalon.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1959-ben 4 428 lakosa volt.
- 1979-ben 5 498 lakosa volt.
- 1989-ben 5 344 lakosa volt.
- 2002-ben 5 081 lakosa volt, melynek 95%-a orosz.
- 2010-ben 4 877 lakosa volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Итоги Всероссийской переписи населения 2020 года (по состоянию на 1 октября 2021 года)" (orosz nyelven).
- ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. február 4..
- ↑ "Uszty-Cilma éghajlata" (orosz nyelven). Komiföld meteorológiai intézete. 2015. február 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. november 24..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A. I. Turkin, ed. (1986). Toponyimicseszkij szlovar Komi ASZSZR (orosz nyelven). Sziktivkar: Komi Könyvkiadó.
{{cite book}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - "Priroda i isztorija Komi" (orosz nyelven). Leonyid Tomov.
- "Uszty-cilemszkij rajon" (orosz nyelven). A Komi Állami Egyetem wikije. 2015. február 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. december 5..