Triberg im Schwarzwald

	Triberg im Schwarzwald
	; Triberg im Schwarzwald címere
	; Triberg im Schwarzwald címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Schwarzwald-Baar járás
Irányítószám	78098
Körzethívószám	07722
Rendszám	VS
Testvérvárosok	Lista Fréjus
	Népesség
Teljes népesség	4926 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	147,79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	684 m
Terület	33,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 07′ 51″, k. h. 8° 13′ 54″48.130833°N 8.231667°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 51″, k. h. 8° 13′ 54″48.130833°N 8.231667°E
	Triberg im Schwarzwald Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
	Triberg im Schwarzwald weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Triberg im Schwarzwald témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Triberg im Schwarzwald település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. A 700-1000 méter közötti magasságban fekvő település híres gyógyüdülő és síparadicsom.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1961 és 2023 között:

Lakosok száma	7825	8017	7494	6365	5718	5938	5457	5178	4762	4926
	1961	1967	1974	1980	1987	1993	2000	2006	2013	2023

Adatok: Wikidata

Fekvése

Villingen-Schwenningentől északnyugatra, a B33-as út mellett fekvő település.

Története

Triberg nevét 1239-ben említették először egy dokumentumban. Városnak először 1324-ben nevezték, 1349-ben is város, ekkor már piaci jogát is említették. 1355-től 1797-ig a város a Habsburg-házhoz és így a Felső-Ausztriához tartozott.

1884-ben Triberg állította fel az első állami elektromos utcai világítást Németországban; A villamos energiát több mint 150 méter magas vízesésekben gyűjtötték össze.

Triberg hét fő zuhataga gránittömbök között zuhan le, a szintkülönbség 160 méter.

A piacterén álló városházának (Rathaus) egy fametszetes terme, valamint régi Hivatalnok-háza és Helytörténeti múzeuma (Heimatmuseum) van. A városon kívüli hegyoldalon álló templom (Wallfahrtskirche) Maria in der Tannen, (1705) egy ismeretlen festő "Mária a fenyőerdőben" című képét. Érdekes a főoltár előtt álló ezüst antependium is.