Thurzó Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thurzó Imre

Született

Nagybiccse
Elhunyt1621. október 19. (23 évesen)[1][2]
Nikolsburg
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt

SzüleiCzobor Erzsébet
Thurzó György
HázastársaNyáry Krisztina
GyermekeiThurzó Erzsébet
Foglalkozás
Vallásevangélikus kereszténység
A Wikimédia Commons tartalmaz Thurzó Imre témájú médiaállományokat.

Betlenfalvi Thurzó Imre (Nagybiccse, 1598. szeptember 11.Nikolsburg, 1621. október 19.) árvai főispán, királyi táblabíró.

Élete[szerkesztés]

Thurzó György és Czobor Erzsébet fia. Előbb Biccsén, majd 1615-től a Wittenbergi Egyetemen tanult. Még ugyanezen évben tiszteletbeli rektor lett, tanulmányait azonban a következő évben, apja betegsége miatt megszakította. Apja halála után átvette a birtokaik igazgatását. Az uradalmak jövedelmének elosztásáról anyja döntött.

Apja 1608-1616 között nádor volt. 1618-tól árvai főispán.

1618-ban feleségül vette Nyáry Krisztinát, bodrogi Nyáry Pál kapitány lányát. Két lányuk született: Erzsébet (1621) és Krisztina (1622).

1620-ban a pozsonyi országgyűlésen királyi táblabíróvá választották.[forrás?] 1620-ban titkos szövetségre lépett Illésházy Gáspárral, Rákóczi Györgyel és Szécsi Györgyel Bethlen Gábor támogatására. Ő írta alá a prágai egyezményt az V. Frigyes pfalzi választófejedelemmel való szövetségről. A besztercebányai országgyűlésen támogatta Bethlen királlyá választását. Nagyszombatban találkozott XIII. Lajos francia király bécsi követével.

1621-ben a nikolsburgi béketárgyalások egyik vezetője, melyek során hirtelen elhunyt. Halálával kihalt a biccsei-árvai Thurzó ág. 1622. január 16-án az árvai várban helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Horae primae Exercitationum Oratorium ... Wittenbergae 1615 a Rectoratus Academicus, id est, Orationes, Quas ... Rector hactenus Academiae Wittenbergiensis ec officii causa publice habuit. Wittenbergse 1616.
  • Iter Wittenbergense ... a Anno 1618. Memorabilia ex Diario Com. Emerici Thurzo. (kéziratban)
  • In silentio et spe (napló)

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. a b Magyar főnemességi adattár

Források[szerkesztés]

  • Jozef Novák 1980: Rodové erby na Slovensku I. Martin, 258-260.