Tevan Adolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tevan Adolf
Tevan Adolf
Tevan Adolf
Született 1854. október 9.
Békéscsaba
Elhunyt 1921. június 29. (66 évesen)
Állampolgársága magyar
Gyermekei
Foglalkozása kiadó
A Wikimédia Commons tartalmaz Tevan Adolf témájú médiaállományokat.

Tevan Adolf (Békéscsaba, 1854. október 9.1921. június 29.) kereskedő, majd nyomdaalapító, nyomdatulajdonos.

Élete[szerkesztés]

1854. október 9-én született. Békéscsabai zsidó család legidősebb gyermeke, apja Tevan József házaló kereskedő, anyja Einer Rozália. 1884. február 19-én kötött házasságot egy békéscsabai kereskedő húszéves leányával, Fischer Teréziával (18631944), házasságukból tíz gyermek született.
Gyermekei:

  • Sándor (1884–1887)
  • Gizella (1886–1963)
  • Flóra (1888–1944)
  • Andor (1889–1955)
  • Ferenc (1891–1944)
  • Rezső (1893–1945)
  • Ilona (1896–1944)
Tevan Adolf és családfája
  • Erzsébet (1899–1944)
  • Margit (1901–1978)
  • László (1903–1943)

Tevan Adolf pályája kezdetén különféle vállalkozásokkal próbálkozott. Szatócsboltot nyitott, a Tevan-Reisz cég tulajdonosa lett, amely a Petrozsényi bányaigazgatóság széntermékeinek csabai főügynöksége volt, irodagép- és villamos berendezések árusításával is foglalkozott, és a Biener-féle könyvkereskedésben, mint könyvelő is dolgozott. 1893-ban javaslatot terjesztett be a békéscsabai közgyűlés elé a város elektromos közvilágításának beindításával kapcsolatban, melynek tervezetét ő maga dolgozta ki. Javaslatát elutasították.
1903-ban megvásárolta Lepage Lajos könyv- és papírkereskedését, melyhez egy kisebb nyomda is tartozott. Ezzel megalapította a híres Tevan-nyomdát, melynek irányítását néhány évvel később, 1909-ben fia, Tevan Andor vette át apjától. Aktív szerepet vállalt a kulturális életben, részt vett az 1913-ban alakult Aurora kör szervezésében is. Tevan Adolf 1921. június 29-én halt meg.

Felesége a család sok tagjával együtt a holokauszt áldozata lett 1944-ben.

Nyomdaalapítás[szerkesztés]

Tevan Adolf 1903-ban vásárolta meg a Kolozsvárra költöző Lepage Lajostól könyv- és papírkereskedését, amely a békéscsabai Vasút utcában működött. Pontosan nem ismerjük, nyomdai és egyéb szakmai felszereléséből Tevan mit vett át Lepage Lajostól, de feltételezések szerint a távozó kereskedő ezek nagy részét magával vitte. A családi hagyományok szerint a Tevan-nyomda indulásakor egyetlen taposósajtó állt az épületben. Tevan Adolf nem rendelkezett szakmai képzettséggel, de a korabeli szabályozás ezt nem is követelte meg. 1903. március 16-án nyomdai iparengedélyt kért, és ez év április 1-jén a nyomda megkezdte sokéves működését.

Kezdetben Tevan egyetlen munkással dolgozott, de a vállalkozás beindulásával hamarosan lehetőség nyílt két tanuló és két berakónő alkalmazására, valamint a gépállomány fejlesztésére és bővítésére is.
Az épületen belül is kisebb-nagyobb változtatásokat hajtott végre, például a nyomdai részleget egy világosabb terembe helyezte át. A békéscsabai elöljáróság azonban évekig nem engedélyezte a cégtábla elhelyezését és a kereskedés kirakatának kialakítását. 1917-ben a Tevan-nyomda a Baross utcába, a mai Kner nyomda helyén álló épületbe költözött.

Az első években a nyomda alkalmi aprónyomtatványok (meghívók, gyászjelentések), illetve rendelésre néhány könyv kiadásával foglalkozott (pl.: 1908-ban jelent meg Szeberényi Lajos: Parasztkérdés külföldön és hazánkban c. szociográfiája Tevan Adolf irányítása alatt), de a fő termékek elsősorban újságok voltak.

Lapkiadás[szerkesztés]

Tevan elsősorban demokratikus és szocialista irányú lapok kiadásával foglalkozott. Irányítása alatt a következő lapok jelentek meg a Tevan-nyomdában:

  • Békésmegyei Híradó (1903-1904)
  • Igaz Eszme (1904)
  • Békésmegyei Függetlenség (1905-1907)
  • Szocializmus (1905)
  • Áchim-féle Paraszt Újság (1906-1909)
  • Radikális Újság (1907)

Tevan Adolf a Békésmegyei Függetlenség c. lapnak másfél évig tulajdonosa is volt. 1909 szeptemberében önálló lapot indított Békéscsaba és Vidéke (később Csabai Napló) címen. 1910-ben az Országos Nemzeti Munkapárt vette át a folyóiratot, azonban a kiadó továbbra is Tevan Adolf maradt. A lapban nem egyszer a nyomdát reklámozó szövegek, az új kiadványokat bemutató hirdetések is megjelentek.

Tevan Adolf emléke[szerkesztés]

2003-ban, Tevan nyomdaalapításának 100. évfordulójára Békéscsaba városa és a Kner-Tevan Alapítvány egy emléktáblával tisztelgett Tevan Adolfnak, és fiának Tevan Andornak.

Apám, Tevan Adolf, akit rendkívüli munkakedve, kimeríthetetlen energiája a legkülönbözőbb foglalkozási ágakra terelt, sok mindenhez hozzáfogott életében. Egy vonás azonban állandóan megmaradt benne. Nagyon szerette a könyveket.

– Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon

Források[szerkesztés]

  • Elek László et al.: A Tevan-nyomda és kiadóvállalat történetéből. 1903-1949. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaip. Szakközépisk., Kner Ny., 1978.
  • Malatyinszki József: A békéscsabai Tevan-nyomda egy évszázada. Békéscsaba : Kner-Tevan Alapítvány, 2003.
  • Malatyinszki József, Petőcz Károly, Szabó Ferenc: Egy évszázad mezsgyéjén : a Kner Nyomda gyomai és békéscsabai üzemeinek története. Békéscsaba : Kner Ny., 1982.
  • Száz éve született Tevan Andor : megemlékezések az évforduló kapcsán. Békéscsaba – Gyoma : Kner Ny., 1989.
  • Csabai Kik Voltak (cikk)

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]