Uperoleia arenicola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uperoleia arenicola
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Myobatrachidae
Nem: Uperoleia
Gray, 1841
Faj: U. arenicola
Tudományos név
Uperoleia arenicola
Tyler, Davies & Martin, 1981
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Uperoleia arenicola témájú rendszertani információt.

Az Uperoleia arenicola a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül az Uperoleia nembe tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália endemikus faja. Az Északi terület északnyugati részén, az arnhem-földi hegyvonulat nyugati szegélyén található kis területről ismert. Elterjedési területének mérete nagyjából 7300 km².[1][2][3]

Megjelenése[szerkesztés]

Apró termetű békafaj, testhossza elérheti a 2,5 cm-t.[3] Háta sötétbarna vagy homokszínű, sötétbarna foltokkal tarkított. A szájszéltől a karjaiig néha vékony, halványbarna vagy halványrózsaszín csík húzódik. Hasa szürke, fehér pöttyökkel, a hímek torka sötétbarna. A pupilla kerek, és az írisz arany- vagy rézszínű. Ujjai között nincs úszóhártya, ujjai végén nincsenek korongok. A paratoid mirigyek nagy méretűek és néha halvány barnássárgák.[3]

Életmódja[szerkesztés]

Nyáron, az esős évszakban szaporodik. A petékről nincs feljegyzés, de valószínűleg hasonlóak más Uperoleia-fajokéhoz, és a nőstények az árterek sekély medencéibe és vízelvezető árkaiba helyezik őket. Az ebihalak akár 4 cm hosszúak is lehetnek, barna színűek. Gyakran a víztestek alján maradnak, nincs feljegyzés arról, hogy mennyi idő alatt fejlődnek békává.[3]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Populációja stabil, több természetvédelmi területen is megtalálható.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]