U206 Vinnicja
Vinnicja | |
Hajótípus | korvett |
Üzemeltető | Ukrán Haditengerészet |
Hajóosztály | 1124P (Grisha–II) |
Pályafutása | |
Építő | Gorkij Hajógyár (Zelenodolszk) |
Építés kezdete | 1975. december 23. |
Vízre bocsátás | 1976. szeptember 12. |
Szolgálatba állítás | 1976. december 24. |
Szolgálat vége | 2021. január 29. |
Honi kikötő | Odessza |
Sorsa | múzeumhajó (terv) |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 830 t (normál) 990 t (teljes terhelésnél) |
Hossz | 71,2 m |
Szélesség | 10,1 m |
Merülés | 3,8 m (maximális) |
Hajtómű | 3 hajócsavar, 2 db M–507A dízelmotor, 1 db M–8M kisegítő gázturbina (gyors menethez), DG–500, DG–300 és DG–200 segéd-dízelgenerátorok |
Üzemanyag | gázolaj |
Sebesség | 35 csomó |
Hatótávolság | 2500 tengeri mérföld (14 csomónál) |
Fegyverzet | 2 db 57 mm-es kétcsövű AK–725 tüzérségi rendszer, 1 db Osza–M légvédelmirakéta-indító (kétcsövű), 2 db kétcsövű 533 mm-es torpedóindító, 2 db 12 csövű RBU–6000 vízibombavető |
Legénység | 79 fő (ebből 9 tiszt) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vinnicja témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az U206 Vinnicja (ukránul: Вінниця) az Ukrán Haditengerészet 1124P tervszámú (NATO-kódja: Grisha–II) korvettje. Honi kikötője 2014 áprilisától Odessza volt. 2021. január 29-én kivonták a szolgálatból.
Története
[szerkesztés]Az 1124-es tervszámú tengeralattjáró-elhárító hajónak a szovjet határőrség részére épített, 1124P típusú tengeri őrhajó változata. Építését 1975. december 23-án kezdték a zelenodolszki Gorkij Hajógyárban. 1976. szeptember 12-én bocsátották vízre. A hajót ezután belső folyami hajózási útvonalon (Volga, Volga–Don csatorna, Don) az Azovi-tengerre, majd onnan Szevasztopolba vontatták. A hajó végső befejezésére a szevasztopoli Perszej hajógyárban került sor. Az építés befejezése után a Balaklava tavon végeztek vele próbautakat. A sikeres próbautak után a hajót a KGB Határőr Csapatainál állították szolgálatba a Fekete-tengeren Dnyepr néven. A hajót a balaklavai 5. őrhajó-dandárba osztották be. Szolgálati ideje alatt főként a Krím-félsziget körüli parti vízeken működött, feladata a tengeri határok védelme, a kereskedelmi útvonalak és a halászati tevékenység ellenőrzése volt.
A Szovjetunió felbomlása után a hajó Ukrajnához, az Ukrán Állami Határőr Szolgálathoz került, ahol Vinnicja néven U206 hadrendi jelzéssel tengeri őrhajóként használták tovább. 1995-ben kormánydöntés alapján a határőrség 1124P típusú hajóit, így a Vinnicját, valamint az U205 Izmajilt átadta az Ukrán Haditengerészetnek. 2007-ben egy viharban megsérült, azóta használaton kívül állt Novoozernében, a Donuzlav-tavon. 2013-ban felmerült a selejtezése, de akkor erre nem került sor.
2014. március 22-én a Krím orosz megszállása során a Donuzlav-tavon állomásozó hajó orosz ellenőrzés alá került. Oroszország 2014. április 19-én visszaadta Ukrajnának és április 20-án érkezett meg új állomáshelyére, Odesszába.[1]
2017 szeptemberében Odesszában szárazdokkba került műszaki felülvizsgálat céljából, ami alapján az Ukrán Haditengerészet parancsnoksága megvizsgálja, hogy gazdaságos-e a felújátsa és a modernizálása.[2] A hajón azonban nem kezdődtel el a munkálatok, 2018 augusztusában a hajót elvontatták a dokkból és átsorolták kiképzőhajónak. 2021. január 29-én a hajót kivonták a szolgálatból és selejtezék.[3] A tervek szerint később múzeumhajóként hasznosítják.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szim ukrajinszkij korabliv vijsli z rozblokovanoji buhti Donuzlav do portu Odesza, UNIAN, 2014. április 19., ukránul
- ↑ Archivált másolat. [2017. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 16.)
- ↑ ВМС спише корабель «Вінниця» та два рейдових катери | MIL.IN.UA (orosz nyelven). Український мілітарний портал. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
- ↑ З навчального корвета «Вінниця» зроблять корабель-музей – Міноборони (ukrán nyelven). Слово і Діло. (Hozzáférés: 2021. március 19.)