Turáni átok
A turáni átok legendája szerint a magyarok közötti viszálykodás egy ősi átok következménye. Az átok eredete eltér a különböző változatokban, egyesekben a Szent István által üldözött táltosoktól ered, mások még régebbre mennek vissza, de mindegyikben közös az átok: a magyarok közt legyen széthúzás, ellenségeskedés. Vörösmarty Mihály 1832-ben írta Az átok című versét (Aurora hazai almanch 1833),[1] amelyben a széthúzás eredetét a honfoglalás kori átokban látja.
|
Az átok „Férfiak!” így szólott Pannon vészistene hajdan,
„Boldog földet adok, víjatok érte, ha kell.” – 1832[2] |
A legenda valószínűleg a 19. század második felében keletkezett, korábbi ismert említése nincsen,[3] és a magyarság turáni eredete is csak Max Müller német nyelvész 1861-es Nyelvtudomány című munkája nyomán terjedt el a köztudatban.[4] A konkrét „turáni átok” szóösszetétel legkorábbi említése Herczeg Ferenc író és publicista nevéhez fűződik.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Aurora hazai almanch 1933
- ↑ Balázs Géza: Hungaropesszimizmus – Kommunikációs, nyelvi megjegyzések a magyarok állítólagos borús lelkületéről
- ↑ Alaattin Oguz: The Interplay between Turkish and Hungarian Nationalism: Ottoman Pan-Turkism and Hungarian Turanism (1890–1918)
- ↑ Max Müller és a turáni átok
- ↑ Halálos párbajt követő fegyházbüntetése alatt indult a Horthy-korszak sztárírójának karrierje
További információk
[szerkesztés]- Szendrei László: A „turáni átok”. Egy politikai mítosz születése és diadalútja; Attraktor, Máriabesnyő, 2021
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |