Thurzó Imre
| Thurzó Imre | |
| Született | Nagybiccse |
| Elhunyt | 1621. október 19. (23 évesen)[1][2] Nikolsburg |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Szülei | Czobor Erzsébet Thurzó György |
| Házastársa | Nyáry Krisztina |
| Gyermekei | Thurzó Erzsébet |
| Foglalkozás | |
| Vallás | evangélikus kereszténység |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thurzó Imre témájú médiaállományokat. | |
Betlenfalvi Thurzó Imre (Nagybiccse, 1598. szeptember 11. – Nikolsburg, 1621. október 19.) árvai főispán, királyi táblabíró.
Élete[szerkesztés]
Thurzó György és Czobor Erzsébet fia. Előbb Biccsén, majd 1615-től a Wittenbergi Egyetemen tanult. Még ugyanezen évben tiszteletbeli rektor lett, tanulmányait azonban a következő évben, apja betegsége miatt megszakította. Apja halála után átvette a birtokaik igazgatását. Az uradalmak jövedelmének elosztásáról anyja döntött.
Apja 1608-1616 között nádor volt. 1618-tól árvai főispán.
1618-ban feleségül vette Nyáry Krisztinát, bodrogi Nyáry Pál kapitány lányát. Két lányuk született: Erzsébet (1621) és Krisztina (1622).
1620-ban a pozsonyi országgyűlésen királyi táblabíróvá választották.[forrás?] 1620-ban titkos szövetségre lépett Illésházy Gáspárral, Rákóczi Györgyel és Szécsi Györgyel Bethlen Gábor támogatására. Ő írta alá a prágai egyezményt az V. Frigyes pfalzi választófejedelemmel való szövetségről. A besztercebányai országgyűlésen támogatta Bethlen királlyá választását. Nagyszombatban találkozott XIII. Lajos francia király bécsi követével.
1621-ben a nikolsburgi béketárgyalások egyik vezetője, melyek során hirtelen elhunyt. Halálával kihalt a biccsei-árvai Thurzó ág. 1622. január 16-án az árvai várban helyezték örök nyugalomra.
Emlékezete[szerkesztés]
Művei[szerkesztés]
- Horae primae Exercitationum Oratorium ... Wittenbergae 1615 a Rectoratus Academicus, id est, Orationes, Quas ... Rector hactenus Academiae Wittenbergiensis ec officii causa publice habuit. Wittenbergse 1616.
- Iter Wittenbergense ... a Anno 1618. Memorabilia ex Diario Com. Emerici Thurzo. (kéziratban)
- In silentio et spe (napló)
Irodalom[szerkesztés]
- Kubinyi Miklós 1888: Bethlenfalvi gróf Thurzó Imre 1598–1621. Budapest.
- Ferenczi Zoltán 1911: Rimay János 1573–1631. Budapest, Magyar Történelmi Társulat.
- Jozef Kočiš: Denníky Juraja a Imricha Thurzu
- Dományházi Edit - Herner János 1989: A Thurzó család és a Wittenbergi egyetem - dokumentumok és a rektor Thurzó Imre írásai 1602-1624.
- Ring Orsolya 2001: Thurzó Imre neveltetése. Sic Itur ad Astra 2001/1-2.
- Pálffy Géza 2011: A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában. Történelmi Szemle 53/1, 63-84.
- Bódai Dalma 2019: "…Igaz relígiója szerint szolgálhasson" - Thurzó Imre politikai és diplomáciai szerepvállalása a harmincéves háborúban. In: Kónya Péter - Kónyová Annamária: 30 ročná vojna a náboženská otázka v Strednej Európe. Prešov, 233-245.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Magyar főnemességi adattár
Források[szerkesztés]
- Jozef Novák 1980: Rodové erby na Slovensku I. Martin, 258-260.
