Transzantarktiszi-hegység
Transzantarktiszi-hegység | |
A Transzantarktiszi-hegység a Viktória-földnél. | |
Magasság | 4528 m |
Hely | Antarktisz |
Legmagasabb pont | Mount Kirkpatrick (4528 m) |
Terület | 584 000 km2 |
Hosszúság | 3500 km |
Szélesség | 300 km |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 85°, ny. h. 175°85.000000°S 175.000000°WKoordináták: d. sz. 85°, ny. h. 175°85.000000°S 175.000000°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Transzantarktiszi-hegység témájú médiaállományokat. |
A Transzantarktiszi-hegység egy 3500 km hosszú hegységrendszer, amely a Ross-tenger és a Weddell-tenger között a teljes Antarktiszon végighúzódik és azt Kelet- és Nyugat-Antarktiszra osztja.
Földrajza
[szerkesztés]A hegység a teljes antarktiszi kontinensen átvonul, innen kapta nevét is. Egyik vége a Ross-tengernél, a Viktória-földbeli Adare-foknál, míg a másik a Weddel-tengernél, a Coats-földön található. 3500 km-es kiterjedésével a Föld leghosszabb hegységei közé tartozik. A 100–300 km széles hegység a kontinenst Kelet- és Nyugat-Antarktiszra választja ketté.
4500 méteres magasságot is elérő csúcsai (melyek közül legmagasabb a 4528 méteres Mount Kirkpatrick) és ún. szárazvölgyei azon ritka helyek közé tartoznak a déli sarkvidéken amelyet nem borít hó vagy jég. A McMurdo-öbölnél fekvő McMurdo-szárazvölgyek a rendkívül alacsony csapadékmennyiség és az erős szelek miatt hó és jégmentesek. A jéggel körbevett, de jégmentes, izolált hegycsúcsokat eszkimó eredetű szóval nunataknak nevezik.
A Viktória-föld tengerpartjánál pingvinek, fókák és tengeri madarak élnek a hegység peremén, de a belföldi szakaszokon az élővilág zuzmókra, gombákra, algákra és baktériumokra korlátozódik.
Felfedezése
[szerkesztés]A Transzantarktiszi-hegységet James Ross pillantotta meg először a Ross-tengerről. Mivel a hegység a Ross-selfjég és a Déli-sark között fekszik, a sarkra igyekvő felfedezőknek át kellett rajta kelniük. 1908-ban Ernest Shackleton csapata elsőként keresztezte a hegyvonulatot a Beardmore-gleccseren át, bár a Déli-sarkot nem sikerült elérniük. 1911-ben Robert Scott ugyanitt kelt át, míg Roald Amundsen csapata az Axel Heiberg-gleccsert választotta a sark felé tartó útján.
A hegység nagy része az 1940-es és 50-es évekig felfedezetlen maradt, míg a Highjump-művelet és a nemzetközi geofizikai év keretében légifotózás alkalmazásával elkészítették az egész kontinens részletes térképét. A hegység nevét 1962-ben javasolta az Antarktiszi Elnevezések Tanácsadó Bizottsága.
Az Amundsen–Scott déli-sarki kutatóállomás szárazföldi utánpótlási útvonala a McMurdo kutatóállomástól kezdődik és a Maud királyné-hegység Leverett-gleccserén halad át.
Geológiája
[szerkesztés]A Transzantarktiszi-hegység főleg vulkanikus eredetű és jelentősen öregebb, mint a kontinens egyéb hegységei. Első vonulatai a 65 millió évvel ezelőtt, a kainozoikum elején emelkedtek ki, a Nyugat-antarktiszi árok megnyílásakor.
A hegyek gránit és gneisz alapkőzetre rétegződött üledékes kőzetekből állnak. Ezekhez az üledékes kőzetekhez tartozik a Beacon Supergroup homok- és iszapköve és a szilurtól egészen a jura korszakig lerakódó kőszéntelérjei. Az üledékes kőzetekben számos fosszíliát is találtak.
A Kelet-Antarktisz jege a Transzantarktiszi-hegységen keresztül számos gleccser formájában folyik át a Nyugat-Antarktisz jégpajzsára, a Ross-jégre és a Ross-tengerbe. Ezek a gleccserek a hegyvonulat irányára merőlegesen haladnak és elválasztják egymástól az egyes hegycsúcsokat és hegycsoportokat.
Források
[szerkesztés]- Sokol, Eric; Craig W. Herbold; Charles K. Lee; S. Craig Cary; J. E. Barrett (Nov 2013). Local and regional influences over soil microbial metacommunities in the Transantarctic Mountains. Ecosphere 4: art136. doi:10.1890/es13-00136.1
- C.Michael Hogan: Ross Sea. Encyclopedia of Earth, National Council for Science and the Environment 2011
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Transantarctic Mountains című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.