Ugrás a tartalomhoz

Tutsek Anna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tutsek Anna
SzületettTutsek Anna Emília
1865. március 12.[1]
Kolozsvár
Elhunyt1944. december 17. (79 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaTábori Róbert
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Tutsek Anna témájú médiaállományokat.

Tutsek Anna, teljes nevén Tutsek Anna Emília (asszonyneve: Tábori Róbertné) (Kolozsvár, 1865. március 12.Budapest, 1944. december 17.) író, Tábori Róbert második felesége, Tábori Piroska író mostohaanyja.

Életpályája

[szerkesztés]

Az erdélyi örmény Tucsek/Tucsig család leszármazottja.[3] Tutsek József és Kis Cecília lánya. Hírlapírói pályáját 1894-ben kezdte, a Magyar Leányok című képes hetilapot szerkesztette. Kezdetben novelláskötetekkel jelentkezett, majd ifjúsági regényeket publikált. Elsősorban a konzervatív polgári közönség körében volt népszerű.

1900. június 16-án Budapesten, az Erzsébetvárosban hozzáment Tábori Róberthez, Tauber Ármin és Grosz Nina fiához.[4] A két tanú Wolfner József és Pósa Lajos volt.[4]

Az írónő két leányával, Tábori Piroskával és Lilivel
Az írónő kisfiával

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Elbeszélések és rajzok (Kolozsvár, 1887)
  • A fenyvesek közül (elbeszélések, Budapest, 1893)
  • Viola története (regény, Budapest, 1895)
  • Szélvész kisasszony (elbeszélések, Budapest, 1898)
  • Magunkról (elbeszélések, Budapest, 1898)
  • Rózsák között (Budapest, 1899)
  • Évike vándorlása (regény, Budapest, 1901)
  • Lottika és egyéb elbeszélések (elbeszélések, Budapest, 1901)
  • Örvény és egyéb elbeszélések (elbeszélések, Budapest, 1901)
  • Apró történetek fiatal leányok számára (Budapest, 1904)
  • Cilike (regénysorozat, Budapest)
  • Marietta (regény, Budapest, 1912)
  • Katóka szakácskönyve [PDF] (Budapest, 1913)
  • Judith (regény, Budapest, 1920)
  • Régi emlékek (regény, Budapest, 1920)
  • Hegyek között (regény, Budapest, 1920)
  • Tündérek szigete (színdarab, Budapest, 1921)
  • Klárika szerencséje (regény, Budapest, 1924)
  • Az élet iskolája (regény, Budapest, 1924)
  • Mese két kis lányról (mesék, Budapest, 1926)
  • Kis anyám (regény, Budapest, 1926)
  • Vidám Jankó kalandjai (mesék, Budapest, 1927)
  • Tréfás mesék (Budapest, 1927)
  • Nagymama naplója (regény, Budapest, 1928)
  • Jázminvirág (regény, Budapest, 1928)
  • Iluska vándorlása (regény, Budapest, 1929)
  • Évike följegyzései (regénysorozat):
    • Évike feljegyzései (regény, Budapest, 1925)
    • Évike följegyzései: Elvonuló felhők (regény, Budapest, 1928)
    • Évike följegyzései: Vihar a révben (regény, Budapest, 1929)
    • Évike feljegyzései: Küzdelmes évek (regény, Budapest, 1930)
  • Aranyfátyol (regény, Budapest, 1930)
  • Ágnes története (regény, Budapest, 1930)
  • Vetés és aratás (regény, Budapest, 1931)
  • Szerencse gyermeke (regény, Budapest, 1932)
  • Vidorka (regény, Budapest, 1932)
  • A negyedik parancsolat (regény, Budapest, 1933)
  • Mikor a rózsák nyílnak (regény, Budapest, 1933)
  • Az utolsó Eörssy-lány (regény, Budapest, 1934)
  • Egy kis ház története (regény, Budapest, 1934)
  • Az én utam Archiválva 2017. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (Budapest, 1936)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Ajánlott irodalom

[szerkesztés]
  • Mallász Rita: Cilike, a népnevelő. Női szerepmodellek és azok identitásformáló hatása Tutsek Anna Cilike-sorozatában = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 218-225. ISBN 978-963-9605-73-2

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]